Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Németországban sincs kolbászból a kórházak kerítése

Az orvosok nem tartják elfogadhatónak a taníttatás költségeinek visszafizettetését

Balogh Zoltán | archív | 2011.07.25. |
Németországban sincs kolbászból a kórházak kerítése
Ipari szinten megy az agyelszívás, s ez alól a hazai orvostársadalom sem kivétel. Fejvadászok járják a kórházakat, jól fizető állást, karriert ígérnek és orvosaink közül – a biztos megélhetés reményében – egyre többen hagyják el az országot. A megalázóan alacsony fizetéseket, a sokszor kritikán aluli munkakörülményeket, a perspektíva hiányát nem tudja ellensúlyozni a hazaszeretet, a régóta lebegtetett, még mindig csak készülő életpályamodell. Dr. Balogh Ádám, a húsz éve Németországban dolgozó, több szakvizsgával rendelkező orvos szerint, kint sem tesznek euro-kötegeket az orvosok zsebébe. Az anyagi megbecsülés elsősorban a teljesítménytől függ, a reálbér az utóbbi tíz évben a felére csökkent. Balogh doktor sokszor heti hetven órában gyógyít, a fiatalabb kollégák munkaideje azonban erősen szabályozott, a túllépésért büntetést kell fizetnie a kórháznak.

Több részes sorozatunkban a magyar orvosok helyzetét járjuk körül. Kezdetnek egy külországban szerencsét próbáló és találó hazánkfiával beszélgetünk.

– Mikor, hogyan került Németországba?
– 1986-ban a budapesti Onkológus Világkongresszuson ismertem meg Albrecht Gläser professzort, az akkori NDK egyetlen olyan sebészprofesszorát, aki nem volt kommunista – kezdte dr. Balogh Ádám. – Amikor 1989-ben elvégeztem az egyetemet, világosan látszott, hogy nem kapok sebészállást Magyarországon, mivel nem vagyok tagja az MSZMP-nek. Kórboncnokként kezdtem el dolgozni, és megpályáztam egy állást Gläser professzor hallei klinikáján. Nem érdekelt, hogy a fizetésem kevesebb lesz, mint a GYES egy gyerek után, mindenáron sebész akartam lenni. 1990-ben megkaptam az összes engedélyt, ám mire a nagykövetségen átvehettem volna, megszűnt az NDK: volt egy engedélyem, de az ország ahová szólt, nem létezett. Mindent újra kellett kérvényezni a Bundesrepublik hivatalaiban.1991-ben kezdtem aztán dolgozni a hallei Martin Luther Egyetem Sebészeti Klinikáján, immáron az egyesült Németországban.
 
Tökéletes nyelvtudással vállalt munkát Németországban
 
– Hogyan fogadták? Nem volt hátrány a magyar származás?
– Az orvos származása egy kórházban sehol a világon nem lehet hátrány, mivel a kollégák szintén egyetemet végzett, felvilágosult emberek. Lehetnek ugyan kivételek, de személyesen még soha, sehol nem tapasztaltam. Az 1991-es NDK ráadásul külön jelenség volt. Nagyon népszerűek voltak akkor a magyarok, a magyar származás a kommunikációban mindig előnyt jelentett. A hihetetlen orvoshiány miatt minden orvost kézcsókkal vártak, mert a sajátjaik több mint a fele az előző hetekben-hónapokban elhagyta Németország szovjet megszállási övezetét.
 
– Milyen nyelvtudással rendelkezett, amikor kikerült?
– Tökéletessel, igaz akkoriban még vétettem apró hibákat, de minden további nélkül azonnal bevetésre alkalmas voltam.
 
Presztízs Magazin
– Szakvizsgát itthon, vagy Németországban tett?
– Németországban és Magyarországon is tettem, ezenkívül angol nyelven az Európai Unió több szakvizsgáját abszolváltam. (Általános sebészet 1995 Magyarország, 1999 Németország, belső szervek „zsigerek” sebészeti, mentőorvosi szakvizsga 2004, Németország, táplálkozás tudomány 2011, Németország. General Surgery, Coloproctology, Endocrine Surgery {EU-szakvizsga} ezeket a szakvizsgákat a European Board of Surgical Qualification szervezi.)
 
Magyarország csak álmodik a német egészségügyi ellátás problémáiról
 
– Milyen az orvosok anyagi és erkölcsi megbecsülése odakint, lehet rá egzisztenciát, családot építeni?
– Az erkölcsi megbecsülés a politika és a szenzációhajhász média miatt rohamosan csökken. Az orvosok szidása mindig is szavazatokat, szimpátiát hozott a baloldali politikusoknak, akik a legtöbb emberben meglevő irigységet, kisebbségi érzést használják ki. Azért az erkölcsi elismerés csökkenése még mindig nem olyan rohamos, mint Magyarországon, ahol a politikusoknak és a médiának a néppel már sikerült elhitetni, hogy Magyarországon az „orvosi műhiba” a leggyakoribb halálok. Az anyagi megbecsülés öt-tíz éve a teljesítménytől függ, vagyis attól, hogy ki, mennyit dolgozik. A szerződések már legalább tíz éve egyénre szólóak, nagy különbség lehet két bérezés között. Augusztusban munkahelyet váltok, ott jóval több mint a kétszeresét fogom keresni, mint eddig, pedig ugyanakkora osztályon, ugyanabban a pozícióban fogok dolgozni. Csak míg az előző helyen nem vették észre, hogy a bevétel és a betegforgalom tetemes növekedéséből engem, aki ezt elérte is részesíteni kellene, azt az új helyen előre megelőlegezik. Az orvosok fizetésére sajnos itt is csak nehezen lehet egzisztenciát, családot építeni. A reálbér az elmúlt tíz évben átlagban a felére csökkent. Egyre kevesebb a német orvos (magamat ide sorolom), sőt egyre kevesebb a németül elfogadhatóan beszélő kolléga. Persze, ha a helyzetet a – szerintem szinte kilátástalan – hazai helyzettel hasonlítjuk össze, akkor még mindig rózsás. Magyarország csak álmodozik a német egészségügyi ellátás problémáiról, és szeretné azokat a saját gondjaira cserélni.
 
– Mennyit dolgozik hetente?
– Nagyon sokat, minimum 70 órát, gyakran még sokkal többet. Néha hónapokig egyetlen szabadnapom sincs hétvégén sem, nincs szombat, vasárnap, ünnepnap. Az alacsonyabb pozícióban lévő orvosoknál azonban figyelnek arra, hogy ne legyen több a heti munkaidő ötven óránál, mert akkor büntetést kellene fizetni. A teljesítményfüggő szerződésekben nincs megszabva, mennyi a heti munkaidő, minket büntetlenül lehet kizsákmányolni.
 
Egyetlen magyar orvos sem jelentkezett a hirdetésre
 
– Manapság hogyan fogadják a magyar orvosokat, milyen a megítélésük?
– Sehogy. Nem jön ide Magyarországról már tíz éve senki. Ennek több oka van. Nagyon kevés magyar orvos beszél németül. Jól informáltak, tudják, hogy a Brit-szigeteken vagy Skandináviában fele ennyi munkával kétszer ennyit kereshetnek. Többször adtam fel álláshirdetést a német kórházamból a magyar orvosi hetilapban, egyetlen egy érdeklődő sem volt, pedig Németországban minden szakterületre keresnek orvosokat, iszonyatos az orvoshiány!
 
– Mi a véleménye arról, amin a magyar állam gondolkodik? Nevezetesen, ha egy orvos külföldön vállal munkát, visszafizettetik vele az egyetemi taníttatása költségeit?
– Ezen a német állam is gondolkodik, bár én ezt a rettenetes sületlenséget nem nevezném gondolkodásnak. Ez minden modern, felvilágosult gondolat sárba tiprása lenne. Az alapvető emberi jogokat – a lakhely, a képzés szabad megválasztása – sem Németországban, sem Magyarországon nem lehet az orvosoktól megvonni. Ha valaki egy bizonyos helyen, vagy egy bizonyos intézményben szeretné az orvosi ellátást megbízhatóan biztosítani, kössön szerződést valakivel, akit arra alkalmasnak tart. Ez évtizedek, sőt évszázadok óta bevett gyakorlat, például mind a magyar, mind a német hadseregnél. Az orvostanhallgatókkal szerződést kötnek, fizetik a képzésüket, ösztöndíjat kapnak. Ezért cserébe az egyetem után, egy előre megbeszélt intézményben előre meghatározott ideig dolgoznak, vagy kamatostól kell visszafizetniük a kapott ösztöndíjat. Ez a magyar honvédségnél, de az NDK Volksarmeenál és a német Bundeswehrnél is régóta tökéletesen működött, működik. Ezen néhány orvos anyagi és erkölcsi megbecsülése szerződésben szabályozott. A megoldás szerintem nem a tiltások és a megtorlások területén keresendő, hanem anyagilag és erkölcsileg is meg kellene becsülni a kollégákat. Ez sajnos ma már Európában csak álom. Jómagam valahogy eltartom a családomat a következő húsz évben (a nyugdíjig), de mindenkit vehemensen eltanácsolok ettől a pályától. Néha fájdalommal gondolok arra, miért nem maradtam szakács.
 
Sorozatunkat folytatni kívánjuk. A korrekt tájékoztatás megkívánja, hogy megszólaltassunk olyan magyar orvosokat, akik idehaza keresik a boldogulást. A legutolsó kérdésben felvetettekre is próbálunk választ találni az illetékesektől, a szakemberektől – hamarosan.
Átlag: 4.8