Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Gasztronómia

Dubajozzunk!

Dubajozzunk!
Imádom egész Arábiát! Nem kell hozzá színes, szélesvásznú fantázia, hogy holdsarlóalakúnak lássuk a térképen azt a földrésznyi szélességű tájat, amely az Indiai-óceánra néző Musqattól az Atlanti-óceán partján fekvő Casablancáig terjed. Földközi-tenger mosta partját itt-ott öblök szaggatják, kopár hegyeinek komor látványát bibliai termékenységű folyóvölgyek enyhítik, míg sivatagjaiban beduinok barangolnak, oázisok pompáznak. Tovább

Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata! (chapter3)

Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata! (chapter3)
Rügyek fakadnak és jókedvű szellők nyargalásznak mindenfelé, beleviháncolva a fülünkbe. Immár hivatalosan is bekeringőzött a tavasz, minden fát és... Tovább

Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata!

 Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata!
A tavasz szokatlanul korán és barátságosan érkezett, hogy könnyű kis szellővel végigsimítson arcunkon, és a fülünkbe suttogjon csacsiságokat,... Tovább

Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata!

 Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata!
A tavasz szokatlanul korán és barátságosan érkezett, hogy könnyű kis szellővel végigsimítson arcunkon, és a fülünkbe suttogjon csacsiságokat,... Tovább

Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata!

Mindenki fegyverbe! Ez egy vacsoracsata!
Remélem, mind tisztában vagyunk vele, hogy a „férfiak a Marsról jöttek, a nők pedig a Vénuszról” maszlag nettó csacsiság. Tényleg nem szeretném újra divatba hozni a kék harisnyát, vagy pláne lerombolni dédanyáink évszázadokon át fenntartott, szépen nevelgetett gyenge nő imidzsét, de ahogy egyre több férfi sóhajtozik a pszichékémlelő szakemberek kanapéin, ahogy egyre többet kezdtek el foglalkozni a szakálluk makulátlan hadrendbe állításával, a szarkalábaik elkergetésével, úgy maradt ránk, nőkre, hogy trélert hívjunk a féltérdre ereszkedett autónkhoz, hogy telefonon fenyegessük a csak jövő hétre időpontot találó fűtésszerelőt, és orrára koppintsunk a sajátságos díjszabással dolgozó hűtőgép-szaktudornak. Nem azért, mert így szerettük volna, hanem mert valakinek mégiscsak el kellett intéznie, és btw nem kis diadallal megállapítottuk, hogy meg is tudjuk oldani, ergo a jobb sarokban, a szorító rózsaszínebbik oldalán már régóta nem egy gyenge nem álldogál, hanem egy erős igen. Tovább

A jó lányok a mennybe jutnak, a rosszak trópusi nyaralásra… (Akkor ez csakis a menny lehet!)

A jó lányok a mennybe jutnak, a rosszak trópusi nyaralásra… (Akkor ez csakis a menny lehet!)
Anyukám a megmondhatója, hogy milyen szófogadatlan, öntörvényű gyerek voltam. A leginkább működő stratégiának az bizonyult, ha kerek perec megtiltották nekem, amit el szerettek volna érni nálam, mert akkor azon nyomban azt akartam csinálni. Sajnos ezzel a használati utasítással Müller Cecília és Győrfi #maradjotthon Pál nincs tisztában, ezért ők napra nap vissza szeretnének taszigálni a komfortzónámon belülre, pedig én már jó ideje tudom, hogy azon kívül kezdődik az élet. Ráadásul a tipegős szabálykövetésre alkalmatlanságot azóta kibővítettem némi állandóan kételkedő „hiszem, ha látom” attitűddel, na meg aztán az általános iskolában megismerkedtem – és egy életre viszonyt is kezdtem – bizonyos Ady Endrével, aki megtanított arra, hogy soha ne legyek a sorba beálló szürkék hegedőse, és hogy milyen hatalommal tud bírni az a szó, hogy „Akarok”! Tovább

Kismalac, kismalac, engedj be…!

Kismalac, kismalac, engedj be…!
A magyarság egyelőre sikerrel működő túlélési stratégiája alapvetően a végtelenített kiskapukeresésen és a humorérzéken alapszik. A saját gondunkon ugyanolyan vérbő vehemenciával köszörüljük a vitriolba mártott nyelvünket, mint a szomszéd tehenén. Mivel az éppen hatályos rendelkezés értelmében csupán legfeljebb tízen tartózkodhatunk együtt, még akkor is, ha ugyanannak a családfának a girbegurba ágai vagyunk, így naná, hogy kiokoskodtuk a megoldást, hogy miként tudna a bővebb család is összebandázódni a szokásos januári disznóvágásra. Ha nevet adunk a kunkori farkú szerencsehozónak, akkor az máris házi kedvenccé, szinte családtaggá katapultál, így az esemény immár temetés, amin ugyebár akár ötvenen is felvonulhatunk. Persze addig egy tapodtat sem tehetünk az udvar irányába, míg a kakas és a fali kakukkos óra kánonban el nem dalolják a reggel 5 órás engedélyt, akkor pedig kivágódhat az ajtó hangos #pálinkásjóreggelt kurjantással, amit pedig szóról szóra komolyan kell venni, erről a teljes tálcányi pálinkás stampedliarzenál árulkodik. Néhány koccintás után a saját bőrünkön érezhetjük minden sommelier hiszekegyének első mondatát, nevezetesen, hogy a bortól talán bolondokat gondol az ember, de a pálinkától meg is csinálja. Úgyhogy disznólkodjunk! Tovább

Sztárséf, két lábbal a földön

Sztárséf, két lábbal a földön
Rácz Jenő 30 éves, Michelin-csillagos séf esténként sok család otthonában főz. Vagyis inkább zsűrizi, ahogy mások főznek, mégis olyan, mintha velünk főzne. Főleg, ha beépítjük a tanácsait a konyhai rutinunkba. Ilyenből ő épp elegendővel bír, fiatal kora ellenére ugyanis megjárta Angliát, a világhírű dániai Noma éttermet, majd 2016-ban Sanghajban a legfiatalabb magyarként szerzett Michelin-csillagot a Taian Table étteremnek. Az elismerést két éven át meg is tartotta, mielőtt hazajött volna az RTL Klub A Konyhafőnök műsorában – s hamarosan saját budapesti éttermében, a Rumourban is – megmutatni a tudását és a karakterét. Utóbbit bontjuk ki ebben az interjúban. Tovább

Csak a hazai…

Csak a hazai…
Halk, lemondó sóhajjal lássuk be, sejtettük, hogy így lesz: ismét hangosan kattant a rozsdás lakat az útlevelünkön. A határvonalaink közé szorítkozva kell farkasszemet néznünk a második és újhullámos, este 11-kor ébredő Csipkerózsika COVID-dal. A bőröndöket elpakolhattuk a sufni végébe, nosztalgiázva szemlélhetjük a nyári képeket, és lassanként azt is utazásnak éljük meg, ha átkirándulunk a szomszéd lépcsőházba Miseta nénihez, akinek megígértük, hogy néha levisszük a kutyáját sétálni. A szél is feltámad, de nem ám a vírusokat söpri tova egy messzi-messzi galaxisba, hanem csak a naptárt pörgeti sebesen az év vége felé közelítve, amivel nincs is semmi baj, hiszen nemigen ismerünk embert, aki marasztalná ezt a sajátságos humorú 2020-as esztendőt. Tovább