Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Egy ponthusi ember

Borkóstoló mediterrán hangulatban – a Káli-medencében

Sípos Tamás | Molnár László | 2014.04.29. |
borkóstoló
Egy ponthusi ember
Imádom a Káli-medencét! Nem jártam még Toscana-ban, vagy Provence-ban, de valahogy így képzelem el ezeket a helyeket, ahová a Föld lakosságának csak az a része nem vágyik, aki még nem hallott róla. A medencét körülölelő tanúhegyek csodálatos környezetet alakítottak ki. Távol a világ zajától, kapkodó, felgyorsult mindennapjainktól, méltóságteljes, egyszerű, mégis értékes világ ez, ahol az ember önkéntelenül is megérzi: itt jó nekem. Egyszer egy birkanyájat figyelhetünk a távolból, ahogy méltósággal hömpölyögve legelészik, majd a közeli fogadóban juh- és kecskesajt kerül az asztalunkra. Másszor szél kócolta szőlőtáblák között sétálunk, majd vendéglátó gazdánk teraszán a hegy levét kóstolgatjuk a vöröslő naplementében.

Tudatos világ ez, ahol semmi sem történik véletlenül, ahol mindennek oka van, s ha jól figyelünk utunk során, mi is felfedezhetjük az ősi összefüggéseket ember és természet között, a harmóniát, amelyre mindannyian vágyunk. Varga Györggyel, a két borvidéken – együttesen 13 hektáron – gazdálkodó Kál-Vin pincészet tulajdonosával sétálunk, élvezve a szőlősorok között a napsütést.

Ökológiai potenciál

A Pincészet területei a Balaton-felvidéki Borvidéken, a Káli-medencét északról lezáró Fekete-hegy bazalt lankáin, és a Badacsonyi Borvidéken, Balatonrendes vörös homokkő lejtőin húzódnak. A rendesi táblákban Olaszrizlinget és Szürkebarátot, míg a Fekete-hegyi területeken izgalmas fajtaösszetételt találunk.

Presztízs Magazin

Nem szeretnék bővebb kitérőt tenni a szőlő törzsfejlődésének rejtelmeiben a kelleténél, de itt és most fontosnak érzek egy rövid visszatekintést. Amikor az ókorban a történelem fő sodra a Földközi-tenger vidékére tevődött át, a szőlőnövény fejlődése is két ágra szakadt: egy nyugati, úgynevezett occidentalis, és a kis-ázsiai, úgynevezett pontusi fajtára. A nyugatiak között találjuk a híres franciákat: Chardonnay-t, Cabarnet Sauvignon-t, a Cabernet Frant, Merlot-t a Pinot családot, vagy az Olaszrizlinget. A pontusi fajták reprezentánsai: a Furmint, Hárslevelű, Kéknyelű, Juhfark, Rózsakő, vagy a Budai zöld. Elgondolkodtató, hogy az általunk hungarikumként számon tartottak egytől-egyig a pontusi ágból származnak.
A Kál-vin pincészet úgy tíz éve érdekes kísérletbe kezdett. A Fekete-hegyi területeken pontusi fajtákat telepítettek. A már meglévő Szürkebarát és Chardonnay mellett Kéknyelű, Budai Zöld, Juhfark, Rózsakő és Vulcanus színesíti a pincészet kínálatát, ami kivételes lehetőségeket biztosít a borász számára.
A Fekete-hegy déli, délnyugati fekvésű területeit komoly ökológiai potenciálnak tartom – mondja vendéglátóm. Több tanulmányúton vettem részt a világ borvidékein. Az adottságokat leginkább Elzászhoz hasonlíthatnám. A különbség azonban szembetűnő: nekünk mindeddig kevésbé sikerült élni a lehetőségekkel.
Pedig az adottságok kivételesek! A bazaltkőzeten kialakult, jó vízháztartású talajok meghatározóak a borok karakterét illetően, jellegzetes ásványosságot kölcsönözve az itt termett nemes ital alapanyagnak. Ráadásul a medence-térszín egyedi mikroklímát hoz létre, melyben jó lehetőség nyílik az aromák és az elegáns, finom savak megőrzésére a szőlőfürtökben.
A Kál-vin pincészet szőlőtermesztési tevékenységének fő célja és egyben outputja az évjáratnak megfelelően elérhető legjobb érettségű szőlő előállítása, ennek érdekében alkalmazzák a rendelkezésre álló modern technológiákat. A kíméletes, de hatékony növényvédelemhez fajtánként optimális terhelés párosul. Így a teljes érés időpontjára egészséges, magas minőségű szőlőt szüretelnek. Ezek után már nem marad más dolguk, „csak” jó bort kell készíteniük belőle.

Tradíciók és modern technológiák – harmóniában

Presztízs Magazin

Soha nem felejtem el első találkozásomat a boltíves pincével. Az évszázados, meredek lépcsőn leereszkedve lélekemelő látványban volt részünk. A két oldalon fölénk magasodó hordósorok között a földön apró mécsesek, mint leszállópályát, világították meg a vékony utat. A hordók ablakai előtt az alsó dongákon gyertyák álltak őrt, sejtelmes fényeket kölcsönözve az ódon helyiségnek. A hatalmas, 70-100 hektós hordók, jó hadvezérhez hasonlatosan tekintélyt parancsoltak, s egyben reményt keltettek induló kóstolóprogramunk előtt.
A Kál-vin pincészet révfülöpi pincéjében nyilvánvalóvá válik a címben szereplő megállapítás. Az egyik pinceágban saválló tartályok magasodnak, amelyek segítségével a borász biztosítani tudja a zamatok, illatok megőrzését az erjesztés során, a másikban ászokhordók sorakoznak a hosszú, zavartalan enyhén oxidatív érlelés biztosítására. Ráadásul hordó és tartály különleges „játékteret” nyújtanak a valódi, kimódolt, megfontolt, kísérletező kedvű borkészítéshez is.

Presztízs Magazin

A borászati technológia tehát nem túl bonyolult, de annál „munkásabb”.
Miután a szüretet követően az érett szőlő az ültetvényekről beérkezik a pincéhez, a szőlőszemeket egy berendezés segítségével leválasztják a kacsról, feltárva a bennük lévő folyadékot. A mustot egy kíméletes préselés után saválló tartályokba továbbítják, ahol az erjesztés ellenőrzött körülmények között, hűtve történik, annak érdekében, hogy a folyamat során a must minél kevesebb illat- és zamatanyagot veszítsen. Ez nagyon fontos, hiszen a sav- és alkoholtartalomra – mint vázra – a bor szárazanyagtartalma emel testet, de a zamatok, illatok teszik vonzóvá és megismételhetetlenné.
Az erjesztési folyamatok lezárultával kezdődik az igazi borászkodás, az érlelés, a házasítás. A Kál-vin pincészet esetében ez mindig egy izgalmakkal teli időszak. Rengeteg kísérlet, érlelési kombináció a hordók és a tartályok használatával, no meg persze tartalmas, élvezetes házasítások, melyek révén a gazda egy új minőséget próbál a borbarátok asztalára állítani.

A Borház és a Mákvirág

Presztízs Magazin

Amikor egy borházat Mákvirágnak hívnak, az – megboldogult biológia tanárom szavaival élve – több mint gyanús. Márpedig a Kál-vin pincészet vendégfogadási szekciója, a Mákvirág Borház, ami a révfülöpi pince felett magasodik. Paraszt-barokk stílusban, tájba illően. A virágokkal, növényekkel – hála a tulajdonos kertészmérnök hobbijának – ékesített, mediterrán hangulatú teraszon helyet foglalva szinte megáll az idő. Zord időjárás esetén a belső kóstolóterem cserépkályhája mellett kortyolhatjuk a pincészet ízgazdag borait, és kóstolhatjuk a háziasszony, Kata kifinomult ételeit. Az elnevezés pedig egyértelműen a mákvirág szó átvitt értelmű jelentését célozza, emlékezve a tradícióra, amely valaha a pince rendszeresen „elhajló” vendégeit jellemezte.
Varga Györggyel a terasz egyik diszkrét asztalához telepszünk néhány palack társaságában. Első borunk a Kéknyelű ’12-ből. György előre bocsátja, hogy egy „szenvedős” évjárat példányát kóstoljuk, de a bor nem vall szégyent. Elegáns, szalmasárga megjelenés, ásványos, tűzköves illat jellemzi. Ízében citrusos, lime dominanciával, utóíze határozott ásványosságot hoz. A bort kortyolva, lelki szemeim előtt egyértelműen mediterrán fűszerezésű, roston sült tengeri halak jelennek meg.
Természetesen megkóstoljuk a Kéknyelű porzó fajtájaként ismert Budai Zöldet is, szintén 2012-ből. A méltatlanul kevésbé neves fajta egészen elvarázsol. Intenzív zöld-növényes illattal, komoly templomablakokkal indít a bor, amit citrusos, ásványos ízekkel vezet le. A pincészettől elvárható, komoly tétel!

Presztízs Magazin

Mindössze 2004 óta telepíthető a következő két tételünk, amely fajták a Balaton-felvidék borvidékein jelentősen színesítik a palettát. A ’12-es Rózsakő – Kéknyelű és Budai zöld nemesítése – intenzív trópusi gyümölcsös ízeivel, elegáns savaival, harmonikus, kerek képet mutat. Utóíze végtelenül hosszú. A Vulcanus – Szürkebarát és Budai Zöld nemesítéséből – jó íz struktúrával, almás gyümölcs ízekkel, lendületes savakkal kényeztet bennünket.
Aztán érkezik a pincészet zászlós bora, a ’12-es Pontus Cuvée, amely négy igazi pontusi fajta házasításából áll össze. Juhfark, Rózsakő, Kéknyelű és Budai zöld alkotják a bort, ami hallatlanul komplex, illatában-ízében egyaránt. Gyümölcsös, zöld növényes és ásványos illattal indít, ízében a gyümölcsök elegáns savakkal párosulnak. Utóíze kellemesen gyümölcsös, ásványos és végtelen hosszú.
Záró tételünk a ’11-es Juhfark, amelyről első lendületben három szó jut eszembe: hatalmas, komplex, játékos. Gyümölcsökkel kevert virágos illatvilág, ízében érett, fehér húsú gyümölcsök, ásványos villanásokkal jellemzik, lekerekedett, érett, szép savak kísérik. Nagy potenciállal rendelkezik. A bort ízlelve azonnal bevillan egy autentikus ételkísérő: vadnyúlsült vadas mártásban, zsemlegombóccal. Érdemes őket összekóstolni!

Aztán már csak ízlelgetjük az egyes kísérletek eredményeit vendéglátómmal, aki, úgy gondolom, egy igazi pontusi ember. Egyenes, karakteres és fűszeres. És újra megtörténik velem, amit nagyon szeretek: rám esteledik egy pincészet teraszán, ahol egy pillanatra valóban megállt az idő.

Átlag: 5