Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Mit is eszünk valójában?

Mindennapi ételeink az egészség tükrében

Tancsa Ágnes | Tancsa-Benkő | 2010.06.03. |
Mit is eszünk valójában?
A nyár közeledtével, a pulóver jótékony takarásából kibújva, egyre jobban odafigyelünk arra, hogy mit eszünk. Manapság egyébként is divat tudatos vásárlónak, fogyasztónak lenni. Nincs is ezzel semmi baj, sőt! Azok vagyunk, amit megeszünk – mondja a jól ismert bölcsesség. Ám amikor a boltban a polc előtt állva olvasgatjuk az összetevőket, tudjuk-e vajon, hogy melyik E-szám mit takar, hogy az acetilezett-dikeményítő-adipát hogy kerül a kechup-ba, vagy a kálium-ferro-cianid a sóba, ne adj’ Isten a dinátrium-5’-ribonukleotidok a grízgombóc-levesbe?

 

Értelmezni érdemes!
 
Nem árt már a termék nevénél elidőzni. A gyümölcsös szó például azt jelenti, hogy legalább 4 százalék gyümölcsnek kell benne lenni ha joghurtról beszélünk, gyümölcsital és lé esetében pedig minimum 25 % ez az arány. A tejes hűtőknél járva érdemes megnézni, kapható-e még frissföl vagy reggeli ital, nehogy tejföl vagy tej helyett ezeket vegyük. Mivel ezek nem tejből, hanem növényi zsiradékból készülnek, ezért a jogszabály értelmében nem tartalmazhatja nevük a tej szót. Egy időben igen elterjedtek voltak, de ma már szinte sehol sem kaphatók, bár tej-érzékenyek fogyaszthatnák. A flakonos növényi hab sem látott tejszínt, a lapkasajtot pedig nem célszerű összetéveszteni az ömlesztett lappal. Jó hír azonban, hogy a sűrített tej valóban tej, amiből kivonták a vizet, a tartós tejben sincs semmi más, csak amit a tehénből kifejtek, legfeljebb kicsit átalakult a hőkezelések során.
A light/lite termékek nem feltétlenül a fogyókúrázók megfelelő választásai, mivel valóban lehetnek csökkentett zsírtartalmúak, de néha még több cukrot tartalmaznak, mint a normál változat. Ha már a fogyókúránál tartunk, szervezetünknek meg vannak a sajátos igényei a tápanyagbevitel kapcsán is.
INBÉ ábraA megfelelő mennyiség kiszámítását segíti az úgynevezett INBÉ-ábra, amivel egyre több terméken találkozhatunk. Erről leolvasható, hogy mennyi kilokalória (kcal) cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium van az adott élelmiszerben. Az értékeket fogyasztási egységekhez viszonyítják, így azokat deciliterben és grammban adják meg. Azt is feltüntetik, hogy például az adott egységben található cukormennyiség hány százaléka az irányadó napi beviteli értéknek. Például nem csak azt láthatjuk, hogy 30 g termékben 7 g cukor van, hanem azt is, hogy ez 8 %-a az átlagos napi szükségletnek.
 
Nem szabad elfelejteni, hogy ez csak tájékoztató jellegű információ, mindenkinek más a szervezete, mások az igényei. Az összetevőket szemlélve érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb élelmiszerbe kerül adalékanyag. Ezek színesebbé, illatosabbá vagy intenzívebb ízűvé, keményebbé, lágyabbá, vagy ki tudja, még milyenné varázsolják étkeinket.
 
Egy kis kémia
 
Eljött a pillanat, hogy megtudjuk, mi is az-az acetilezett-dikeményítő-adipát. Nos, egy kémiailag módosított keményítő, aminek előállítása alkalmával megengedett a genetikailag módosított anyagok használata. A kálium-ferro-cianid, hétköznapi nevén sárgavérlúgsó, amit elsősorban gombaölő rézvegyületek eltávolítására használnak a bor derítése során, de mint csomósodást gátló is megállja a helyét. Napiparadicsom maximum beviteli mennyisége 25 mg/testsúly kg. A dinátrium-5’-ribonukleotid ízfokozóként tevékenykedik, egyéb, hasonlóan barátságos elnevezésű vegyületekből állítják elő. Érdemes észben tartani a nevét, mert sok élelmiszerben megtalálható, és bár zacskós levest nem adunk a 12 hétnél fiatalabb gyerekünknek, azért asztmások még ehetik, bár egyik esetben sem ajánlják fogyasztását.
Hogy mit keresnek ezek az ételeinkben? Nagyanyáink – olvasva ezt a cikket – bizonyosan azt mondanák, hogy „édes fiam, egyél friss zöldséget, gyümölcsöt és főzzél a háztájiból!” S milyen igazuk van! Így a harmadikon viszont nehéz lenne csirkét tartanom, utánanéztem hát, hol kaphatok friss zöldséget, gyümölcsöt és főleg húst.
 
Rejtélyek sora
 
Ma már mindenféle gyümölcs megtalálható a standokon, minden évszakban. Lassan értelmét veszti a befőtt fogalma. Egyes kutatók szerint az emberi szervezet számára az a legegészségesebb és legmegfelelőbb, ha idénygyümölcsöket fogyaszt, amit a lakóhelyétől 80-100 km-es körzetben termesztettek. (Tehát banánt csak akkor együnk, ha a banánfától maximum 100 km-re élünk.) Lehet, hogy ez túlzásnak tűnik, de talán nem nagy elvárás, hogy tavasszal magyar epret vehessünk, nyáron magyar paradicsomot. Mivel híresek Nagyi befőttjevagyunk a makói hagymáról, a Kalocsa és Szeged környéki paprikáról, és talán még a 100 km-es körzetbe is beleférünk, ne kelljen indiai, perui, marokkói vagy spanyol zöldségeket ennünk. A nagy áruházláncokat sokat emlegetik, hogy vagy nem lehet magyar terméket kapni, vagy valamilyen érthetetlen okból drágábbak. Sajnos a piacon sem jobbak a tapasztalatok, már a fejkendős nénik némelyikénél is elő-elő fordul import gyümölcs.
Mivel az Európai Unióban az áruk szabad áramlását biztosítani kell, és az állategészségügyi szempontból vizsgálható termékeken kívül bármit lehet szállítani egy egyszerű fuvarlevéllel, nehéz megoldást találni.
Ami pedig lenne, azt sokan nem veszik igénybe. Az eredetvédett termékek pont ilyenek. Európában 883 termék áll közösségi oltalom alatt, ebből négy magyar! Átmeneti nemzeti oltalom alatt áll a többi között a magyar szürkemarhahús, a gönci kajszibarack, a kalocsai és szegedi fűszerpaprika-őrlemény.
Hazánk nagyhatalom a spárgatermesztésben, de 95 %-a exportra kerül, 5 %-át pedig a jobb éttermek vásárolják fel. Az a kevés, amit néha kapni lehet az itthoni üzletekben, sajnos import. Egy másik rejtélyes kérdés, hogy tulajdonképpen mit tekintünk magyar terméknek. Azt a sonkát, amit Magyarországon nevelt, de Olaszországba eladott malacból készítettek, vagy azt a sonkát, amit az itt levágott és piros paprikafeldolgozott holland malacból állítottak elő? A 100 %-ban magyar tulajdonban lévő vállalkozás a paprika-Kánaán közepén miért őröl indiai, perui, spanyol és chilei paprikát a magyarhoz, ha csak 10-15 %-ban is? Talán azért, mert a magyar paprika hagyományosan világosabb, de intenzívebb ízű, a külföldi fajták színe azonban erősebb. Még mindig jobb, mint a téglapor.
A kérdések száma egyre csak nő. Visszatérve azonban az eredetire, egyetlen esetben juthatunk garantáltan friss zöldséghez, gyümölcshöz és húshoz, ha magunk húzzuk ki a répát a földből, magunk szedjük le az almát a fáról, és magunk vágjuk le a disznót és készítünk belőle jóféle hurkát, kolbászt. Mivel azonban imádunk vásárolni, és mégsem járhatunk házi labor felszereléssel, nem magolhatjuk be az összes E betűs szám megfejtését, egyetlen megoldás marad számunkra: jobban odafigyelni és rábízni magunkat a vakszerencsére! Aki mégis megtanulná az E számok megfejtését annak ajánlom a http://www.omgk.hu/Mekv/1/12952_2010.pdf weboldalt.
Átlag: 5