Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A kutyákra tette fel életét

Lelkészként vigyáz az erdélyi kopóra

presztizs.com | 2012.12.18. |
A kutyákra tette fel életét
Igazi „bennszülött” az erdélyi kopó. Ezt a kutyafajtát a kihalás veszélye fenyegetette a kommunizmus éveiben. Székelyföldön, az alig négyszáz lelket számláló Kissolymos település unitárius lelkésze, Tőkés Lóránt többek között arra tette fel az életét, hogy megmentse és tenyéssze ezt az igen nemes, okos vadászkutyát. Ősi magyar fajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt, később használata visszaszorult a Kárpátok nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki két típusa: a hosszú- és a rövidlábú. A két változatot rendszerint együtt tartották. A hosszúlábú fekete-cser erdélyi kopót erdei vadászatokhoz (bölény, medve, vaddisznó, hiúz) a rövidlábú vöröset fedett területeken apróvad (róka, nyúl), valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták.

A Homoród menti származású, Baróton felnőtt 32 éves unitárius lelkész 2005 óta szolgál – először a Maros megyei Haranglábra került. Az ottani gondnoknak volt egy kopója, amit az ifjú lelkésznek ajándékozott. Lóránt gyerekként látott ilyet, s tudta, ennek az ősi magyar vadászkutyának nagyon megcsappant az egyedszáma. A lelkész összebarátkozott a kutyával, amiben működött az ősi ösztön: – Egyik reggel hozták a szomszédok, hogy megölt egy juhot és egy bárányt, amit meg is evett. Rá volt kapva a bárányhúsra, ezért adták nekem. Kifizettem a juhok árát, de megtartottam az állatot – emlékszik vissza a hét éve történtekre. Így kezdődött. Aztán Besztercéről és a Kolozsvár melletti Kidéből hozott még két egyedet, így indult a tenyésztés. Később a Székelykeresztúr melletti Kissolymosba került lelkésznek, ahol a lelkészi hivatal udvarán tartja a kutyákat.


Fajtamentéssel foglalkozik

– Volt egy kanom, nem volt törzskönyvezve, én pedig egy törzskönyvezettet akartam. Azt megvettem pénzért. Ma már fajtamentéssel is foglalkozom, az ország sok részén jártam kopók után, s nem hiszed el, néha milyen körülmények között élnek.

Presztízs Magazin

Éppen pénteken hoztam el egyet Békásról, csont és bőr volt… – meséli Lóránt. Hozzáfűzi, a török hódoltság idején a magyar kopóból és a törökök által behozott sárga vadászkutyákból alakult ki a ma oly népszerű magyar vizsla. A rendőrkopó szó is onnan jött a magyar nyelvbe, hogy a nyomkeresésre utal – a kopó ugyanis többek között nyomot követő vadászkutya. Eredeti jelentése a kapó, tehát elkapni valamit. A régi időkben, a tűzfegyverek elterjedése előtt a kutyák kapták el, fogták meg vagy tartották a vadat, amíg a vadász elejtette. – Akkoriban két-három jó kopó egy medvét is megfogott – mondja Lóránt, akit Kissolymosba települése után avattak vadásszá. Mint mondja, a kopók miatt lett vadász, és nem fordítva. – A kutya feladata megtalálni, és a vadász elé hajtani a vadat – a cél az, hogy ne lóhalálában kergesse, mert úgy nehezebb meglőni. Az okos, tapasztalt kopó finoman, tempósan, ütemesen hajt. Két éve van tenyésztési engedélyem, bejegyzett kennelem. Ezalatt két alom született, törzskönyvezett kutyák, de olyanokat is törzskönyveztettem, amik az ismeretlenből kerültek elő. Ennek a fajtának számos példánya független a hivatalos sporttenyésztéstől. Több erdélyi régióban található kopóállomány, és csak a vadászok tenyésztik, papíron nem léteznek. Közülük néha előbukkan egy-egy nagyon jó egyed, ezeket szoktuk „kimenteni” – megvesszük, törzskönyveztetjük, bevonjuk a tenyésztésbe vérfrissítésként.

Lóránt kiállításokra is jár az állataival, de nem a díjakért, hanem azért, mert Romániában ismeretlen származású kopó csak úgy kaphat törzskönyvet, ha legalább két kiállításon, két különböző bírótól nagyon jó vagy kitűnő minősítést szerez. – Mielőtt tenyésztésbe vonod a kutyát, bíráltatni kell – mondja.

 

Sokat lelőttek belőlük

A második világháború után rengeteg erdélyi magyar nemes uradalmát, kastélyát államosították. Egy-egy ilyen, vadászattal is foglalkozó földesúr néha száz egyedet is számláló kopófalkát tartott. Az állatokat szélnek eresztették, gazdátlanul maradtak, valószínűleg garázdálkodtak. Sokat a dúvad irtását szabályozó törvény értelmében lelőttek, szinte kiirtották őket. Nincs adat, hogy pontosan mennyire, de az ötvenes évekre nagyon lecsökkent az állomány. Erdélyben a vadászat a berendezkedő új rendszer, a kisemberek, párttitkárok kezébe került, akiknek nem volt vadászkultúrájuk, szükségük sem volt ezekre a kutyákra.

A fajta felélesztése a hatvanas években kezdődött, amikor a budapesti vadászati világkiállításra beszerezték az első egyedeket. A régi uradalmi vadőrök, vadászok, ismervén a kopó értékét, egy-kettőt megtartottak, ezekből lehetett ismét tenyészteni. Az ekkor induló szakszerű tenyésztés mentette meg az erdélyi kopót, hasonlóan a kuvaszt is – ami a háborúban gazdája tanyáját védte, ezért egyszerűen lepuffantották az orosz katonák, hogy kirabolhassák.

 

Hűséges, de makacs kutya

A rusztikusan nemes testalkatot, és a munkaösztönt kell észrevenni az erdélyi kopón. A fejformája nem lehet „dobermanos”, vagy „rotweilleres”, idegrendszere kiegyensúlyozott kell, legyen, sem félénk sem agresszív nem lehet.

Arra a kérdésre, érdemes-e nem vadászati célra tartani kopót, Lóránt nem ad határozott választ: – Egy fajtát úgy lehet minél tovább megtartani a maga tisztaságában, ha funkcióját is megtartjuk. Ez vadászkutya, szobában nem lehet kielégíteni mozgásigényét.

Presztízs Magazin

Azoknak a családoknak ajánlott, akik, ha nem is vadásznak, de mindenképpen kiránduló, természetjáró, túrázó emberek. Kertes házban nagyon jó házőrző tud lenni a szó nemes értelmében. A fajtának az tesz jót, ha vadászkézben van, de ehhez nem lehet mindig ragaszkodni – ahhoz, hogy kuvaszt tartson valaki, sem kell, mindjárt pásztor legyen – vallja Lóránt, aki szerint az erdélyi kopó kicsit makacs, önfejű, mint maga az erdélyi ember. – A német kutyák híresen precízek, intelligensek, engedelmesek – szinte beszélnek! – mondja nevetve. – Ezzel ellentétben mi Kelet-Európában nem voltunk ilyenek… – fűzi hozzá, s ezzel magyarázza az erdélyi kopó lelki tulajdonságait. – Mindig mondom, ez nem divatkutya, de úgy gondolom, szerves része a magyar kultúrának. Ez az egyetlen erdélyi magyar kutyafajtánk, ami transzilvanikum. A többi már magyarországi fajtaként van nyilvántartva. Nagy divat a rottweiler, a dobermann, a német juhász, ezek szépek, jók, de nem a mieink. Ez olyan, hogy jó a skót whisky, meg a likőr is, de nekünk legjobb az erdélyi szilvapálinka…

 

Átlag: 5