Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Aki nincs jelen a világhálón, az nem is létezik

Közösségi oldalak – barátaink vagy ellenségeink?

Kollár Franciska | 2010.05.27. |
Manapság talán nincs is olyan ember, aki ne lenne regisztrálva valamelyik közösségi oldalra. Van úgy, hogy régi osztálytársainkat szeretnénk megtalálni, van, hogy egy jelen kapcsolatnak járunk utána. Ezen felül még a munkához is igen hasznosak ezek az oldalak. De mi történik, ha a portálokon szerzett információk, vagy akár saját profilunk önmagunk ellen fordul? Ma, aki nincs jelen a világhálón, az nem is létezik, de a határtalan böngészésnek bizony lehetnek hátulütői is. Szinte teljesen kiadjuk magunkat idegen emberek számára. Ez a magánélet modern szocializálódásához vezet, azaz a privát szféra egyfajta kiteregetése a közösség felé.
Fotó:
A közösségi hálózat egy olyan kapcsolati rendszer kiépítését jelenti, melynek tagjai kommunikálhatnak egymással. Olyan embereket "szolgál ki", akik közös téma iránt érdeklődnek, és akik másokéi iránt érdekeltek. Ebben az értelemben beletartozhatnak a fogalomba a fórumok, a videómegosztók, akár az azonnali üzenetküldő szolgáltatások is. Szűkebb értelmezésben közösségi háló alatt az olyan webes alkalmazásokat értjük, amelyeken a felhasználók bejelölhetik az ismerősekeit, így a valós kapcsolatok többé-kevésbé áttekinthető láncot, hálót alkotnak. A felhasználók publikus profiloldalt hozhatnak létre maguknak, ami mindenki számára láthatóvá válik. A közösségi hálózatok elsődleges célja, hogy online kapcsolatot biztosítsanak olyan emberek között, akik már a való életből is ismerik egymást, de ismeretlenekkel is kapcsolatba léphetünk. A legtöbb közösségi oldal a nagy felhasználószámra épít. Minél többen regisztrálnak egy oldalra, az annál népszerűbbé válik, de léteznek kisebb hálók is. Ezek kimondottan egy olyan szűk közönség számára készültek, akiket valami közös érdeklődési kör, hobbi vagy akár politikai, vallási nézet köt össze.
 
A kezdetek kezdetén
 
Fotó:
Honnan is ered ez az „új hullám”, és hogyan söpört végig az egész világon? 1995-ben tűnt fel az amerikai weben a Classmates.com, melynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek, bárhonnan is alakult ki az ismeretség. A Harvardon és a MIT-n végzett egyetemisták 1996-ban hozták létre a PlanetAll közösségi hálózatot, ahol a felhasználó megtalálhatta volt osztály-, csoport- és munkatársait, valamint a barátai, ismerősei között is kereshetett. A SixDegrees.com közösségi hálózat 1997-ben indult el, mely a "hat lépés távolságra" alapozva működött. A "barátom barátja lehet, hogy a barátom" elv alapján pár lépésből gyakorlatilag bárkit el lehetett érni. Ez azt is jelentette, hogy a felhasználók érdeklődési körük alapján is csoportokat alkottak. A személyes üzenetküldés mellett lehetséges volt faliújságokra írni. 2001-ben indult az első 2.0-ásnak kikiáltott, újgenerációs közösségi oldal, a Ryze.com üzleti közösségi hálózat. Ez a karrierépítést és az üzleti kapcsolatok építését támogatta. Az internet történetének egyik legnagyobb csalódásaként számon tartott Friendster (2002) következett a sorban.
 
A közelmúlt és a jelen
 
  
A Ryze-hoz hasonló üzleti hálózat még a LinkedIn (2003). A Tribe.net is 2003-ban indult, és utána gombaszerűen szaporodtak a közösségi hálózatok. Ekkor hozta létre Tom Anderson többedmagával a MySpace-t. A világ legnagyobb virtuális baráti körét alkották meg ezzel. Ingyenes szolgáltatásokat nyújtott, úgy, mint blog, kép-, zene-, videómegosztás, majd később chatszolgáltatással bővült. Népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy a Friendsterből kitiltott, nem valódi személyt reprezentáló felhasználók, főleg indie-rock zenekarok tömegesen kezdtek regisztrálni az oldalon, és vitték magukkal a rajongóikat is. Így vált ez a portál a zenekarok és rajongóik virtuális találkahelyévé. 2004-ben a tinédzserek kedvencévé vált az oldal, többek között azért, mert szinte teljesen testreszabható, így személyes honlapként is funkcionál. 2004-ben startolt a Facebook. A Mark Zuckerberg által létrehozott hálózat először csak egyes egyetemek hallgatói számára volt elérhető, majd amerikai gimnáziumok is csatlakozhattak, 2006 óta pedig bárki regisztrálhat. Mára ez a legkeresettebb oldalak egyike, megelőzvén a hírportálokat is. 2004-ben indult a Google közösségi szolgáltatása, az Orkut is. Minél több és jobb szolgáltatást kínál egy közösségi hálózat, annál nagyobb esélye van a sikerre.
Magyarországot 2002-ben érte el ez a vírusként terjedő láz, az első ilyen hálózat, a WiW volt, amely 2005-ben új tulajdonossal iWiW-re változtatta nevét. Hazánkban előre láthatólag a Facebook megjelenésével teljesen el fog tűnni az iWiW, mert nem frissítik a szolgáltatásokat, és kevésbé praktikus a kezelése. A 2006-ban indult myVIP nem sokkal indulása után már lehetővé tette közösségek (klubok) létrehozását, és több tekintetben is igyekezett ráígérni az iWiW-re.
 
Új iparág született
 
Fotó:
Kicsit több, mint egy évtizede bukkantak fel a közösségi hálózatok az interneten, de igazán csak pár éve robbantak be a köztudatba. Óriási hatással volt ez a világ társadalmaira, és az azok közti kommunkiáció fejlődésére. Kialakulóban van az iparág, mely kifejezetten a sikeresnek ígérkező, induló szolgáltatásokhoz ad tőkét, így folyamatosan képesek bővíteni az oldalakat. A digitális írástudás terjedése és a felhasználókért folytatott verseny egyre több felhasználót vonz majd, melyeket meg is kell tartani. Az on-line közösségépítő oldalak mostanra az internet leglátogatottabb honlapjaivá váltak, használatuk azonban számos adatvédelmi és személyiségi jogi kérdést hagy megválaszolatlanul. A „virtuális magánélet”-nek ez a fajta megjelenése végső soron a valódi életben fennálló határok feloldódásához vezet, a nyilvánosan hozzáférhető személyes információk révén mindenki ugyanazon színtér „közszereplőjévé” válhat.
 
Virtuális jelenlét valós veszélyekkel
 
Személyes adataink, képeink néhány kattintással kimásolhatók a hálózati adatlapokról, ezzel kínos helyzetbe hozván az „áldozat” személyiségét. Ami kikerül a világhálóra, az több év múlva és több helyről visszaköszönhet. Mindezek ellenére mégis cáfolnám azt a tényt, hogy a közösségi oldalak a látszat ellenére többnyire veszélyt, kockázatot jelentenek, és csak hamis lehetőségeket, élményeket nyújtanak a felhasználók számára. A „virtuális valóság” szerkesztése hétköznapjaink rutinfeladatává vált. Tényleg igaz az a kijelentés, miszerint „Aki nincs a neten, az nem is létezik!”. Egyszerűen a mostani generáció képviselői nem tehetik meg, hogy nem jelennek meg a világháló valamegy közösségi oldalán, mert mindeki ott van, és mindenki ott kommunikál. Legyen szó hírdetésről, programról, ezeken a helyeken dől el minden, itt szerveződik az élet. A gond csak az, hogy a tagok meggondolás nélkül helyeznek el magukról, barátaikról, ismerőseikről személyes adatokat, egyéb információkat, ráadásul még ők is bármit hozzátehetnek-elvehetnek. A kíváncsiságból összegyűjtött adatokat pedig bárki ingyen használhatja saját céljaira.
Mikor beszélünk virtuális láthatatlanságról? A közösségi oldalakon sem minden arany, ami fénylik. A láthatatlanságból származhatnak visszaélések, előbukkanhatnak szélhámos idegenek, durva provokációikkal. Saját céljaik elérése érdekében ügyesen tudják manipulálni az egyre növekvő adathalmazt. A kiszemelt alanyról törvénysértő módszerek nélkül is rengeteg bizalmas adat összegyűjthető, ezen kívül a marketingesek, a HR-szakemberek, a rendőrök, a titkosszolgálatok, vagy éppen az IT-bűnözők speciális szoftvereket is bevethetnek.
 
Betartani a szabályokat
 
Fotó:
Egy másik kínos helyzet, ha a leendő munkavállalóról már az interjú előtt olyan információk derülnek ki, amelyek nem jó színben tüntetik fel őt, de ez fordítva is igaz lehet. Bizonyos helyzetekben még egy ártalmatlan bulifotó is kompromittáló, vagy peres ügyben elérhető bizonyíték lehet. Pályakezdő diákok karrierje törhet derékba már a kezdetekkor, egy-egy meggondolatlan elszólás, bejegyzés miatt. Családok mehetnek tönkre, ha téves, vagy manipulált fotók kerülnek a nyilvánosság elé. A visszakövethető nyomokat lehetetlen teljességgel eltüntetni. Lenyomozható például, milyen napokon, mikor és hol tartózkodik valaki, mikor megy munkahelyére, mi a foglalkozása. Kell ennél több figyelemfelkeltés a veszélyek és az előre felmérhető károk súlyosságáról?
A közösségi portálok szerkesztésénél a legnagyobb károsító tényező a társadalom számára az lehet, hogy már nincs idő a tartalmak cenzúrázására, a korrektúrára. Ez néha építőleg, de az esetek többségében rombolólag hat az emberi kapcsolatokra, azok tartósságára. Ebből kivonni magunkat nem igazán tudjuk, azonban megtanulhatunk együtt élni vele. Mint minden játékban, itt is be kell tartani a szabályokat, tudomásul kell venni a feltételeket. Ha ezeknek eleget teszünk, nagy meglepetés nem érhet minket. Így működik ez az internet világában is.
Átlag: 1