Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A tollforgatás forradalmára

Amilyen heves személyiség volt, olyan erővel változtatta meg a világsajtót Pulitzer József

dr. Szász Adrián | Profimédia-Red Dot | 2021.03.30. |
Pulitzer József
A tollforgatás forradalmára
„Amit eléjük teszel, legyen rövid, hogy elolvassák, világos, hogy értékeljék, képekben gazdag, hogy emlékezzenek rá, de mindenekelőtt pontos, hogy a fénye vezessen.” Nos, a rövidséget Pulitzer József, a valaha élt egyik leg(el)ismertebb újságíró élettörténete kapcsán nem ígérhetjük, a többit persze igyekszünk betartani írásunk főhősének fenti intelmeiből. A szóban forgó főhős nem más, mint a legnagyobb presztízsű, újságíróknak adható szakmai kitüntetés, a Pulitzer-díj alapítója, aki Magyarországon született, de Amerikában futott be tekintélyes médiakarriert. Olyat, hogy még ma – 110 esztendővel a halálát követően – is világszerte emlékeznek rá, nem csak a szakmában!
„Boldog az a város, amely oly üstököst adott a világnak, hogy fénycsóvája az emberiség művelődéstörténetét máig bearanyozza.” Ez a mondat már dr. Tóth Ferenctől, a makói József Attila Múzeum egykori igazgatójától, „a legmakaibb makaitól” származik (sajnos 2018 óta ő sincs már köztünk), aki a 21. század elején emlékezett meg ekként Pulitzerről. Az üstökös Makón Jozef Pollitzer néven született, majd az USA-ban Joseph Pulitzerként hunyt el. Makó mindenesetre megtette a magáét a magyarság hírnevéért, ha arra gondolunk, hogy a modern újságírás atyján túl a Ford T-modellt tervező Galamb József, de például a színészóriás Páger Antal is a „hagymás városban” született. Pulitzerről utcát is neveztek el Makón, emléktáblát helyeztek a valaha otthonául szolgáló ház falára, sőt szobrot is állítottak neki. Unokáját a város díszpolgárává avatták, az ő unokája, V. Joseph Pulitzer (így, római számmal írja a nevét, lévén ő az ötödik a családban) ma újságíró és pilóta.
 
Presztízs MagazinÚt Makótól Missouriig
 
De vissza az első Józsefhez, aki egy Morvaországból hazánkba települt zsidó kereskedőcsaládba született (bár egyes források szerint édesanyja római katolikus volt, öccse, Albert pedig sokáig papnak készült), egy hónap híján egy évvel az 1848-as forradalom kirobbanása előtt. A forradalmat követő szabadságharcban az egyik unokabátyja harcolt is, innen eredhetett József katonai érdeklődése. Miután ugyanis elveszítette édesapját, és a család elszegényedett, édesanyja újraházasodott, ő pedig – korán elhagyva a szülői házat – Budapesten tanult, szeretett volna beállni valamelyik európai hadseregbe. Harcos természetét igazolja az a történet is (ha igaz), hogy állítólag azt követően szökött meg a magyar fővárosból Párizsba, hogy egy vita során lekevert egy pofont a számtantanárának. A franciák, az osztrákok és a britek azonban – főként gyenge látása (fiatalkorától kezdve sokdioptriás szemüveget viselt) miatt – nem találták a katonai pályára alkalmasnak, ám az amerikai hadsereg, amelybe Németországban jelentkezett, befogadta. Ezért 17 évesen emigrált, hajófűtőként érkezett meg a tengerentúlra, ahol még éppen belecseppent a polgárháború végébe, de nagy szerep már nem jutott neki benne. Mielőtt rálelt volna a hivatására, az újságírásra, számos egyéb munkában kipróbálta magát: volt öszvérápoló a vadnyugaton, bálnavadász, temetőgondnok, folyami rakodó, pincér és könyvelő is. Nagy sikert ezeken a területeken persze nem könyvelhetett el.
 
Presztízs MagazinVadnyugati hévvel
 
Nem úgy 1865-től, még mindig csak 18 évesen egy St. Louis-i német újságnál (édesanyja osztrák gyökerei révén jól tudott németül), ahol nemcsak megkedvelték az írásait az olvasók, hanem rövidesen részesedést is vásárolt a lapban, amit tulajdonosként a város legolvasottabb kiadványává tett. Anyagi hátterét egy „jól megkötött” házasság biztosította (lásd keretes írásunkat), miközben 20 éves korától Pulitzer amerikai állampolgár is lett, sőt beválasztották Missouri állam parlamentjébe. Ott mondjuk először azzal irányította magára a figyelmet – a vadnyugat, az vadnyugat… –, hogy rálőtt az ülésteremben egy képviselőtársára, ám megúszta az ügyet pénzbírsággal. 32 évesen alapította meg első önálló újságját, a St. Louis Postot, majd a még nagyobb karrier reményében 1883-ban áttette a székhelyét New Yorkba, ahol a The World című lapot vásárolta meg és virágoztatta fel. A példányszám egyes források szerint rövid idő alatt 12 ezerről 200 ezerre, mások szerint 15 ezerről 600 ezerre (!) nőtt. Az biztos, hogy sikerét a tényszerűség és a függetlenség mellett a figyelemfelhívó, mai jelzővel élve bulváros hangvételének köszönhette, ami akkor újdonságnak számított, de emellett az oknyomozó újságírásnak is az úttörője lett. Elsőként jelentetett meg képes anyagokat, karikatúrákat, sportrovatot, női témákat, amik ma már természetesnek tűnnek, de ezeket is ki kellett valakinek találnia, és ez a valaki Pulitzer József volt. Az általa megteremtett új típusú újságírás már nemcsak a hírközlést, hanem a köz szolgálatát is fontos feladatának tekintette.
 
Presztízs MagazinMédiatörténeti szerep
 
Ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a sajtó fokozatosan kvázi hatalmi ággá váljék. Hatalmi ággá, amely egyszerre szól a tömegekhez és az elithez, reklámoz, politizál és szenzációt kelt. Ha már hatalom: Pulitzer volt az első magyar, aki bekerült az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusába. Ha már egyedi kezdeményezések: ő hirdette meg 1889-ben Jules Verne nyomán a „80 nap alatt a Föld körül” versenyt, amelynek győztese 72 nap alatt ért célba. Ha már sajtókampány: óriási szerepe volt a New York-i Szabadság-szobor felállításához szükséges százezer dollár összegyűjtésében, nem hiába hangzott el a szobor – melynek talapzatán a mai napig szerepel a neve – 1886-os avatásán: „Amerika mily sokat köszönhet Magyarországnak, hiszen szülöttje, Joseph Pulitzer erőfeszítései nélkül talán sohasem került volna a Szabadság-szobor a New York-i öbölbe”. Pulitzer nevéhez köthető a „sárga újságírás” (ez a bulvár korabeli szinonimája) térhódítása is, hiszen nagy vetélytársával, William Randolph Hearsttel, a The New York Journal tulajdonosával való versengésük – mely arról szólt, hogy ki tud olcsóbban minél feltűnőbb, népszerűbb sajtótartalmakat kreálni – eredményezte a sárga papírra nyomtatott, a közvélemény ízlését nagyban befolyásoló kiadványokat. (Más a „sárga” jelzőt erre a típusú újságírásra az első tömegesen kinyomtatott színes képregény, a Sárga kölyök 1895-ös közléséből eredezteti, ami szintén Pulitzer vívmánya volt.) Az általuk bevezetett vitaindító hatású cikkeknek állítólag az 1898-as amerikai-spanyol háború kirobbanásához is közük volt… Mielőtt azonban elítélnénk Pulitzert a „botránymédia” megteremtéséért, azt mindenképp a javára kell írnunk, hogy az általa kialakított újságírási modell segítette a demokrácia és a média fejlődését: korrupciós ügyekről, gazdasági visszaélésekről rántotta le a leplet, s ösztönözte a törvényhozást is.
 
Presztízs MagazinMaga is ráment a csatákra
 
Joseph Pulitzer sajtómágnásként a kisemberek védelmezője lett (az ő szemükben mindenképp), és azt is fontos megemlíteni, hogy a cikkeit korántsem csak az öncélú hatásvadászat, sokkal inkább a pontos, megbízható információkra való törekvés jellemezte, ezzel párhuzamosan kevert a stílusába – „a cél szentesíti az eszközt” alapon – populista hangnemet is. Emlékezetes történet, hogy 1887-ben szerződtette a The Worldhöz a híres tényfeltáró újságírónőt, Nellie Bly-t, aki hatalmas sikerű cikksorozatot jelentetett meg, miután elmebetegnek színlelve magát bejutott a Blackwell-szigeti női elmegyógyintézetbe, és tanúja lett az ott alkalmazott erőszaknak. Természetesen ez is botrányt kavart, de fontos jelenségre hívta fel a figyelmet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen publikációk érdekeket sértettek, így rengeteg támadás érte Pulitzert, s mindez hozzájárult amúgy sem túl erős egészsége megromlásához. Az 1890-es évektől ezért visszavonult a szerkesztéstől, de a tulajdonosi irányítást továbbra is a kezében tartotta („Arannyal fizetett, de zsarnoki erővel tartott fogva mindenkit” – írta róla egy pályatársa, Pásztor Árpád, utalva kemény vezetési stílusára, indulatosságára). Miután látását élete utolsó évtizedére teljesen elveszítette, érzékei megváltozása miatt betegesen zavarni kezdték a hangok, ezért nagyrészt Liberty nevű jachtján élt (vagy szállodában, ahol a szomszédos szobákat is lefoglalta, hogy csend legyen körülötte). A hajóján is halt meg 1911-ben a dél-karolinai Charleston kikötőjében. Bronxban temették el oda, ahol Herman Melville író és Miles Davis zenész is nyugszik.
 
Presztízs MagazinA sajtómogul öröksége
 
Pulitzer József nemcsak aktív zsurnalisztaként és laptulajdonosként hatott a maga idejében az újságírás fejlődésére, hanem – mivel hivatását tiszteletreméltó életpályának tartotta – a magas szintű újságíróképzéshez is hozzájárult. Ő kezdeményezte és támogatta a New York-i Columbia Egyetemen az Újságíró Felsőiskola (Graduate School of Journalism) megnyitását. Ez végül a halála után, 1912-ben kezdett működni, többek közt az általa erre a célra hátrahagyott kétmillió dollárból. Máig ez az egyik legelismertebb újságíróiskola a világon, mely kiadja a Pulitzer-díjat is (de nem az első újságíróképző, mert az a Missouri Egyetemen indult, ugyancsak Pulitzer támogatásával). A díjat pedig – végakaratának megfelelően – az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden év áprilisában. Ez az újságírás létező legnagyobb kitüntetése, amit egy független bizottság döntése alapján csak amerikai állampolgárok kaphatnak meg. Később az irodalom, a dráma és a zene területére is kiterjesztették, sőt 1989-ben Magyarországon is létrejött egy Pulitzer-emlékdíj, amit pedig magyaroknak adnak, ezt a New Orleansban élt üzletember, Fábry Pál alapította. Azt se feledjük, hogy a jelen íráshoz hasonló ténycikkek sem feltétlenül készülnének Pulitzer munkássága nélkül…
 
---------------------------------------------------------------------------------------
 
Pulitzer és Munkácsy
Pulitzer József sosem feledte magyar gyökereit, a magyar kötődésű ügyekhez mindig örömmel adta támogatását. Munkácsy Mihály 1886-os amerikai látogatásának megszervezésében is aktívan részt vett. Munkácsy megérkezésekor a The World „Éljen Munkácsy Mihály” magyar felirattal köszöntötte a festőt, majd Pulitzer az otthonában látta őt vendégül, s felkérte, hogy fesse meg a felesége képét. A festmény 1891-ben Párizsban, fénykép alapján készült el.
 
----------------------------------------------------------------------------------------
 
Pulitzer és az államférfiak
Joseph Pulitzer 1877-ben Jefferson Davis amerikai katona és államférfi unokahúgát, Kate Davist vette feleségül, akivel öt közös gyermeket neveltek fel. Jefferson Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, az amerikai polgárháború fontos alakja volt. Pulitzer azonban nemcsak a családban „találkozott” politikussal, hanem a tárgyalóteremben is: miután Theodore Roosevelt elnökről 1909-ben kiderítette, hogy 40 millió dollárt adott jogtalanul a francia Panama Csatorna Társaságnak, az elnök beperelte a lapját rágalmazásért. Az eljárásból a The World jött ki győztesen.
 
-----------------------------------------------------------------------------------------
 
Még nincs értékelve