Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Építsünk szalmaházat!

Építsünk szalmaházat!
Erről első hallásra egy tanmese jutott eszembe a három kismalacról, ahol a két öcs nem hallgatott Okoska bátyjukra és nem téglaházat építettek, hanem szalma és deszka házat. Végül a jó öreg ordas farkas egy szuszra fújta el a szalmaházat, és kettőre a deszka építményt. Persze ez csak egy mese. De mi a valóság? Hogyan épül a szalmaház? Mennyire tartós? Beköltöznek-e albérlőnek a nem kívánt rovarok vagy rágcsálók? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat.
Honnan ered?
Az egész világon összesen körülbelül tizenötezer szalmaház található, a legrégebbi ma is álló épület Nebraskában épült lakóháznak, 1901-ben. Az hogy elsősorban az USA-ban és Kanadában népszerű a szalmaház, valószínűleg annak köszönhető, hogy hatalmas gabonatermő területeik voltak, de a szalmát csak csekély mértékben használták fel, mivel az állatokat szilajtartással, vándorló legeltetéssel tartották. A növekvő lakásigények (rabszolgaság eltörlése, bevándorlási hullámok) és a bálázó gépek elterjedése egyenes útként vezetett a szalmaházakhoz.
 
Miért épít valaki szalmából a 21. században?
Az öko-szemlélet térhódítása már nem korlátozódik az étkezéseinkre, a ruházatunkra, a belsőépítészetünkre, hanem elérte lakóépületeinket is. Ezt bizonyítja a passzív házas technológia, az alacsony energia igényű házak építésének elterjedése. Az energia árak rohamos emelkedése, a szolgáltatóktól való függetlenedés igénye mind-mind hozzájárul a környezetbarát, energiatakarékos megoldások előtérbe kerüléséhez. Azt pedig, hogy a szalma melegen tart, már Nagyapáink is nagyon jól tudták.
Építőanyagként számos előnye van – a téglánál tízszer jobb a hőszigetelő-képessége, rendkívül olcsó, környezetbarát, a falak ugyanúgy vakolhatók, mint bármely házfal, egy kisebb társaság egy nap alatt felépítheti a ház falait, olcsó üzemben tartani, télen-nyáron kellemes klímát biztosít lakóinak.
 
Hogyan lehet szalmaházat építeni?
Létezik a teherhordófalas (önhordó) technika, amikor a téglakötéshez hasonlóan két vagy háromzsinóros bálából kötésben rakják a falat, a sarkokon fabetétes erősítéssel és erre kerül a tető. A nebraskai ház is ezzel a módszerrel épült. A másik megoldás esetében - amit Európában jobban kedvelnek - a hagyományos favázas épületeket töltik ki szalmabálával. Itt a faszerkezet tartja a terhet, a tetőteret is.
Mint minden háznál itt is az alappal kezdődik az építkezés. Az alapból (aminek szélessége kb. 65 cm, a magassága 40-60 cm és fa keret kerül rá) vasrudak állnak ki úgy 30-40 cm-re, ezekre húzzák rá az első sor bálát. Az alapon lévő fakerethez kívülről léceket szegelnek, amik felfutnak a felső koszorúhoz. Ezekhez rakják a bálákat. Amikor eléri a fal a kívánt magasságot a fakeret belsejéhez (illetve a felső koszorúhoz) is léceket szögelnek, majd bálázó tűvel hozzájuk kötik a szalmabálákat. Az ablakok helyére már előre fa keretet raknak, amit 2 kereszt léccel megerősítenek, hogy a neki feszülő bála ne torzítsa el. Ezután a falra kívül-belül rabicháló kerül. Erre hordják fel három rétegben a törekből, pelyvából, vízből és agyagos sárból álló tapaszt. Ezt követően lehet meszelni.
 
Könnyen ég? Elrothad?
A szalmabálának nincs ÉMI minősítése. Kanadában végeztek hőtechnikai vizsgálatokat, amit az interneten közzé is tettek. Ennek tanúsága szerint a bevakolt felület két órán keresztül tudott ellenállni 1000 Celsius fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodás érte volna. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy a mindkét oldalán vakolt szalmabála nem éghető szerkezetként viselkedik. De a tűz elleni védekezésre, mint minden háznál oda kell figyelni.
 Ezeknek a házfalaknak nagyon fontos, hogy szellőzni tudjanak, ezért nem lehet falig csempézni, légzáró vakolattal ellátni, leginkább meszelni lehet. A közhiedelemmel ellentétben a szalma nehezen rothad el, de mégis a nedvesség az egyik ellensége az ilyen típusú házaknak. Éppen ezért az alapnak legalább 30, de inkább 50 cm-rel a föld felett kell lennie. Célszerű gangot építeni a ház köré, és fokozott figyelmet fordítani a csapadékvíz elvezetésére. A házban a bútorokat 10 cm-nél nem szabad közelebb tolni a falhoz, mert akkor az nem tud megfelelően szellőzni.
 
Nem kívánatos albérlők
Tapasztalatok szerint a rágcsálók ritkán rágják be magukat a szalmaház falába. Ha csak a vályogházakra gondolunk, azt kell mondanunk, hogy egy macska sosem árt a háznál. Magyar gazdák szerint a rozs és a zab szalmáját nem kedvelik a rágcsálók. Jelentős védelmet nyújthat az is, ha a fal alsó 30 cm-én, a nyílászárók ill. a felső koszorú mentén sűrű rabichálót teszünk két vagy három rétegben.
 
Európában elsősorban Franciaországban elterjedt a szalmabála ház, de Németország, Írország, Ausztria mellett Magyarország is úttörője ennek a technológiának. Mindenesetre a közelgő Környezetvédelmi Világnap alkalmából is érdemes elgondolkodnunk az előnyein, elvonatkoztatva Füttyöske kismalac példájától.
Átlag: 4