Ablak a világra

Ha valaki járt már a Barcelona híres sétálóutcájáról, a La Rambláról nyíló La Boqueriában, a világ talán leglátogatottabb piacán, az pontosan tudja, mit jelent a bőség zavara. Nincs olyan egzotikus déligyümölcs vagy édesség, amit ott ne szerezhetnénk be, de az elképesztő illat- és színkavalkádban nehéz a döntés. Bármihez is nyúljunk, biztosan a perifériánkba kerül több hasonlóan csábító portéka is. A bőség zavara legalább olyan gondot okozhat, mint a szűkös választék. A házépítők La Boqueriáját a nyílászárók jelentik: csak Magyarországon több száz cég kínálja csaknem harminc profilcsalád hetven-nyolcvanféle nyílászáró rendszerét. A bőség a hivatásos tervezőknek is fejtörést okoz: melyik vállalkozás termékét válasszuk a legjobb minőség, ár-érték arány eléréséhez?

 

 

Ablakaink, ajtóink készülhetnek fából, fémből, műanyagból – már ebben nehéz dűlőre jutni. Az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Kft. (ÉMI) bevizsgálással foglalkozó szakemberei szerint mindegy, hogy miből gyártották nyílászáróinkat, a minőséget a gyártási körülmények és a szakszerű, körültekintő beépítés határozza meg. Vannak persze érvek és ellenérvek, ezeket jártuk körbe egy nyílászárók forgalmazásával foglalkozó cég szakértő munkatársával, Dallos Tamással.

A nyílászárók kiválasztásakor sokan elsősorban az esztétikumra hagyatkoznak, mások a funkciót részesítik előnyben. – Vásárlói szemmel a legfontosabb szempontok között szerepel, hogy az ablak minél több világosságot, friss levegőt engedjen be, de közben minél jobb legyen a hő- és hangszigetelése. Rendelkezzen a falak penészedését megelőző résszellőzővel, esetleg zsalus szellőzőráccsal, vasalata legyen strapabíró, biztosítson könnyű nyitást és zárást. Tudni kell, hogy ezek manapság már alapvető követelmények, a legtöbb megbízható helyen elérhető termék megfelel ezeknek a jellemzőknek – nyugtat meg mindenkit Dallos Tamás.

Természetesen, mint mindenben, a nyílászárók esetében is vannak magasabb kategóriás és drágább, valamint alapfelszereltségű és olcsóbb termékek. Innentől kezdve elsősorban azt kell tudnunk eldönteni, hogy az egyes kereszteződésekben melyik irányba induljunk el a nyílászárók labirintusában, hogy az egyéni igényeinknek leginkább megfelelőnél kössünk ki.

 

 

A legelső kérdés, amiben dűlőre kell jutnunk, hogy milyen anyagból készült ablakot szeretnénk. A nyílászárókat lakossági szempontból három kategóriába soroljuk: műanyag, fa és alumínium. Manapság a legelterjedtebbek a műanyag nyílászárók.     – Általános előnyük, hogy jó ár-érték aránnyal rendelkeznek. Az alacsonyabb árból nem következik a gyengébb minőség. Maga az alapanyag olcsóbb, ezért a gyártási költség és így a fogyasztói ár is kisebb lesz, de ettől függetlenül mindent tudhat egy műanyag ablak is, amit egy drágább alapanyagból készült. Például kiváló hőszigetelő, ami fűtési költségcsökkenést eredményez. Sőt a hangszigetelő képessége is magas, ami azért fontos, hogy az otthonunkban eltöltött pihenésünket ne zavarja meg a külvilág zaja – tudtuk meg a szakértőtől, aki hozzátette, hogy normál használat mellett 30–35 évre is tervezhetünk egy műanyag ablakkal.

Sokan mégis a fából készült nyílászárókra esküsznek, aminek érthető okai vannak. Mindenekelőtt olyan esztétikus és természetes, amit semmilyen mesterségesen előállított anyag sem képes utánozni. – Azt azonban érdemes tudatosítani magunkban, hogy a fa nyílászárókat rendszeresen ápolni kell, ha meg akarjuk őrizni a szépségüket. Néhány évente felületkezelést kell végezni rajtuk, és le is kell festeni őket, mert ha kiszáradnak, nemcsak csúnyává válhatnak, hanem veszítenek a légzáró képességükből is. Tehát sokkal több macera van velük, mint műanyag társaikkal, ráadásul az áruk jelentősen magasabb – hívja fel a figyelmet Dallos úr. Ami a harmadik kategóriát, az alumínium nyílászárókat illeti, ezek a legdrágábbak, ugyanakkor a leginkább strapabírók és időt állók. A magas költségük miatt lakossági épületekbe, családi házakba ritkán építik be, inkább nagyobb épületeknél használják.

 

 

Műszakilag az egyik legfontosabb szempont egy ablak hőátbocsátási értéke, hiszen senki sem akarja, hogy a nyílászáróján keresztül elszivárogjon az otthon melege. – Az üvegek hőátbocsátási tényezőjét egy számmal szokták meghatározni, amelyről megrendelés előtt mindenképp érdeklődjünk. Ez a szám azt hivatott megmutatni, hogy egy egységnyi üvegfelületen keresztül egységnyi idő alatt mekkora hőmennyiség képes keresztülhaladni. Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb a hőátbocsátási tényező – jegyzi meg Dallos Tamás. A hőszigetelő képesség fokozásában kulcsszerepe van a légkamráknak is. – A kamraszám növekedésével a bezárt levegő mennyisége és a profilvastagság is növekszik. A lényeg, hogy minél több levegőt zárunk be minél több kamrában, annál jobb az ablak hőszigetelő képessége – magyarázza el szakértőnk. Az elmúlt években szinte teljesen elavulttá váltak a két-három levegőkamrás műanyag ablakok, amelyek ma már öt-hat-hét levegőkamrás profilokból készülnek. További hasznos funkció a résszellőzés: ez a kilincs 45 fokos állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét 2–7 milliméterre megnyitja, miközben a vasalat az ablakot zárva tartja. Ez az ablakok túl tökéletes záródása miatti légcserehiány kiküszöbölése miatt fontos. Nyílt égésterű gázkészülék használata esetén azonban emellett kötelező a szabályozott légbevezető használata. Biztonsági szempontból – főleg családi házak esetén – a kiemelésgátló érdekes megoldás még, amely megnehezíti az ablakok kifeszítését, így védelmet biztosít a betörések ellen.

 

 

Az ablakok mellett a bejárati ajtó a legfontosabb nyílászáró egy házban. Ebből is létezik fa-, műanyag-, alumínium-, sőt acélszerkezetű is. – A fából készített ajtók mellett ma az acél modellek a legkeresettebbek. Nem véletlen, hiszen az anyag és a szerkezeti kialakítás miatt kétségtelenül ez a legmasszívabb bejárati ajtó, a szakma is ezt az anyagtípust tartja a legbiztonságosabbnak. Az acél bejárati ajtókat magas ellenállási képesség jellemzi a fizikai, mechanikai és kémiai ráhatásokkal szemben, emellett tűzgátlási tulajdonságuk is kiemelkedő – ajánlja figyelmünkbe a szakember.

Végül muszáj szót ejteni arról, hogy a termék kiválasztásával még csak félúton járunk a végcél felé, hiszen a beépítés minőségén legalább olyan sok múlik, legyen szó akár ablakról, akár ajtóról. – Nem érdemes a kőművesére vagy a szomszédra bízni a beépítést csak azért, mert ő már látott ilyet valahol. Lehetőleg a kereskedő által ajánlott csapatot bízzuk meg a munkával, mert így elejét vehetjük számtalan parttalan vitának a garanciális kötelezettséggel kapcsolatban. Tartsuk észben, hogy a legjobb ablak vagy ajtó is elrontható szakszerűtlen beépítéssel, és egy átlagos nyílászáró is tökéletesen működhet, ha hozzáértők szerelték be – zárja szavait Dallos Tamás.

 

 

 

1. A fix ablak

Fix üvegfelülettel rendelkezik, nem nyitható nyílászáró, így például passzív ház esetében előnyös, hiszen akkor ajánlott, ha a helyiségben nincs szükség nyitható ablakra, csak egy olyan felületre, amin keresztül sok fény áradhat be. Fontos tudni, hogy három négyzetméternél nagyobb ablak esetén biztonsági üvegezés szükséges.

 

2. A nyíló ablak

Ez a típus egyszárnyú, oldalra nyílik, és a nyitás iránya megválasztható balra is, jobbra is. Attól függően, melyik irányba szeretnénk nyitni, egy kilincs helyezkedik el az ablakszárny oldalán.

 

3. Bukó ablak

Szintén egyszárnyú, felülről buktatható ablak. A kilincs az ablakszárny felső részén helyezkedik el, és olyan helyre érdemes tenni, ahol az elsődleges szempont a szellőztetés. Például előnyös lehet a fürdőszobában, ahová nem szokás nagyobb méretű ablakot tenni.

 

4. Bukó-nyíló ablak

Egyszárnyú, de olyan típus, ami egyik irányban nyitható, plusz bukó funkcióval is el van látva. A kilincs az egyik oldalán helyezkedik el, attól függően, hogy melyik irányba nyílik. Ezt kedvelik a legtöbben, a legáltalánosabb típus, szerkezetileg és statikailag is stabil.

 

5. Tokosztott bukó-nyíló ablak

A tokosztott azt jelenti, hogy többszárnyú, két irányba is nyíló ablakszárnyakból áll, amelyek bukó funkcióval is rendelkeznek.

 

6. A középen felnyíló bukó-nyíló ablak

Ennek a típusnak két szárnya van, az egyik nyíló, a másik bukó-nyíló. Amikor mind a két szárnyát kinyitjuk, középen nem marad függőleges osztás. A kilincs a bukó-nyíló szárnyon helyezkedik el.