Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A víz templomában

Ipartörténeti remekmű a föld mélyében

Szilvási-Kassai Eszter | Béli Balázs | 2017.07.24. |
A víz templomában
Hermann György, a vízművek pesti üzemmérnökségének vezetője az ősfás ligetben vár minket. Nem bírom megállni, hogy ne támadjam le rögtön azzal a kérdéssel, hogy hónapok óta tartó szervezésünk eredményeképpen mért éppen most tekinthetjük meg a Kőbányai Víztározó legendás épületét. Miközben a park közepén álló kis házikó felé haladunk, alkalmi idegenvezetőnk elmondja, hogy évente egyszer, mindössze egyetlen hétre eresztik le a víztározó medencéjében a vizet, hogy végrehajtsák a statikai és építészeti vizsgálatokat, a szükséges karbantartási munkákat, és alaposan kimossák, kifertőtlenítsék az épületet. „Ebben az évben most, a víz világnapját megelőző egy hétben kerül erre sor, ezért jöhettetek el most erre a nem mindennapi kirándulásra” – mondja sejtelmesen.
Végtelenbe nyíló, szűk folyosó
 
Amíg leereszkedünk a csigalépcsőn a mélybe, az üzemmérnökségi vezető elmeséli azt is, hogy a medencében tárolt víz nem közvetlenül a Dunából, hanem a folyó mentén fúrt, úgynevezett csápos kutakból (nagy átmérőjű aknák, melyekből oldalt csápszerű szűrőcsövek ágaznak ki – a szerk.) érkezik, amit természetes módon, több réteg kőzet, kavics és homok segítségével szűrnek meg. Mielőtt a szűk térben eluralkodna rajtunk a klausztrofóbia, megérkezünk egy hatalmas földalatti csarnokba, amelynek látványa egészen lenyűgöző. Viszonylag ritkán történik meg velünk, hogy nem találjuk a szavakat, most azonban, mint egy kis porszem a nagy világegyetemben, úgy állunk a valóban templomra hasonlító, monumentális méretekkel bíró térben.
Hirtelen beleszédülünk a téglasorok végtelen folyamába, az egzotikus hatású tér lüktetésébe, szavaink visszhangzó felerősödésébe. Hermann György mutat néhány különleges téglát a falban, így megtaláljuk az építés évét jelző évszámot, és annak a téglagyárnak a jelzését is, ahonnan 1869 és 1870 között ideszállították a most közel 150 éves darabokat. Míg ezeket a ritka téglákat szemléljük, számos érdekességet tudunk meg a víztározó tervezéséről és építéséről.
 
Presztízs MagazinMásfél évszázados történelem
 
1866-ban hatalmas kolerajárvány pusztított Pesten, így elkerülhetetlenné vált a vízellátás korszerűsítése. Annak ellenére, hogy egyfajta csatornarendszert már korábban kiépítettek, azt mégsem rendeltetésszerűen, tehát a szennyvíz elvezetésére használták, csupán az esővizet terelték vele. A salak a kerti emésztőkbe folyt, amelyek többnyire éppen az ivóvizet biztosító fúrt kutak mellett voltak kiépítve. A városvezetés végül az akkor már jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező William Lindleyt bízta meg a Kőbányai Víztározó megtervezésével és kivitelezésével.
A mai Kossuth (akkori nevén Hajóhivatal) téren, Lindley három kutat és egy nagy szivattyúházat létesített, ezek ellennyomó medencéjeként építette meg a Kőbányai Víztározót. A kivitelezés természetesen hatalmas munkálatokkal járt, nyolc méter mély gödröket ástak az Óhegy dombjába. A Tatai Uradalmi Téglagyár is felkészült a nagyüzemi gyártásra, az ide szánt téglákat a megszokotthoz képest jobban kiégették, kötőanyagként pedig hidraulikus mész és cement keverékét használták. A belső munkákat a külső feladatok követték, a tetejére, vagyis a medence boltozata fölé egyméteres földborítást tettek, fél méter vastag falait pedig több méteres szélességben úgynevezett csömöszölt agyaggal vonták be. Így biztosították a százötven éve tartó folyamatos vízzáró hatást.
A neves angol mérnök két medencét tervezett Kőbányára, az egyik 1869-ben, a másik pedig 1870-ben épült meg, ez utóbbiban csodálkozunk rá mi is a kor építészeti kuriózumára, ami nem kevesebb, mint tizenegyezer köbméter víz befogadására alkalmas. A szigorú számszaki adatokat illetően azt is megtudjuk, a kúthoz mintegy 26,5 kilométer hosszú csővezeték tartozott, amihez később újabb 5,4 kilométeres szakaszt telepítettek.
 
Presztízs MagazinAz építmény hatása alá kerülve
 
„Mitől érezzük a csarnokban ezt a megfoghatatlan egzotikus hatást?” – szögezzük Hermann Györgynek talán szokatlan kérdésünket, ami azóta motoszkál bennünk, amióta leértünk a szűk folyosón, és elénk tárult a medence falának mozaikrengetege. Az üzemmérnökség vezetője mosolyogva biztosít minket arról, hogy többeket ért hasonló benyomás a víztározóval kapcsolatban, az oka pedig a katedrális-jellegben és az eltérő színű, valóban mozaikhatást keltő téglák ezreiben keresendő. Aztán persze ott van még a két, szökőkútra hasonlító tárgy a csarnok közepén, ami a hivatalos megfogalmazás szerint „töltő és fogyasztó műtárgy áramlásirányítóval ellátva”. Magyarán ennek a fura márvány tárgynak a beömlőnyílásából áramlik a csarnokba a víz. „A folyamat nagyjából 12 órát vesz igénybe, ennyi idő kell ahhoz, hogy a medencében a vízmennyiség elérje a kívánt szintet” – teszi hozzá Hermann György.
Nincs mese, megihletett minket az ipartörténeti csodának számító építmény, és miközben felfelé jövünk a lépcsősoron, majd elhagyjuk az otthonát biztosító Budapesten is ritkaságnak számító parkot, folyamatosan azon gondolkozunk, milyen remek funkciót lehetne találni a csarnoknak akkor, ha már nem nyújtja számunkra az ivóvizet. Látjuk magunk előtt, ahogy komolyzenei koncertre érkező öltönyös és kosztümös emberekkel telik meg, de megelevenedik bennünk egy nagyon menő, a világon egyedülálló BMX verseny is. Gyorsan elhessegetjük a gondolatot, majd posztoljuk az Instagramra válogatott hashtagekkel az egyik látványos képet, hogy Európától Ázsiáig, sőt Amerikáig láthassa mindenki: Kőbánya nem egy unalmas, szürke kerülete a magyar fővárosnak.
 
 
Presztízs MagazinA kőbányai víztározó számokban
1541 négyzetméternyi alapterületen helyezkedik el
66 méter hosszú
24 méter széles
10,8 méter magas
8 méter a maximális vízszintje
10 800 köbméter a maximális vízmennyisége
 
 
 
 
 
 
 
Presztízs MagazinVilághírű tervező munkája
William Lindley 1808-ban született Londonban. Angol mérnök, korának meghatározó alakja, aki több mint harminc európai város számára tervezett víz- és csatornahálózatot. Fiatal mérnökként a németországi Lübeck és Hamburg közötti vasúti nyomvonal feltérképezésén dolgozott, elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hamburg-Bergedorf Vasúttársaság és az észak-német vasútvonal kiépítésében. Első önálló megbízatását Hamburg városrekonstrukciójára kapta, ennek keretében tervezte legelső csatornarendszerét. A német nagyvárosok után következhetett Szentpétervár, Budapest, Prága és Moszkva. 1876-ban még Sydney városvezetése is megkereste, ám az ő ajánlatukat visszautasította, és inkább Varsóban épített ki csatornarendszert. A városvezetés tisztelete jeléül róla nevezte el azt az utcáját, melyen végigfut a történelmi vízművezeték.
 
 
Presztízs Magazin
„Víz, víz, tiszta víz…”
Az ivóvíz tisztaságát a Kőbányai Víztározón túl a főváros számos pontján mérik a Fővárosi Vízművek üzemeltetése alatt álló 5100 kilométeres ivóvízhálózatban. Úgy tudni, évente több mint 200 ezer vízminta negyedmillió alkotóelemére végzik el a mikrobiológiai teszteket, hogy mindig kifogástalan minőségű ivóvíz álljon a fővárosi lakosság rendelkezésére.
 
Még nincs értékelve