Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Egy jó asszony...

Phillip Jeffries | archív | 2020.10.13. |
film, filmkritika, mozi
Egy jó asszony...
Greta Gerwig napjaink egyik legkiemelkedőbb női rendezője, ez nem vitás. Korábban kisebb független filmjeiről ismerhettük, ám a 2017-ben 5 Oscar-díjra jelölt Lady Bird című munkája meghozta neki a várva várt rivaldafényt. Talán ezen a sikerén felbuzdulva jelen művét is hasonló tárgykörhöz igazította: felnövésről, családról, szerelemről mesél nekünk. Ezen témák esendő mivoltunkból adódóan nagyon közel állnak hozzánk, de Greta olyan egyedi módon adja át a szemléletét, hogy észre sem vesszük: történetünk most egy teljesen más korban játszódik.
Nehéz átfogóan összefoglalni ezt a nem mindennapi sztorit. A March család négy lányának életét követhetjük nyomon, a film négy különböző vonalon vezeti a nézőt. Mind a négyüket más-más művészeti ág érdekli: Jo (Saoirse Ronan) feltörekvő írónő, Beth (Eliza Scanlen) a zenéért van oda, azon belül is zongorázik, Amy (Florence Pugh) festő szeretne lenni, Meg (Emma Watson) pedig a színészetben jeleskedik. Mivel apjuk a polgárháborúban harcol, magukra maradtak az édesanyjukkal (Laura Dern), így kénytelenek férfi nélkül boldogulni. Együtt nőnek fel: reménykednek, csalódnak, tanulnak, s mindeközben felnőtté válnak.
 
Presztízs MagazinGreta tehetsége egyértelműen abban rejlik, hogy nem próbálja erőszakosan lenyomni a néző torkán a már oly sokszor lejáratott „milyen nehéz volt boldogulni a nőknek a 19. században” toposzt. Ehelyett „csupán” hétköznapi, emberi sorsokat mutat be nekünk egy másik korszakból. Bár néha megesik, hogy felemeli a hangját, ezt sohasem úgy teszi, hogy számunkra zavaróvá váljon, vagy tolakodónak érezzük. Greta bizonyára kicsit önmagát is igazolni szerette volna ezzel a filmjével, hiszen, ahogy mondani szokás, minden műben van egy kicsi az alkotóból. A mai világban, amelyben a „feminista” szó lassan szitokszónak számít, szükség van egy olyan alkotóra, aki a maga finom eszközeivel képes tartalmas és aktuális mondanivalót közvetíteni. 
 
Presztízs MagazinA sokat ígérő bevezető ellenére persze ez a feldolgozás sem hibátlan. Hiába a filmben szereplő rengeteg neves színész, a végeredmény és az összhatás sok helyen kissé átlagossá válik. Louisa May Alcott könyvét már korábban, 1994-ben feldolgozta Gillian Armstrong, akinek akkor olyan hangulatot sikerült varázsolnia a saját adaptációjába, amit Greta kisasszonyai most nem igazán tudtak hozni. A Lady Bird-ben már összeszokott Saoirse Ronan és Timothée Chalamet igyekeznek, de a korábbi varázs kihunyni látszik párosukban. Emma Watson, Meryl Streep és Laura Dern is hozzák a kötelezőt, s ugyan a kisujjukból kirázzák a cserfes fruska, az odaadó anyuka és a felügyelő nagymama szerepét, a várva várt hatás sajnos elmarad, játékukat a legtöbbször inkább csak takaréklángon égetik. A klasszikus könyvben jártas nézőnek már a mű elején szembesülnie kell a ténnyel, hogy a rendező bizony átalakította a regény lineáris elbeszélését, ugyanis az aktuális feldolgozásban két párhuzamos idősíkot kapunk. Sokszor jót tesz egy adaptációnak a változtatás, de itt most talán egy kicsit túllőttek a célon, ugyanis a folyamatos oda-vissza ugrálás erősen meg tudja zavarni az embert – legtöbbször ráadásul nem is kapunk segítséget ahhoz, hogy épp mikor és hol járunk. 
 
Presztízs MagazinMindezek ellenére kár lenne kihagyni a Kisasszonyokat: a tudatos rendezés, az igényes kameramunka, a lenyűgöző díszlet- és jelmeztervezés, valamint a grandiózus zenei aláfestés feledtetni tudják a mű kisebb-nagyobb hibáit. Ha nem is ez lesz az ékkő Gerwig munkásságán, nem szabad elsiklani az érdemei felett. Karanténmozinak több mint tökéletes volt, most amúgy sem a válogatás korszakát éljük. Időutazásra fel!
 
 
 
Kisasszonyok (Little Women), amerikai romantikus dráma, 135 perc, 2020
 
Még nincs értékelve