Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Dubajozzunk!

László Nicole | László Nicole | 2021.06.29. |
gasztronómia
Dubajozzunk!
Imádom egész Arábiát! Nem kell hozzá színes, szélesvásznú fantázia, hogy holdsarlóalakúnak lássuk a térképen azt a földrésznyi szélességű tájat, amely az Indiai-óceánra néző Musqattól az Atlanti-óceán partján fekvő Casablancáig terjed. Földközi-tenger mosta partját itt-ott öblök szaggatják, kopár hegyeinek komor látványát bibliai termékenységű folyóvölgyek enyhítik, míg sivatagjaiban beduinok barangolnak, oázisok pompáznak.
Mindent visz!
 
A mindent vivős kedvencem Dubai, ahol hajnalonként felsisteregve robban be a horizontra a napkorong, ahol a fűszálak is szépen fésülve, egyirányba állnak, ahol a pálmalevél udvariasan hajbókol, miközben elhaladunk mellette, ahol minden nő Seherezádénak képzelheti magát szantál- és tömjénillattól bódultan, ahol a délibábos horizonton egy egész felhőkarcoló-tenger remeg.
Presztízs MagazinRégi, több évtizedes szerelem ez Dubai és köztem, amivel sikerült megfertőznöm az egész, tágabban értelmezett családomat is, ezért aztán jellemzően minden évben felkerekedünk a magunk kis zajos kompániájával, hogy ostrom nélkül bevegyük az Emírségek közül a kedvencünket. Az nem kifejezés, hogy fél lábbal itthon vagyunk. Név szerint ismerjük a szálloda személyzetét, foglalásunkat szobaszám szerint adjuk le, csecsemőkorú gyerekek cseperedtek az ide vissza-visszatérő évek során nagykorúvá, sógorom itt ereszkedett féltérdre a húgom előtt egy homokdűnén a naplementében, hogy feltegye remegő hangon minden férfi életének legfontosabb kérdését, és mivel kedvező választ kapott, hát a következő évben visszatértünk beváltani a húgom ígéretét is. Egyszóval millió szállal kötődünk a helyhez, ahol ráadásul ugyanolyan kitörő lelkesedéssel fogadják a nációnkat, mint Lengyelországban vagy Törökországban, hiszen az előbbi körömszakadtáig hisz a sokat emlegetett „lengyel, magyar két jó barát” frázisban, utóbbi pedig picit másként, nosztalgikusabban emlékszik arra a 150 évre, amit országunkban töltött turistáskodva. Itt viszont hazánk legősibb mesterséget űző fizetett ledérei szerettették meg az ország férfi populációjával a magyar szót, akik a piaci és egyéb rést megtalálva érkeznek szép számmal, elvégre a belépéshez csupán útlevél szükséges, erkölcsi bizonyítvány nem, és valahonnan dereng nekik egy mese arról, hogy itt 1000 egy éjszaka.
 
Presztízs MagazinKoktélospohár, hitelkártya és Disneyland
 
Az én töretlen lelkesedésem számos szempontnak köszönhető. Olyan ütemben fejlődnek, hogy egészen enyhe túlzás szerint, ha valaki mondjuk két hétre érkezik, akkor más épületeket fog látni a repülőtérről a városba befelé haladva, mint távozáskor, hiszen a bólogató daruerdő mentén gombamód növekvő épületek létesülnek, napi 24 órában készülve szorgos vendégmunkáskezek által. Ettől aztán a hely megunhatatlan és mindenkit lepipálóan innovatív. 
Megadja a homokos tengerpart könyvvel és koktélospohárral a kézben, napozóágyon hempergős, henyélve nyaraló érzését, de közben az intenzíven urbánus lelkem sem sérül, hiszen kedvemre állhatok nyolcsávos autópályán a dugóban fillérekért taxizva, hogy eljussak a legdurvább álmokat is kenterbe verő bevásárlóközpontba, ahol akár krőzusi hitelkártyák is lenullázhatók alig néhány fertályóra alatt. Az eleinte az olaj, később a turizmus okozta bőség afféle elkényeztetett gyerek attitűdöt eredményezett náluk, és nekik minden kell, amit máshol láttak. Minden is. Mikor Abu Dhabi elkészült a Forma-1-es versenypályájával, akkor tüstént építettek ők is egyet, na, nem mintha szerettek volna a száguldó cirkusz kötelékéhez tartozni, hanem csak, hogy legyen, amennyiben esetleg ők is oda szeretnének pörkölni a gázpedálnak, hogy államhatárokkal odébb is hallható legyen, hogy itt aztán drága pénzen vett lóerőkről van szó. Kellett nekik a legnagyobb csúszdapark, a 7 csillagot számláló emblematikus, vitorlát formázó Burj Al Arab szálloda, a vegasi Bellaggióból elirigyelt, zenére táncoló szökőkút, csak persze háromszor akkorában, a világ leghatalmasabb bevásárlóközpontja meglehetősen sajátságos díjszabással, különösen, ha a csadorból, burkából, abajából kilátszódó termékekkel van dolgunk. Táska, cipő és napszemüveg esetében pontosan tudják, hogy bármennyi pénzt elkérhetnek a helyi gyengébbik nemtől, hiszen csakis ezeket tudják megvillantani a kíváncsi tekintetek számára. 
Presztízs MagazinAlapos mustra alá vették a világ legnagyobb Disneylandjét, de csak azért, hogy egy alig nyolcszor akkorát építsenek a gyerekek szórakoztatására. Mikor már nagyobbacskává cseperednek, akkor egyedülálló küllemű és felszereltségű egyetemi város várja őket ingyenes oktatással, a világ minden tájáról odaimportált, busásan megfizetett tanári gárdával. Kitalálták a világűrből is látható Pálma-projektet, ahol sikk lakni életvitelszerűen a csupa luxi, csupa glamúr lakóparkokban, de átmenetileg is, az ott létesített szállodák bármelyikében. Naná, hogy szerettek volna síelni, fittyet hányva az éghajlati adottságokra, földrajzi elhelyezkedésre, ezért az egyik felkapott bevásárlóközpontban építettek egy szép kis lankás pályát. A nyaranta időnként előforduló 50 fokban enyhén komikus látni, ahogy síléccel a vállukon lépnek be emberek az objektumba, sapkával és kesztyűvel a hónuk alatt. A megalománia megálmodtatta velük a világ legmagasabb épületének a birtoklását, így szökkent szárba a majdnem 830 méter magas Burj Khalifa gondolata, és ekkor végre először sikerült elrúgniuk a pöttyöst, tovább nyújtózkodva a takarójuk végénél. Kénytelenek voltak a Nagy Testvérhez fordulni segítségért, és Abu Dhabi meg is adta ezt nekik, épp csak nevelési célzatnak álcázott örök fricskául névváltoztatásra kötelezte őket, és a Burj Dubai koncepciónév alatt futó projekt Burj Khalifává avanzsált, hogy sose feledjék: eljátszhatják ők itt a Janit, de néha a gazdag nagybácsi mégis a hónuk alá kell, hogy nyúljon. 
 
Presztízs MagazinAlanyi jog nyugati szemlélettel
 
Mondjuk valóban csekélykét megkönnyíti az ember életét, ha arratájt pottyantja el a gólya, hiszen aki ott sír fel állampolgárként, azt az állam úgy tekinti, mint egy roppant gazdag család sarját. Alanyi jogon jár neki havi 3000 dollárnyi dirham mint apanázs, ingyenes az oktatás és a betegellátás, emellett a telefon- és vízszámlára sincs gond, 23 évesen pedig mindenki földet, azzal együtt házat kap. Egyszóval ha valaki ott látja meg a roppant forró napvilágot, akkor az élete nem kimondottan merő tachycardia és extraszisztolé a mindennapok feletti stressztől. A szóbeszéddel ellentétben itt a nők már régen nem a Fátyol mögött könyvből ismert koreográfia szerint éldegélnek talpig csadorban és elnyomásban: tanulnak, dolgoznak, jól keresnek, sőt a témakörhöz fűződő jogaikat gyakran a házassági szerződéseikben rögzítik. A férfi szava továbbra is törvény talán, a nő szava azonban törvénymódosítások és -kiegészítések összessége immár. A turizmussal együtt begyűrűzött nyugati szemlélet nem múlt el nyom nélkül: a dubai nők emancipáltak, vidámak, őzikecsontozatú, makulátlan bőrű csodaszépek, akik határozott hangon simán elküldik a metróban nekik fenntartott részre betévelyedő férfiakat, és akik azzal a könnyű módszerrel szoktatták le férjeiket a többnejűségről, hogy érvényesítik azon jogukat, mely szerint minden feleségnek egyforma juttatást kell adni, hiszen a vallás tiltja a kivételezést. A válások száma az utóbbi évtizedekben megnőtt ugyan, de még mindig 20 százalék alatt van, és a dubai férfiak 90 százaléka a pénztárcabarát egyfeleséges verziónál marad inkább.
 
Megengedően
 
Csendesen ejtőzhetünk a parton, viháncolhatunk gyerekeinkkel a csúszdaparkokban plexi mögé rejtett cápák közé érkezve a medencében, lófrálhatunk a világ legnagyobb akváriumában, kalandozhatunk a sivatagban dzsipszafarin, kvadon vagy teveháton haladva, megtekinthetjük a fűszer- vagy aranypiacot abban a reményben, hogy netán felkínálnak értünk is egy-két tevét a férjünknek, de az hallani sem akar róla, elvégre minek neki még egy púp a hátára. Ha pedig este megfáradva holmi kulináris élményre adnánk a fejünket, hát, akkor sem fogunk csalódni.
A tradicionális arab konyha messzire száműzte a disznóhúst és az alkoholt, de az alkohollal tapasztalataim szerint valahogy mégis meglehetősen megengedően bánnak. Csaknem mindenfelé ismert a szezámmagból készült, tahinimártással fogyasztott padlizsán vagy csicseriborsó, a hagymából, paradicsomból, búzadarából és főként petrezselyemből álló, esetleg borsmentával meghintett mennyei saláta, a taboulé. A szép számmal fogyasztott nyers zöldségek mellett ezek alkotják a köretet a nélkülözhetetlen sült húsok mellé, amik jellemzően a bárány, birka, csirke, borjú, illetőleg a tenger közelsége folytán nyilvánvalóan a hal csapatából állnak.
Presztízs MagazinAz elfogultság hangján konferálnám fel személyes kedvencemet, a joghurtos bulgurpiláfot, amihez borjúhús szegődött asszisztéria gyanánt. Egy serpenyőben olajat hevítünk, és belehajigáljuk az apró kockákra vágott hagymát és a zúzott fokhagymát, majd üvegesre pároljuk, és hozzáadjuk a nagyjából másfél centis kockákra kaszabolt borjút, amit két percig pirítunk. Nyakon öntjük fulladáshoz is elegendő vízzel, majd forrás után sózzuk, borsozzuk, és – folyamatosan pótolva az illékony folyadékot – puhára főzzük. Mindeközben a bulgur elkészítésén is serénykedve egy edényben olajat hevítünk, és megpirítjuk a beleszórt bulgurt. Megöntözzük jószívűen a mondom én, hogy nem annyira tabu fehérborral, majd, ha elpárolgott, hiányát vízzel pótoljuk, sózzuk és puhára főzzük. Ekkor hozzákeverjük a zöldborsót, és lefedjük, hiszen a keletkező gőz épp elegendő a borsó megfelelő mértékű puhulásához. Hozzáadjuk a megpirított cukkinit és répát, amit szintén a fedő alá rejtünk, majd végül a nagyjából félcentis tallérokra vágott zellerszár is a sorsukra jut. Jól összekeverjük a fincsi zöldséges bulgurunkat, hozzákeverjük a húst, ráfacsarunk friss citromlevet, bőkezűen kanalazunk rá hűs, fanyar joghurtot, reszelünk rá citromhéjat, és még szórunk rá aprított petrezselymet, majd alig bírunk magunkkal az ízélménytől.
Utána esetleg készíthetünk vicces nevű muhallabiát, azaz fincsi tejpudingot, amihez tejet és vizet lábosban cukorral forráspontig melegítünk, majd kukoricalisztet egy deci tejjel sűrű pasztává kevergetünk, és úgy simogatjuk bele óvatosan a cukros, tejes láboskánkba. Amint elérte a pudingállagot, poharakba töltjük, és mikor kihűlt, megajándékozzuk fél teáskanálnyi rózsavízzel, felszeletelt illatos eperszemekkel és pisztáciával.
Ha azonban nem szeretnénk térdig járni a tradicionális arab konyhában, hanem el vagyunk ragadtatva a saját kozmopolita lényünktől, hát, Dubai akkor sem fog csalódást okozni, hiszen az összes fenszi-trendi cég képviselteti magát az Emírségek második legnagyobb városában. Az isteni menüsorokkal bíró Zuma, a budapesti Kempinskiből is ismerős Nobu, a kínai fúziós konyhájú Hakkasan, az inkább mulatkás hely Buddha Bar vagy a sajátságos sózási módszerével elhíresült húsmennyország Nusr-Et is megtalálható természetesen, hogy a 72 szűzzel és szolgahaddal hitegető arab paradicsomba repítsen minket az ízélmények által.
 
Presztízs MagazinMindent és még annál is többet
 
Dubai soha nem fog nekünk csalódást okozni, akár pihenős semmittevést, akár a helyi tradíciókban elmélyedő folklórt, akár élménnyel meghintett üzleti utat, akár nettó kulináriát, akár kötelező instafotótémát szeretnénk. Mindent és még annál is többet tud a maga sajátos, évről évre megújuló módján addikcióvá válva, mert amint hosszú hónapokban, netán években mérhető a távollétében eltöltött idő, úgy kúszik bele az orrunkba a fűszerpiac bukéja, a kardamomos kávé és a dundi datolya íze, a pazar látvány, a keleti kényelem, hihetetlen gazdagság és járulékos közbiztonság, hogy végül a szinte már-már honvágy fülön csípjen és odavonszoljon minket, ahol útlevél-ellenőrzéskor az Omar Sharif-tekintet úgy köszönt minket, hogy Márhaba.
E gondolatot grabancon ragadva az alkalmi fűzfapoéta a fülemben igyekszik belekontárkodni a nagyok dolgába, és a Follow the Flow opuszát farigcsálta át önhatalmúlag, mintegy csak úgy magának dünnyögve igazságokat, kizárólag az én szórakoztatásomra:
 
Mesés panorámák, festői tájak foglya lettem
A megörökített pillanatoktól lesz jobb a kedvem
Nem kell sietnem, nem kell térerő
Itt találtam magam, pedig a Nap sem bújt még elő
A pálmák is vidáman lengenek a vízparton
Ősi nyugalom ül minden szépre szabott díszparkon
Az élet egyszerre születik és múlik el
A lelkem a homokdűnék közt a Föld szíve tölti fel
Annyi mindent nem láttam még
De ígérem, az leszek – jó vendég
Itt hagyom ezt a képet, de vigyázz rá
Itt találsz rám, ha elmentem világgá.
 
Még nincs értékelve