Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Variációk egy témára, azaz vágjuk magunkat szendvicsbe!

László Nicole | László Nicole | 2019.01.17. |
Variációk egy témára, azaz vágjuk magunkat szendvicsbe!
A szendvics az egyik legpopulárisabb étel a férfiaknál abban az esetben, ha nekik kell a konyhában valami kézzelfoghatót és ehetőt alkotniuk. Gyorsan elkészíthető, nincsenek szabályai, csupán hozzávetőleges irányelvei, hiszen hozzávalói a tartalmát tekintve kérdőre vont hűtőszekrény válaszaiból adódnak. Naná, hogy férfi volt a kiötlője is, jelesül John Montagu, Sandwich grófság negyedik lordja, akinek a mendemonda szerint olyan pokolian jó lapjárása volt, hogy a világ minden kincséért meg nem szakította volna étkezéssel, nehogy közben odébbálljon Fortuna csapodár istenasszony. Így aztán az instrukcióinak megfelelően 1762-ben a kártyaasztal mellől legyártatta a világtörténelem első szendvicsét, amelyet azonnal elirigyeltek az asztalnál ülők, az étel pedig elindult világhódító útjára. Persze ez a léha történet cseppet sem fért össze őlordsága önmagáról kialakított képével, ezért később igyekezett úgy elterjeszteni, hogy temérdek politikai teendője tartotta az íróasztalnál, de ezt a verziót persze már senki sem hitte el neki. Tett ugyan néhány kísérletet, hogy a szendvicsről elhíresülés lavináját megállítsa, például bőkezűen támogatta James Cook felfedezőútjait. Ezt a kapitány meg is hálálta, és Sandwich grófról nevezte el a Hawaii-szigeteket. Ám a hőn áhított hepiend itt is elmaradt, ugyanis 1779-ben Cook kapitányt – hálából a betolakodásáért – a bennszülöttek elfogták, fejét levágták, testét feldarabolták, állítólag meg is akarták enni. Szendvicsként. A szendvics mindezek ellenére jött, látott, mi pedig alig győzzük készíteni. Ámbár ebben momentán segítségünkre volt Lovász Szabolcs, a Robinson étterem aranykezű konyhafőnöke.
Reggeli káprázat
 
Presztízs MagazinHa kellő vehemenciával és szélesvásznú önbizalommal van az alkalmilag konyhába látogató férfiember felvérteződve, akkor fogjon kézen egy hamburgerbucit, annak is leginkább az alját, vagy egy kerekre fazonírozott toastkenyeret, és vajon pirítsa meg kissé mindkét oldalát, majd szépen ágyazzon meg rajta a komótosan később érkezőknek némi majonézzel. Rétegezzen rá pármai vagy serrano sonkát, esetleg serpenyőben ropogósra pirított bacont. Erre kerül a buggyantott tojás, ami nem, nem egy szellemileg kihívásokkal küzdő ütődött tojás, hanem egy kétségtelenül haladó szaktudást igénylő, bonyolultabb módozat. Mondom, hogy miképpen készül: sós és ecetes, gyöngyözőre melegedett vízbe kanállal örvényt keverünk és tojást ütünk a közepébe. 3 perc elteltével itatóspapírra fektetjük, hogy kipihenje a fáradalmakat, majd ha már kilamentáltuk magunkat a mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás dilemmán, dobjuk fel a tojást a szendvics tetejére, aprítsunk rá némi snidlinget, és kápráztassuk el vele a tyúkot! Ha egy nőt reggel ezzel várnak, akkor bizonyosan többször is ott szeretne ébredni!
 
Friss, ropogós alap
 
A kettes számú szendvicshez nem hátrány, ha van az agglegénylak közelében egy pékség vagy a mélyhűtőben előrelátóan elhelyezett fagyasztott croissant. A langyos, ropogós péksüteményt kettévágjuk, és sonkát, majd megmosott-kimagozott szeletelt avokádót rétegezünk rá. Aztán előrántjuk frissen szerzett tudásunkat a buggyantott tojásról, és ennél a szendvicsnél is bedobjuk attrakcióként. Pár szem koktélparadicsommal még tudjuk emelni a tétet, utolsó dobásként pedig szórjuk meg frissen őrölt borssal és a sók Rolls-Royce-ával, a chardonnay-s hordó tölgyfáján keresztül füstölt Maldon sópehellyel. Parádés!
 
Olasz stílusban
 
Presztízs MagazinHarmadik szendvicstippünk is a már felvázolt módon megszerzett croissant-nal készül, és az olaszos ízek kedvelőit hivatott leginkább ledönteni a lábáról. Majdnem teljesen kettévágjuk a pékárut, de még hagyunk egy kis egymáshoz ragaszkodó részt. A pocakját megtöltjük olívaolajjal meglocsolt rukkolasalátával, majd vékonyra szeletelt mozzarella- és paradicsomkarikákat helyezünk rá csinos sormintaszerűen. Locsoljuk meg egy kis bazsalikomos pestóval, vagy tépjünk néhány friss bazsalikomlevelet a nem létező veteményesünkből, és egy kis rukkolával tegyük keretessé a szerkezetet. Mamma mia! É fantastico!
 
Omlett? Komplett!
 
Presztízs MagazinHa pedig a konyhában is ügyesen serénykedő, meglehetős rutinnal megáldott, jó kézügyességű az alkalmi kuktánk, akkor bátran lépjünk szintet, és vágjunk bele a franciás gombás és sajtos omlettbe. Oh-lá-lá! Mon dieu! A gombát ujjelvágás nélkül felszeleteljük, serpenyőben megpirítjuk jócskán nagy lángon, mert van, aki forrón szereti, és a gomba bizonyosan. Megsózzuk, megborsozzuk, némi petrezselyemmel megszórjuk és adunk hozzá egy kiskanálnyi vajat, mely ugyebár mindig akad a fülünk mögött, és hagyjuk, hogy kicsit összebarátkozzanak. Ezalatt takaréklángon egy kis vajat hevítünk és a felvert tojást abba öntjük, majd spatulával kevergetjük lágyan folyékonnyá, és kitartóan alacsony fokozaton tartva a lángot, szilárdabb állagúra sütjük. Ha úgy érezzük, hogy elérte a kívánt halmazállapotot, akkor a közepére pakoljuk a sült gombánkat, és még egy maréknyi reszelt sajttal is emelhetünk az élvezeti faktoron. Ekkor a két oldalát kissé felhajtjuk, és a remekművet palacsintaszerűen feltekerjük, majd tányérra téve még egy kis vajjal, reszelt sajttal, apróra vágott snidlinggel gondoskodhatunk a szuperlatívuszos végeredményről. Et voilá: egy komplett omlett, jó lett!
 
Francia kapcsolat
 
Presztízs MagazinA Croque Monsieur, óóó, a Croque Monsieur nevét kéretik kellő pátosszal és áhítattal kiejteni, hiszen kétségkívül a legsznobabb szendvics a repertoárban, pedig valójában csupán egy puccos nevű melegszendvics. Ahogy a hangutánzó nevét általában fordítani szokták, Ropogós Úr megszületését a puszta véletlennek köszönheti, hiszen a vendéglátós pletykák szerint egy francia bisztró alkalmazottja dobott össze magának sonkával és sajttal egy kis harapnivalót, ám a fránya vendégek hirtelenjében elözönlötték a helyet, emiatt szegényke hoppon – bár leginkább éhen – maradt. Tányérja a radiátoron várt a sorára, és mire kopogó szemmel újra kezébe kaparinthatta, addigra a sajt megolvadt, a kenyér átmelegedett: legyártódott a melegszendvics prototípusa, ráadásul olyan fergetegesen finomra sikerült, hogy étlapra is penderítették az újdonságot. A Croque Monsieur emelte a tétet rögtön három szelet toastkenyérre, melyeket bőkezűen megkenünk besamelmártással. A középső kenyérnek értelemszerűen mindkét oldalára jusson a jóféle besamelből, tudom ám, hogy értették, csak szólok. Biztos, ami biztos. Két szelet közé tegyünk sonkát (talán a prosciutto cotto a legfinomabb hozzá, de – szükség törvényt bont alapon – bármi hasonló megteszi) és reszelt sajtot. A megkomponált szendvicsünket akár el is csomagolhatjuk folpackba, és a hűtőben boldogan elálldogál akár 1-2 napig is, az ízek pedig ez idő alatt eldalolják az Örömódát, olyan tökéletesre érnek össze. Mikor aztán eljön a pillanat, hogy a Croque Monsieur színre lépjen, akkor serpenyőben hevítsünk fel egy kis vajat, és mindkét oldalát pirítsuk meg a szendvicsünknek, majd 180 fokosra izzított sütőben hagyjuk negyedórácskát napozni. Hölgyeim! Ha egy férfi ennyi időt és energiát feccelt egy szendvicsre, és reggel ezzel kelt minket, akkor biztosak lehetünk abban, hogy komolyak a szándékai, és legközelebb akár már egy saját fogkefe is vár minket a szigorú agglegénylakban.
Még nincs értékelve