Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Luxusköltések helyett másokon segítene

Szaxon J. Attila talpra állította a csődközeli helyzetbe került céget

Müller Anikó Hanga | Molnár László | 2013.02.16. |
IKR Zrt.
Luxusköltések helyett másokon segítene
Nincs elveszített játszma, bármilyen helyzetből fel lehet állni – vallja a vezérigazgató. Azonban ma, az értéket teremtő cégek, vállalkozások sikerének tortájából válságkezelés címén sokan vágni kívánnak, a mezőgazdaságban is. Az IKR-vezér azonban optimista. Szaxon J. Attila azt vallja, a sikerhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott magánélet.

– Volt valamiféle családi indíttatása, mely az agrárpálya felé mozdította?
– Nem. A szüleim kereskedők voltak, a háború előtt boltjaik voltak Budapesten és a Dunántúlon, majd apám Sátoraljaújhelyen, a Borforgalmi Vállaltnál dolgozott. Bár valami gépészmánia volt bennem, mert gyerekkoromban fából autót akartam építeni, és a hajózás is izgatott, a Ronyva patakon tutajokat eszkábáltunk a cimborákkal. Az első indíttatást a kertészeti és szőlészeti technikumban a géptan tanárom adta. Észrevette, hogy érdekelnek a gépek, ezért azt javasolta, ne a kertészeti egyetemre, hanem a gépész karra menjek, Gödöllőre. Így lett, az elején kicsit nehezen kezdtem, matekból gyenge volt az előképzettségem, de amikor ezt túléltem, a többi tárgy már jobban ment. Az egyetemi évek alatt traktoros munkát is végeztem – nagyon-nagyon szegények voltunk –, a nővérem férje egy állami gazdaságban dolgozott, minden szünetet ott töltöttem. Szerettek, mert elvállaltam az éjszakai műszakokat, sok pénzt kerestem. Büszke voltam, mikor a keresetemből, anyukám összespórolt pénzével kiegészítve megvettem az első motoromat.

Presztízs Magazin

Tananyag lesz az egyetemen?

– Mi a sikerének a titka? A tudás, a képzettség? A sziszifuszi munka?
– Cégünk az elmúlt négy évben óriási nehézségeken ment keresztül. 1996 óta vagyok vezérigazgató, 2008-ig minden nagyon jól ment, de akkor belefutottunk egy pénzügyi manőverbe. Egy bank pénzügyi munkatársaimnak olyan konstrukciót ajánlott, amit sajnos le is szerződtek, ennek eredményeként több mint hárommilliárdot veszítettünk. A veszteséget látva a többi finanszírozó bank leállította a hitelezést, ebbe a cég majdnem belepusztult. Küzdöttünk, túléltük, többen mondják a szakmai körökből, hogy a mi túlélésünket még tanítani fogják az egyetemeken.  Komoly sikernek érzem, amit 1996 és 2008 között vittünk végbe, mert amikor átvettem, csőd közeli helyzetben volt a cég, amit aztán szépen felfejlesztettük. Most a napokban záródik le a reorganizációs folyamat, kimásztunk a gödörből, megtanultuk a leckét, biztos vagyok benne, hogy a cég nagyon sikeres lesz a jövőben.

A siker titka: merni kell dönteni

– A szerencse milyen szerepet játszott az életében?
– Biztos szerencsém is volt, de az embernek az életben mindig vállalkoznia kell. Amikor feleségemmel elvégeztük az egyetemet, egy állami gazdaságban helyezkedtünk el, ahol nagyon jól éreztem magam. Aztán megkerestek, jöjjek Bábolnára, itt szerveződik egy új cég amerikai alapokon. Ez a szocializmusban óriási dolog volt, azt mondtam, eljövök. Szervizmérnökként kezdtem, de elmentem, amikor jöttek a külföldi lehetőségek. Dolgoztam német, angol cégeknek, elhagytam Bábolnát – és ez akkor megint jó döntésnek bizonyult, mert rengeteget tanultam, jobban kerestem, meg tudtam alapozni az életünket. Egy idő után otthagytam a jól fizető külföldi munkát, hazajöttem. Részt vehettem ennek a cégnek a talpra állításában, ami igazán nagy dolog volt. A szerencsének abban volt szerepe, hogy voltak lehetőségek, én mertem dönteni és váltani, nem pedig megragadni a langyos vízben.
– Számtalan kitüntetése közül melyikre a legbüszkébb?
– A Széchenyi-díjra, mert azt a mezőgazdaságban végzett szakmai munkásságomért kaptam. Természetesen egy csapat van mögöttem, cégünk rengeteg jó szakembert adott a magyar mezőgazdaságnak, az ő munkájuk elismerése is egyben a kitüntető cím.

Presztízs Magazin

Segíteni az embereknek

– Mit jelent az életében a pénz, a luxus?
– Minél öregebb vagyok, annál inkább levetkőzöm azokat a dolgokat, melyek az embereknek teljesen feleslegesek. Például a legritkább esetben kötök nyakkendőt, nem értem, miért tesznek az emberek egy színes rongyot a nyakukba, csak fuldoklanak tőle. Nem hordok órát, de tudom, sokan, ha interjút adnak, kirakják a kezüket, feltűnően, hogy mások jól lássák, 3-4 milliós órát viselnek. Itt a telefonom, mindig tudom, pontosan hány óra van. Úgy vagyok vele, az, aki luxusdolgokra dobál ki milliókat, jobb lenne, ha szétnézne, miben tudna segíteni az országnak, a benne élőknek. Lehetőségeim szerint igyekszem támogatni a fontos célokat, így például már két alkalommal küldtem bábolnai és nagyigmándi gyerekeket, többmilliós költséggel Angliába, nyelvtanfolyamra, mert tudom, ez ösztönzést adhat a további nyelvtanulásukhoz.
– Meg tudná-e fogalmazni olyan konkrét vágyat, valamit, amit pénzért megvásárolhat? És valami mást, ami pénzért nem kapható?
– Ami pénzért kapható? Magánemberként nem tudok ilyent mondani. Ha sok pénzt tudnék szerezni, azt a cég finanszírozására fordítanám, hogy függetlenek lehessünk a bankoktól. A második kérdés: nagyon szeretném, ha a nagyobbik fiam le tudna fogyni ötven kilót és találna magának párt, ha családot alapítana, jó lenne, ha a lányom is végre találna egy társat, akit elfogad, családja lenne, gyermeket szülne. Az egészséget sem lehet pénzért megvásárolni, fontos, hogy mindannyian egészségesek legyünk. Hatvanöt éves vagyon, de negyvenötnek érzem magam és szeretném ezt az állapotot még sokáig fenntartani.

Varázslatos vadászat

– Mivel tölti szívesen a szabadidejét?
– Sokáig teniszeztem, de annak vége, a csuklóm tönkrement. A vadászatot nagyon szeretem, az egész ország területén szoktam vadászni, külföldre nem igazán megyek, egyszer voltam Afrikában. A partnercégeink is gyakran meghívnak. Ez azért is jó, mert ilyenkor sokat sétál az ember a szabadban. Amíg a lesen magányosan üldögélek, jól átgondolom a dolgaimat. Jó a partneri kapcsolattartás szempontjából is, a mezőgazdaságban dolgozó cégtulajdonosok, nagytermelők közül sokan vadásznak. Mostanában minden héten fácánvadászaton találkozom a partnereinkkel. Szeretem a hajózást, a Balatonon, a Dunán, a tengereken hajózgatunk, Görögországban, Horvátországban is sokat bérhajózunk, képzett kapitány vagyok. Szeretek síelni is.
– Volt valami emlékezetes vadászkalandja?
– A legutóbbi igen emlékezetes. Egy környékbeli barátom vadászterületén szép dámszarvasok vannak. Négy éve minden októberben meghív, hogy lőjek nála dámbikát. Eddig ez nem sikerült. Ezeket a vadakat a legnehezebb becserkészni, óvatosak és a tehenek nagyon vigyáznak a bikákra, azonnal riasztanak, ha egy szagot, egy mozdulatot észlelnek. A negyedik év után a barátomat is nagyon bosszantotta: miért van az, hogy mindenki más már lőtt dámszarvast, én meg nem?! Most, október végén, a barcogás utolsó napjaiban hívott, próbáljuk meg. A nap végén elkönyveltük, most sem jött össze, amikor is megláttunk egy bikát, körülötte a tehenek és a borjak mászkáltak. Céloztam, tisztán láttam a bikát, lőttem. A barátom a keresőtávcsővel nézte, azt mondta, te jó ég, tehenet lőttél! Mondtam, ez lehetetlen, mert ha így van, az csak valami varázslat lehet. A vadászok alapelve ugyanis, hogy pontosan, tisztán lássuk, mire lövünk, és én láttam a bikát. Belenéztem én is a távcsőbe, és tényleg, nem volt ott a bika, csak egy borjú emelgette a fejét, meg volt lőve. Gondoltam, ilyen nincs, menjünk oda! Láttuk, a borjú felületi lövést kapott, feltápászkodott és eltűnt az erdőben. De hova tűnt a bika? Hiszen meglőttem… Körbejártunk, és a sűrűben megtaláltuk a valóban meglőtt bikát. Aztán kiderült, a borjú „belépett” a lövés tizedmásodpercnyi pillanatában, átment a hátán a golyó, mely expandáló, tehát darabokra megy szét, így két szilánk belement a bikába, aki még vagy nyolcvan méterrel odébb el tudott menni. Azért azt a pillanatot soha nem felejtem el, amikor belenézek a távcsőbe, ott a bika, lövök és egyszer csak egy borjú fekszik a földön. Ez emlékezetes marad számomra.
– A vadpörköltet például maga készíti el, vagy másra bízza?
– Nem tudok főzni semmit, a tojásrántottán kívül.

Presztízs Magazin

Jól képzett szakemberekkel, értékteremtő munkát

– Szívén viseli a fiatalok szakmai fejlődését. Mi az oka ennek?
– Aggódom ezért az országért. Csak úgy lehet boldogulni, ha szakemberek csinálják itt a dolgokat. Mi mindig fogadunk gyakornokokat, ez saját érdekünk is. Ha nincsenek általunk kinevelt, saját szakembereink, az óriási probléma, mert bárkit idehozhatunk, két év, mire betanul. Egy szervizszerelő régen pár hónapos kiképzést kapott, ma számítógéppel dolgozik, és valamilyen szinten angolul kell, tudjon, hogy elolvassa a szerelési útmutatókat.
– Hogyan látja ma az agrárium helyzetét, jövőjét?
– Nagyon szeretem a szakmát. Van egy sajátos elméletem, mi okozza a válságot. Van értékteremtő és improduktív munka. Mi szántunk, vetünk, betakarítunk, mezőgazdasági terméket állítunk elő, erre az értékteremtő munkára aztán ráülnek sokan, s ez a réteg olyan nagy, hogy nem bírják el azok, akik értéket állítanak elő. Ezek a válságkezelő módszerek, amelyekkel megpróbálják a még talpon maradottakból kicsavarni a pénzt, halálra ítélik a magyar gazdaságot. Az új földtörvény tervezetben óriási hibákat látok, mert ha a nagy területen dolgozó társas vállalkozásokat tönkreteszik, azt a magyar mezőgazdaság és így az egész nemzetgazdaság fogja megszenvedni. Ezek a vállalkozások emberek ezreit alkalmazzák, adót fizetnek, magas szakmai színvonalon dolgoznak. A magyar mezőgazdaság kemény versenyhelyzetben van, nemcsak az export területén, hanem a hazai piacon is. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy beléptünk az Európai Unióba, alkalmazkodnunk kell a szabályokhoz. Csak a hatékonyság növelése segíthet, így a maximális 1200 ha terület megszabása, az alkalmazási kényszer egyértelműen tönkreteszi a hatékonyságot, így a versenyképességet is. Az a véleményem, akik ezt kitalálták, egész egyszerűen nincsenek tisztába a gazdaság működési szabályaival. A parlamentnek olyan törvényeket kell hoznia, amelyek segítik a magyar cégek munkáját, és nem lehetetlenítik el!
Egyébként, a magyar mezőgazdaság igen fejlett, világszínvonalú gépekkel, technológiákkal dolgozunk, jó minőségű vetőmagokat, növényvédő szereket, műtrágyákat használunk. Az egyetlen limitáló tényező az időjárás. Ahol van eső, ott magas a termésátlag, bőséges a nyereség, az aszályos területen viszont bukás van. Ezért kellene az öntözésre óriási figyelmet fordítani, amit nem csak technikai fejlesztésből áll, hanem törvényi szabályozással kellene a nagy lineár öntöző berendezések alatti területeken biztosítani a termelőket a földtulajdonosok rövidtávú érdekeivel szemben.

Bábolnainak vallja magát

– Bábolnán él?
– Igen, sőt, itt a cég központi telephelyén lakom, közel az irodámhoz.
– Bizonyára vállal közéleti szerepet a településen.
– Támogatjuk a különböző helyi rendezvényeket, így például a bábolnai kukoricafesztivált, sonkafesztivált, borversenyt, a nagyigmándi bableves-fesztivált. Anyagi támogatást nyújtunk Bábolna és Nagyigmánd sportéletéhez. Büszke vagyok, hogy mindkét település díszpolgárrá választott.
– Osztja-e azt a véleményt, hogy csak kiegyensúlyozott magánélettel lehet sikeres munkát végezni?
– Igen, mindig kell egy jó társ! Szép családom van, első házasságomból három gyermekem született. Az azt követő házasságom már nem sikerült ilyen jól, most már négy éve egy nagyon kedves, gondoskodó barátnőm van, boldogan élek. Róbert fiam, közvetlen munkatársam, a cég műszaki- és kereskedelmi vezérigazgató helyettese. Ő már két csodálatos unokával lepett meg.

Mezítláb a fehér homokon

– Sportol?
– Gyakran bekényszerítem magam az itteni edzőtermünkbe, különösen akkor, ha a barátnőm erélyesen rám szól. A vadászatoknál sokat sétálok, járom az erdőt. Minden télen síelek.
– Hova utazna el most, ha tehetné?
– A Maldív-szigetekre, most, azonnal. Ott lehet a legjobban pihenni, egy szál nadrágban, mezítláb. Minden kis sziget egy nagy fehér homokozó, nem lehet onnan sehova menni, csupán egy-két óra alatt körbejárni a szigetet, csodálatos nyugalom van, a víz meleg, gyönyörűek a korallok, a világ legmegnyugtatóbb helye.


Szaxon J. Attila csillagjegye a Rák, zenében, irodalomban, filmben mindenevő, kedveli az ázsiai ételeket, a kitűnő fehérborokat, vörösborban kedvence az olasz Primitivo.

Névjegy
Szaxon J. Attila a bábolnai IKR Zrt. vezérigazgatója. Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerről elnevezett céget Dr. Burgert Róbert alapította a Bábolnai Állami Gazdaság fénykorában.
Sátoraljaújhelyen született 1947. július 4-én. Először 1974 és 1986 között dolgozott a cégnél, majd egy külföldi kitérő után 1993-ban tért vissza. 1996 óta vezérigazgató, 2002-2005 között az elnöki tisztséget is betöltötte. Tagja volt a Budapesti Árutőzsde Igazgatóságának (2003-2004), a Bábolna Rt. Felügyelő Bizottságának (2003-2004), 2004 óta az Enyingi Agrár Zrt., valamint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. Igazgatóságának elnöke. Több rangos elismeréssel büszkélkedhet. Több  egyetemen tiszteletbeli tanár, többek között a Pannon, a Nyugat-Magyarországi és a Szent István Egyetemen. Első házasságából három gyermeke született. Attila (1973, agrármérnök), Róbert (1978, gépészmérnök), Ágota (1981, jogász).
Kiemelt figyelmet fordít a pályakezdő fiatalok szakmai fejlődésére, az IKR gyakornoki programjának keretén belül évente 6-10 fiatal szakember kezdi meg pályafutását.
Angol nyelven tárgyalóképes.

Kitüntetései:
2003    Bábolna város Díszpolgára
2005    Széchenyi-díj
2007    Az Év Vállalkozója
2008    Nagyigmánd nagyközség Díszpolgára
Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar – Keszthely – Címzetes egyetemi docens
2009    Nyugat Magyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar – Mosonmagyaróvár – Címzetes egyetemi docens
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar – Gödöllő – Tiszteletbeli Címzetes professzor

Átlag: 3