Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Katona Zsolt Vazul: Tőzsdeiskola 9

A pozíciónyitás 2

Katona Zsolt Vazul | 2010.11.23. |
Katona Zsolt Vazul: Tőzsdeiskola 9
A pozíció nyitáskor meghozott döntésünket alapvetően befolyásoló tényezők közül az előző részben foglalkoztunk már a trend, a támasz és ellenállások, valamint a forgalmi adatok megfelelő értékelésével. A mai alkalommal górcső alá vesszük azokat a további, döntést elősegítő lehetőségeket és eszközöket, amelyek figyelmen kívül hagyása megengedhetetlen az aktív trader számára. Amint azt már említettem a döntéseim meghozatala előtt figyelembe veszem az MA, az RSI, illetve az ATR indikátorok által mutatott diagramokat, adatokat is. Itt az ideje tehát, hogy tisztázzuk mik is azok az indikátorok, és miben nyújtanak számunkra segítséget.

Az indikátorok múltbeli adatok alapján bizonyos matematikai képletek, és algoritmusok segítségével szerkesztett diagramok, adatok. Lényegük, hogy bizonyos korábbi törvényszerűségeket figyelembe véve következtetnek, utalnak a jövőbeni ármozgásokra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az indikátorok nem látnak a jövőbe, és nem mondják meg a trader számára, hogy mi fog történni. A hangsúly tehát ebben az esetben a törvényszerűségen van, amelynek bázisát a múltbéli adatok szolgáltatják, és ennek alapján csak a valószínűségét erősítheti egy esetlegesen bekövetkezendő árfolyamváltozásnak.

Az indikátorokat alapvetően négy fő csoportba oszthatjuk, így megkülönböztetünk trendkövető, momentum, forgalom alapú, és volatilitást mérő indikátorokat.
 
A trendkövető indikátorok az árakra vonatkozó korábbi adatokból számítják aktuális értékeiket, így ezek jelzései „fáziskéséssel” jelentkeznek, éppen ezért a jelzés értéke megbízhatóbb (pl.: MA). Ezzel szemben a momentum indikátorok nem kizárólag az árakat, hanem az árváltozásokat figyelembe véve képződnek (pl.: RSI). Ebből adódóan a piaci folyamatokat a változásokkal szinkronban, illetve bizonyos esetekben előre jelzik. A forgalom alapú indikátorok a forgalmi adatokból próbálják kiszámítani egy-egy adott értékpapír kereslet-kínálat változásait. A volatilitást mérő indikátorok az árváltozások nagyságát jelzik az elmozdulás irányától függetlenül (pl.: ATR).
 
A legtöbb charting és elemző szoftver is legalább hatvan-hetven féle indikátort biztosít a felhasználó részére a szükséges elemzésekhez. Ha valakinek ez nem lenne elég, akkor számtalan olyan interneten is elérhető szolgáltatót talál, ahonnét csekély összeg ellenében további indikátorokat tölthet le. Én azon a véleményen vagyok, hogy ezen eszközök túlzott használata csak megzavarja a helyes döntés meghozatalát, éppen ezért én csak néhány jól bevált indikátort használok.
 
MA: Moving Average, mozgó átlag. Alapvetően kétfajta mozgó átlagot különböztetünk meg az SMA-t, illetve az EMA-t. Az első a Simple Moving Average, a második az Exponential Moving Average. A második súlyozottan számol, amíg az első csak matematikai átlagot vesz. Tehát ha kiválasztom a tíz napos SMA-t, akkor az , az utolsó tíz nap záró árainak az átlagát mutatja meg egy vonal-diagrammal. Abban az esetben, ha a kétszáz napos SMA-t választom, akkor egyértelmű, hogy az elmúlt kétszáz nap záró árainak az átlagát fogom látni a vonalgrafikonon. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egyszerű mozgó átlag később követi a folyamatokat, így a trend megváltozását is késve jelzi. Tekintettel arra, hogy minden adatot egyforma súllyal vesz figyelembe, nem számol azzal a ténnyel, hogy a frissebb adatok jelentősége nagyobb. Ezzel szemben az exponenciális mozgó átlag a frissebb adatokat nagyobb súllyal, míg a régebbi adatokat kevésbé súlyozottan veszi figyelembe kalkulációja során. Az egyszerű mozgó átlaggal szemben így sokkal érzékenyebb az új adatokra, és gyorsabban mutatja a trendfordulókat.
Presztízs Magazin
Fontos megjegyeznünk azt a tényt, hogy a befektetési alapok is jelentős figyelmet szentelnek a mozgó átlagok változásainak, elsősorban pedig a kétszáz napos mozgóátlagnak. Abban az esetben, ha – egy adott instrumentum esetében – a kétszáz napos mozgó átlag fölé emelkedik az árfolyam, a befektetési alapok vásárlásba kezdenek, azaz long irányba nyitnak pozíciókat, míg ha az árfolyam adott instrumentum esetében a kétszáz napos mozgó átlag alá esik, eladásokba kezdenek.
 
RSI: Relative Strength Index, oszcillátor típusú momentum indikátor, amely nem az árakat, hanem az árváltozásokat foglalja matematikai formulába. Az egyik legkedveltebb technikai indikátor, mivel a piaci folyamatokat Real-Time, azaz valós időben, illetve bizonyos esetekben előre jelzi. Nagyon jól használható a piac túlvett, vagy túladott állapotának meghatározására. Az indikátor értékei nulla és száz százalék között mozoghatnak. Ezen belül a harminc százalék alatti szintek esetében túladott, míg a hetven százalék fölötti értékeknél túlvett állapotúnak tekintjük az instrumentumot. Amennyiben az RSI érték túlvett állapotot jelez, úgy már ne vásároljunk, hanem keressük a kiszállási pontot, ugyanakkor, ha túladott állapotot jelez az indikátor, zárjuk short pozícióinkat.
 
ATR: Average True Range. Az indikátorral egy adott instrumentum volatilitását mérjük. Ez az eszköz nem mutatja meg az elmozdulás irányát, sem annak időtartamát, csupán a változás mértékét méri. A legelterjedtebb használata a tizennégy napos adatfigyelés. Elsősorban pozíciónyitáskor a stoploss szint meghatározását segíti. A legtöbb trader általában egy-másfél ATR távra helyezi el a stop szintet, a pozíció felvételekor.
 
A fentieket figyelembe véve a pozícióinkat mindig a fő trenddel megegyező irányba nyissuk. A beszállási pont meghatározásánál vegyük figyelembe a támasz-, illetve ellenállási szinteket. Tehát emelkedő trendben lehetőleg az új támasz-szintekről történő elrugaszkodást követően nyissuk pozícióinkat oly módon, hogy a támasz szint alá egy ATR értékkel állítsuk be stop szintünket. Fontos, hogy a részvény ne legyen túlvett állapotban, és az MA értékei is igazolják vissza pozíciónyitásunk helyes irányát. A megnyitott pozíciók menedzselésével kapcsolatos további feladatokról, illetve a hozam-kockázat helyes arányának megállapításáról a következő cikkben fogok részletesen értekezni.
Átlag: 5