Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Konferencia Oroszországról - A válság ellenére kedvezően alakulnak a gazdasági kapcsolatok Közép-Európával

forrás: mti | 2012.06.08. |
Konferencia Oroszországról - A válság ellenére kedvezően alakulnak a gazdasági kapcsolatok Közép-Európával
A gazdasági válság Oroszországot és a közép-európai országokat is súlyosan érintette, gazdasági, kereskedelmi kapcsolataik azonban kedvezően alakulnak - mondták szakértők az Oroszország és Közép-Európa: új napirend, új intézmények című pénteki konferencián a Magyar Külügyi Intézetben.

Ludvig Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte, a kilencvenes években az Oroszországgal folytatott közép-európai kereskedelem nagyon visszaesett, ennek oka a korábbi együttműködési rendszerek felbomlása és a nemzetgazdaságok gyengébb teljesítménye lehetett. Az Oroszországba irányuló kivitel "drámaian" visszaesett, az import ugyanakkor az energiahordozóknak köszönhetően kevésbé csökkent - emlékeztetett.
    A kereskedelem volumenének korábbi szintjét a közép-európai régió az ezredforduló utáni években érte el - mondta. Megjegyezte: Magyarország 2005-ben érte el a csökkenés előtti szintet, ennek az az oka, hogy korábban a magyar kivitel esett vissza a leginkább.
    Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági válság Oroszországot is súlyosan érintette, az export és az import is visszaesett, de 2010-2011-ben mindkettő ismét növekedésnek indult.
    Az Oroszországgal kapcsolatos álláspontot illetően kifejtette: Moszkvát stratégiai partnernek tekinti Németország, Franciaország és Olaszország. "Barátságos, pragmatista" megközelítést képvisel például Magyarország, Szlovákia, Spanyolország, míg hűvös, de pragmatista partneri például Nagy-Britannia, Svédország, Lengyelország, Romániát és Csehország magatartása - mondta. Hozzáfűzte: ez a kép azonban folyamatosan módosul, a belpolitikai váltásoktól is függ egy-egy ország álláspontja.
    Jekatyerina Kuznyecova, az orosz Posztindusztriális Társadalomkutatási Központ Európa-programjának igazgatója arról beszélt, hogy a válság kedvezőtlen hatása nem érzékelhető az EU-orosz kereskedelemi kapcsolatokban, és ebben alapvető változás nem is várható. A politikai kapcsolatokról azt mondta, az EU politikai feltételeket támaszt gazdasági partnereivel szemben, de az, hogy mennyire ragaszkodik ezekhez Oroszország esetében, attól függ, mennyire tartja fontosnak az orosz piacot.
    Véleménye szerint több politikai témában nem közelednek az orosz és az európai álláspontok, a vezetőket egyfajta kiábrándultság jellemzi a kapcsolatok fejlődését illetően. Az EU-ban csak kevesen igyekeznek erősíteni az EU-orosz kapcsolatokat - jegyezte meg.
    Jadwiga Rogoza, a varsói Keleti Tanulmányok Központjának vezető kutatója a lengyel-orosz kapcsolatokról tartott előadásában kiemelte, a két ország értékrendje között különbségek vannak, amelyek akadályozhatják "a baráti megértést". Bár nincs minden történelmi kérdés lezárva, alapvetően kedvezően alakulnak a kapcsolatok, és jó a lehetőség a további előrelépésre - vélekedett.
    Mint mondta, uniós tagságát Lengyelország kiváló lehetőségnek tartja arra, hogy kezdeményezze az EU-orosz kapcsolatok intenzívebbé tételét.
    Anna Cibulina, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének tanára arra mutatott rá, hogy az elmúlt években a visegrádi országok - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország - kereskedelmi forgalma az eurózóna tagállamaival csökkent, az oroszországi export és import egyaránt nőtt.

Még nincs értékelve