Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Eretnekség égetni a gabonát?

A fűtés nem csupán közgazdaság – de sokat lehet vele spórolni

Müller Anikó Hanga | Benkő Péter | 2012.08.14. |
gazdaság, öko, pellet
Eretnekség égetni a gabonát?
Magam is elszörnyülködtem először, amikor azt hallottam, olyan újfajta kazánokat gyártanak, melyekben gabonát égetnek. Nagyszüleim intő szavára gondoltam, hogy ők a gabonát életnek nevezték, kenyérmorzsa nálunk a földre nem eshetett. Őseink nagy tisztelettel adóztak neki, mert a jó termés biztosította megélhetésüket, ezért a búzából dagasztott kenyér nem csupán az étel, hanem az élet jelképe is volt. A kérdés kettős: egyrészt el szabad-e égetni a gabonát? Ha a válasz: igen – az újabb kérdés, mennyire éri ez meg? A kisbéri szálloda tulajdonosa szerint nagyon is kifizetődő.
Az ősi hagyományok szerint a települések lakói papjuk vezetésével kivonultak a határba, ahol megszentelték a tavaszi vetéseket, az „életet”. A körmenetben a templomi zászlókra, keresztekre búzakoszorúkat fontak, ezekből sokan hazavittek néhány szálat. A szertartás közben tépett gabonaszálaknak szent erőt tulajdonítottak. A búzakoszorú gyógyításra való felhasználásáról már a 17. századból vannak feljegyzések, volt, hogy a koszorút a beteg feje alá tették. Az asszonyok a szentelt búzát imakönyvükben tartották, a férfiak kalapjuk mellé tűzték. Kenyérsütéskor sok helyen a búzából néhány szálat a kenyérkovászba tettek, volt ahol a teába főzték.
 
Drága olaj, drága földgáz
 
Presztízs Magazin
A gabonával történő fűtés a világ sok részén, az USA-ban, Kanadában már régen elterjedt. Arrafelé úgy vélekednek, a dolog tisztán közgazdasági kérdés. Nézzük miért is? Összehasonlítva a leggyakrabban fűtésre használt tüzelőanyagok gazdaságossági mutatóit, nem szerepel rosszul a gabona a rangsorban. Napjainkban vitathatatlanul legdrágább az olajfűtés, ezzel egy megaJoule (MJ) hőenergiát 8,61 Ft-ból lehet előállítani. Sorrendben a földgáz következik 4,28 Ft/MJ fajlagos mutatóval. Ma a magyarországi települések 90 százalékán a gáz a meghatározó fűtési energiahordozó. Egyre többen fedezik fel azonban a fatüzelést.
A tűzifával 2,6 Ft/MJ-ba kerül a fűtési energia, ha pellettel fűtenek, még ennél is kevesebbe. Harmincezer forintos tonnánkénti árral számolva gabonatüzelésnél a hőenergia költsége 1,95 Ft/MJ. Ennél már csak a faapríték és a szalma tüzelése olcsóbb, az alapanyagok alacsonyabb ára miatt.
Egy friss adat szerint az elmúlt hónapban a gabonafélék árai a külpiacon, de hazánkban is jelentősen csökkentek. A belföldi áresések legfőbb okai a jobb terméseredmények, illetve terméskilátások, a lecsökkent belföldi kereslet és a bankok hitelezési készségének romlása. Az étkezési búza ára jelenleg 29-32 ezer Ft/t, a takarmánybúzáé 23-26 ezer Ft/t, a takarmányárpáé 22-25 ezer Ft/t. Nagyon visszafogott a kereslet, nemcsak a belföldi piac pang, de a külpiacra sincs érdemi mennyiségű kiszállítás. Nehezíti a helyzetünket, hogy tengeri kikötőnk nincs, így tonnánként legalább 20 euró a szállítási költség, mire hajóra kerül a magyar gabona a román, vagy horvát kikötőkben.
 
Megéri elégetni?
 
Úgy tűnik, igen. A pelletálás régóta ismert eljárás. Az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson rudakká préselik, ami tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez. Szinte mindent lehet pelletálni, ami apró méretűre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelő.
A fűtőanyag lehet fosszilis és megújuló. A szén, olaj, földgáz fosszilis, vagyis évmilliókkal ezelőtt került a föld alá, ma már nem termelődik újra. A földben elraktározott fosszilis anyag elégetésekor a felszabaduló széndioxid a légkörbe kerül. A megújuló fűtőanyagok – fa, mezőgazdasági termények, növényi hulladékok, melléktermékek – a biomasszának nevezett anyagtömegből készülnek. Az élő növény a légköri széndioxid és víz felhasználásával építi fel szervezetét, elégetésekor CO2 szabadul fel. A folyamat körforgásban zajlik, vagyis a biomassza égetésekor megújuló anyagot használunk, ami nem emeli a légköri széndioxid mennyiségét.
A gabonafélék minden fajtáját kitűnő hatásfokkal el lehet égetni. A búzát, rozst, zabot, kukoricát  tisztán nem jó használni, mert lefolyik a rostélyról, égés közben összesül. Pellethez, vagy aprítékhoz kell keverni. A csöves kukoricát 2-3 centis darabokra kell összetördelni az égetéshez. A cirok is könnyen lefolyik, ezért keverékben próbálkozzunk.
 
Kisbéren jóval olcsóbban fűtenek
 
A gabonával való fűtés gazdaságosságát egy kisbéri példával támasztjuk
Presztízs Magazin
alá. A Kincsem Hotel tulajdonosát, Imre Károlyt kérdeztük ez ügyben, aki elmondta, öt éve kezdtek el gabona- és fapellettel fűteni.
– Milyen teljesítményű kazánokat használnak?
– Két db öt kilowatt teljesítményű kazánunk van. Wellness hotelünk alapterülete 2300 négyzetméter, de együtt a két kazánra csak a nagy hidegekben van szükség, a többi időszakban egy kazán is biztosítja a szükséges hőenergiát. Ez a fűtési rendszer biztosítja 120 köbméteres medencénk vízének, a használati meleg víznek és az egész épületnek a fűtését is.
– Milyen tüzelőanyagot használnak?
– A kazánokban minden jellegű és fajtájú mezőgazdasági magot és maghulladékot magas fokon el lehet tüzelni. Fűtöttünk már cirokkal, kölessel, zabbal, búzával, rozzsal, árpával, olajretek-, facélia-, gaz- és mustármaggal, napraforgó hulladékkal. A kazán e tüzelőanyagokat 92-94 % hatásfokkal hasznosítja. Lényegesen gazdaságosabb így a fűtésünk, tapasztalatunk szerint ez a forma a gázzal történő fűtésnél nagyjából 70%-kal kerül kevesebbe. A kazán tehát egyetlen év alatt megtermelte a beruházás értékét.
Imre Károly hozzátette, nem okoz különösebben többletmunkát a begyújtás, hamuzás, hiszen a fűtés során a tüzelőanyagból mindössze 0,6-0,8% melléktermék marad meg. A kazán teljesen automatikusan működik, a begyújtást, salakozást-hamuzást mindent a vezérlés szabályoz, emberi felügyeletet, ellenőrzést naponta mindössze tíz percet igényel.
Még nincs értékelve