Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Mega-öko-körkép

Szepesi Gábor | Petrik Barbara | 2010.07.28. |
Mega-öko-körkép
Napjainkban a környezetvédelem és a fenntartható életmód szinte mindennapos téma. A természetvédelem, a hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása, a megújuló energiaforrások, a levegő tisztasága, lakhelyünk környezetvédelmi politikája, vagy akár a zajszennyezés kérdése létfontosságúvá vált számunkra és gyermekeink jövője szempontjából is. A következőkben néhány olyan érdekességet és problémát szeretnénk bemutatni, ami eddig talán kevésbé volt ismert, de a Föld jövője miatt közel sem elhanyagolható.
Nem szúrja a szemét?
 
Magyarországon óvatos becslések szerint évente összesen mintegy 104 millió tonna szemét keletkezik. Ebből 4-4,5 millió tonna a lakosság által termelt szilárd hulladék, ami nagyjából 2-3%-kal nő minden évben. A kommunális hulladék 80%-a kerül szervezett keretek között begyűjtésre. A maradék sorsa többnyire ismeretlen, valószínűleg illegális lerakókon végzi. A 2700 települési hulladéklerakóba került anyag 8%-át égetéssel ártalmatlanítják és 2-3%-nyi része kerül csak újrafeldolgozásra.
 Bolygónk globális szempontból ennél is sokkal nagyobb problémával kell, hogy szembesüljön. Szinte környezeti időzített bombaként ketyeg a fejlett országokból a fejlődőkbe exportált hatalmas mennyiségű elektronikai hulladék. India egyes nyomornegyedeiben százezernél is több nő és gyerek próbálja megkeresni a mindennapi betevőre valót e-szemét feldolgozásával. Számítógépeket, háztartási berendezéseket, mobiltelefonokat és televíziókat szednek szét, sokszor puszta kézzel. Ők évi félmillió tonna ilyen hulladékot dolgoznak fel, kitéve magukat a sérülés, a mérgezés veszélyének. A nyomtatott áramkörökben lévő aranyat mérgező savakkal távolítják el, a kábelekben található rezet a szigetelőréteg leégetésével nyerik ki, belélegezve a felszabaduló mérges gázokat. Még a kisüzemekben is ritkán használnak maszkot, kesztyűt, holott már ezek is csökkentenék a légúti betegségek kockázatát.
Kínában, ahol a világ legnagyobb szeméttelepének tartott Kujjü városa található, több mint ötezer családi vállalkozás 150 ezer munkása, évente másfél millió tonna kidobott kütyüt szed szét. Az átlagkereset az indiaihoz hasonlóan rendkívül alacsony, fejenként napi másfél dollár, viszont a város a szemétkezelésből befolyt adókból évi 75 millió dollárhoz jut. A hulladék négyötöde külföldről, főként az USA-ból érkezik. A kezdetleges szemétkezelés okozta szennyezések miatt a rákos megbetegedések aránya Kujjüben a legmagasabb a világon.
Megközelítőleg jelenleg évi 40-50 millió tonna e-szemét keletkezik a Földön. A kevésbé optimista jóslatok szerint a fejlődő országok 2017-re beérik a Nyugatot, 2025-re pedig kétszer több elektronikus eszközt dobnak majd el, mint a fejlett világ.
facsemete
A média világában egyre többen figyelnek arra, hogy csak ellenőrzött körülmények között előállított papírt használjanak, ezzel csökkentve az erdők felesleges pusztítását. Fontos, hogy a kivágott fákat pótolják, és a kitermelés a lehető legkisebb kárral járjon. Világszerte folyamatosan növekszik a kontroll alatt tartott erdőgazdaságok száma. Erdőgondnokságok alakulnak, amelyek több millió hektár zöldterületet tartanak szemmel, ügyelve a szabályok betartására. A fenntartható erdőgazdálkodást vállaló piaci szereplők vállalják, hogy termékük minden körülmény között legális forrásból származik és az általuk művel területet nem teszik tönkre rablógazdálkodással.
Sajnos, ma Magyarországon felbecsülni is igen nehéz az illegálisan kitermelt fa mennyiségét, de szakemberek dolgoznak egy olyan ellenőrzési rendszeren, aminek segítségével vissza lehet szorítani az értelmetlen pusztítást.
 
Környezettudatosság a divatban
 
A fenntarthatóság napjainkra már a divat világát is elérte. Hosszú távú tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre a bio-alapanyagok felhasználásával készülő divatos holmikkal kapcsolatban, sőt ma még arról is megoszlanak a vélemények, hogy mennyire károsítják ezek a környezetünket. Számos olyan növényi és állati eredetű anyag van ma forgalomban, amiből bármilyen ruhanemű készíthető – tejfehérje, csalán, „nem erőszakos” selyem, bébialpaka-bunda, vegyszermentes gyapot és bambusz. Ritka és drága holmik, ám az elmúlt években a magukat környezettudatosnak mondott divattervezők ezekből állítják elő tetszetős ruháikat. Az új anyagokon túl az öko-szemlélet a divat világában egy új trend megjelenésének is köszönheti az egyre nagyobb népszerűségét. Ez pedig a slow fashionnek nevezett kezdeményezés, ami a gyorsételekkel és a gyorsétterem-láncokkal szemben a gasztronómiai sokszínűséget hirdető olasz közíró, Carlo Petrini által még az 1980-as évek közepén életre hívott Slow Food mozgalom mintájára született. Szembefordul a divat általános trendjével, a piacot minél gyorsabban és olcsóbban új modellekkel elárasztó fast fashionnel. A váltást sürgette az is, hogy az üzletileg igen sikeres fast fashion stratégiát már a divatvilág felsőbb körei is kezdték átvenni. A Petrini által képviselt elveket az etikus divatcégek lefordították a maguk nyelvére – azaz a minőség előbbre való a mennyiségnél, a ruha legyen tartós! Az öko-divatcégek természetbarát alapanyagai elsősorban egyedi feldolgozásuk miatt kerülnek annyiba, amennyibe. A „nem erőszakos selyem” például úgy készül, hogy nem pusztítják el a selyemhernyót, szemben a hagyományos eljárással. A bébialpaka egy háziasított dél-amerikai teveféle
alpaka
kicsinye annak köszönheti öko-mivoltát, hogy leginkább a perui Andokban, a tengerszint felett négyezer méteren él, ahol a legelők vegyszermentesek. A bundájából nyert gyapjú még a kasmírnál is könnyebb, melegebb, puhább. A bambusz is öko-alapanyag, mert igénytelen, vegyszer nélkül is rendkívül gyorsan nő. A vásárlók többsége azonban még ezek ellenére sem rajong a várt módon méregdrága holmikért, ami viszont nem riasztja el a cégeket. Már közel harminc márka tud felmutatni termékei között ilyen alapanyagú divatos holmit.
 
Ökodizájn
 
Talán a bútoriparról gondolnánk a legkevésbé, hogy az öko vagy etikus irányzat teret hódítana ezen a területen. Meglepő módon az iparnak ezen ágában is megjelent a környezettudatosság. Egyes újító kedvű dizájnerek már kísérleteznek újrahasznosított fából és fémből készített asztalokkal, szekrényekkel, székekkel. A hulladékokból precíz munkával kimondottan mutatós és ódonnak ható darabokat tudnak létrehozni. Ilyen csodabogár a szakmán belül a milánói Costanza Algranti bútortervező asztalos is. Ő elsőként saját lakókörnyezetét alakította át ily módon, mivel mindig is érdekelték a már mások által kidobott, mesélő tárgyak. A sikeren felbuzdulva kis szériában egyedi tervezésű darabokat kezdett gyártani, amiknek mára a hírnevét köszönheti. Az öko-asztalos saját maga gyűjti be az alapanyagot, majd aprólékos munkával illeszti össze őket, amíg kész nem lesz a nagy mű. Ennek köszönhetően nincs két egyforma alkotás.
Ahogy a fentiekből kiderült, a fenntartható életmód szinte mindenhol jelen van a hétköznapokban. Szükség is van rá, hogy még sok nemzedék élvezhesse a kék bolygó ajándékait.

 

Átlag: 5