Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Rakjuk „félre” a hulladékot!

Hulladéktároló-rekeszek: kezdjük a konyhában

Pannon Presztízs | archív | 2014.04.14. |
Rakjuk „félre” a hulladékot!
Óriásplakátokon, rádiókban, televíziókban látható, hallható reklámok hívják föl a figyelmet arra: Intelligens kuka nincs, csak gondolkodó ember. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampány szervezői nemcsak gondolkodó, hanem egyre több cselekvő emberre számítanak. Miért okoz nehézséget hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés? A többi között erről is kérdeztük Török Szabolcsot, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivőjét.

Kinek, kiknek szól az OHÜ szelektívhulladék-gyűjtést népszerűsítő médiakampánya?
– Egyszerű kérdésre egyszerű válasz: mindazoknak, akik nem gyűjtik szelektíven a hulladékot.
Miért most kampányolnak? Mi az aktualitása?
– Nem először hívjuk föl országszerte az emberek figyelmét erre a fontos, bárki által könnyen megcselekedhető dologra. Azt szeretnénk elérni, hogy egyre több ember számára mindennapossá váljon: otthon és a munkahelyén is gyűjtse szelektíven a hulladékot. Erre visszatérően föl kell hívni a figyelmet. Ez ugyanúgy érvényes a hazánknál fejlettebb hulladékgazdálkodással rendelkező országokra is. A közelmúltban járt Magyarországon egy, a hulladékgazdálkodási ágazat kommunikációjával foglalkozó nemzetközi munkacsoport, melynek tagjai megerősítették: a környezettudatosságban élenjáró országokban is időről-időre, újabb és újabb eszközökkel, különféle formában fel kell hívni a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtésre.

Presztízs Magazin

Miért és kinek jó szelektíven gyűjteni a hulladékot?
– Általános kérdésre röviden általánosságban tudok válaszolni: a környezet, a természet védelme, vagyis valamennyiünk jelene és jövője érdekében kell, hogy mindenki számára, mindennapossá váljon a szelektív hulladékgyűjtés. Ez minden ember hasznára válik, hiszen a szelektíven gyűjtött hulladékokból – a hulladékfajtának megfelelő eljárással – másodnyersanyag készíthető. Így például kevesebb fát kell kivágni, hogy kielégítsük papírigényünket vagy a bauxitból kell kevesebbet bányászni, mert az elhasznált alumínium italosdobozok sokaságát beolvasztva újra élelmiszertisztaságú italosdoboz készülhet. Ugyanígy hasznosítható az üres PET-palack, amelyet ledarálnak és a granulátumból új, ásványvíz vagy üdítő töltésére alkalmas újpalack készíthető. Ez – mondhatnánk – a másodlagos haszon az emberek számára. Sőt, sokan azt sem érzékelik, hogy a nem szelektíven gyűjtött hulladék miatt egyre csak telnek a szemétlerakók, ami szintén a környezetet, a természetet károsítja. A közvetlen, vagyis az emberek számára elsődleges „megtérülés” lehet, az az, hogy kevesebb szemét keletkezik otthon, kevesebbszer kell üríteni a szemetesedényt és fajlagosan kevesebbet is kell majd fizetni az elszállításért.

Presztízs Magazin

Ezek szerint kezdjük otthon szelektálni a hulladékot?
– Igen, hiszen a háztartásokban keletkezik a legtöbb hulladék. Elég, ha számba veszi valaki a mindennapos vásárlását: bármilyen élelmiszert vagy a háztartásba szükséges terméket vesz, szinte mindegyiket valamilyen csomagolóanyagba burkolva viszi haza. Ha mindezt a házi szemetesbe dobja, az hamar megtelik. Ajánlok egy egyszerű, bárki által megvalósítható kísérletet azoknak, akik még nem gyűjtik külön a hulladékot!   Két hétig figyeljék meg, hogy – a korábbi megszokásuk szerint – hányszor ürítik a konyhai kukát, majd kezdjék el szelektálni a hulladékot: a műanyapalackot, az alumínium italosdobozt, az üveget és a papírt, amiket már nem tudnak használni. Már néhány nap alatt kiderül: sokkal ritkábban kell a szeméttel a kukához menni.   Ha komposztálás is van, még szembetűnőbb a különbség! A szelektív gyűjtést megkönnyíti a többrekeszes konyhai hulladéktároló kuka. Ha egy fiatal családban a szülők elkezdik szelektíven gyűjteni a hulladékot, akkor a gyerekek gyorsan és játékosan beletanulnak. Sőt, több visszajelzést is kaptunk már, hogyha csak egy alkalommal is feledékeny a szülő és véletlenül a szemetesedénybe dobja a hulladékot, akkor a gyermeke figyelmezteti, hogy nem jól cselekedett. Ha így nőnek föl a gyerekek, akkor ők várhatóan tartósan szelektíven gyűjtik majd a hulladékot és ennek alapján értékelik, minősítik a környezetükben lévő embereket is.
Mennyire jellemző hazánkban a lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés?
– Az egyik oldalon példaértékű a mutató, a másikon viszont nagyon nagy az elmaradásunk. Hogy ne rébuszokban beszéljek: hazánkban, országszerte immár mintegy 9,3 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot, ám csupán 1,1 millió ember teszi ezt tudatosan és rendszeresen.

Presztízs Magazin

Mi erre a magyarázat? Lustaság? Érdektelenség? Információhiány?
– Egyéne válogatja. Van, aki azzal magyarázza, hogy kicsi a gyűjtőedénye, más pedig – lustaságból? érdektelenségből? – arra hivatkozik, hogy messze van a szelektívhulladék-gyűjtősziget. De sokakban él az a téves képzet, hogy „minek válogatni, úgyis összeöntik”, ezzel hárítja el a hulladék külön gyűjtését. Pedig az „összeöntés” egy rossz beidegződésen alapuló városi legenda, ami azért születhetett, mert volt aki azt látta, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigeten egymás után, ugyanabba a kukásautóba ürítették a különböző gyűjtőedényzetet. Azt viszont a járdáról nézve nem látták, hogy a kukásautó belsejében az egyes hulladékfajták számára elkülönített rekeszek vannak, tehát nem keveredtek össze az egy fuvarral gyűjtött hulladékok. Az őszintébbek viszont bevallják, hogy lustaságból, érdektelenségből nem válogatják külön a hulladékot. Ezeknek az embereknek is szól a kampánya, amiben szándékosan nem az OHÜ-t reklámozzuk, hanem a szelektív hulladékgyűjtést. Nem rábeszélni szeretnénk az embereket, hanem józan belátásra bírni őket: valóban mindannyiunk érdeke, hogy ne a szemétlerakók teljenek meg, hanem hasznosuljon a hasznosítható hulladék. Ez pedig mindennap keletkezik, csak rajtunk múlik, hogy minél több, otthon keletkezett hulladék hasznosuljon. Higgye el: csak egy jól „irányzott” otthoni mozdulat és külön gyűjtőhelyre kerül a hulladék. Onnan pedig a hasznosítóba, de az már nem a lakos gondja, hanem a hulladékgyűjtést végző szolgáltatóké.

További információk a www.szelektalok.hu oldalon.

Mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékokból

Presztízs Magazin

ALUMÍNIUM, FÉMEK: „Sörkollektor”, autó- és motoralkatrészek, alumínium italos doboz. A különválogatott alumínium- és vasdobozokból fémtömböket állítanak elő, melyek később vas- vagy alumíniumtermékek előállítására alkalmasak.
MŰANYAG: A lebomló bevásárlótáskák, tejtermékek poharai, tégelyei kizárólag energetikailag hasznosíthatók. Műanyag hulladékból készülhet rekesz, fólia, zsák, táska, vödör, lavór, virágláda, fűrács, vállfa, rendszámtáblatok, szigetelőanyag, poláranyag, fekvőrendőr, terelőbója.
ÜVEG: A hulladéküveget újra beolvasztják, és üveget készítenek belőle. A színes üveget apróra zúzva cementtel, vagy bitumennel keverve használják útépítésnél.
ITALOS KARTONDOBOZOK: Ha nem választják szét az összetevőket, akkor ledarálva összepréselik, és tectan forgácslap készül belőle. Ha szétválasztják, akkor a papírt a papírgyártás során újrahasznosítják.
HASZNÁLT SÜTŐZSIRADÉK: Hulladékudvarba vagy kijelölt üzemanyag-kutakra vihetjük, később biodízel üzemanyag, vagy biogáz alapanyag lesz belőle.
ZÖLDHULLADÉK: Humuszt állítanak elő belőle a baktériumok, gombák, rovarok, giliszták.
ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI HULLADÉK: először lekerülnek a környezetre ártalmas anyagok, majd különválogatják az egyes anyagtípusokat, melyeket anyagában, vagy energetikailag hasznosítanak.
FÉNYCSÖVEK, FÉNYFORRÁSOK: Az energiatakarékos izzók és fénycsövek a higanytartalmuk miatt veszélyesek: ügyelni kell, hogy ne sérüljenek meg, amíg a gyűjtőhelyre nem kerülnek. A fénycsövek, egyéb fényforrások búrájából újra búra, a fémrészekből fémtermékek készülhetnek.
AKKUMULÁTOROK: Az ólomakkumulátorokból közeli országokban másodnyersanyagok nyerhetők. A nagyméretű, lúgos akkumulátor mechanikai bontását követően nikkelt, lúgot, vas- és műanyag hulladékot anyagában, a fadobozokat pedig termikusan hasznosítják. A nem hasznosítható kadmium veszélyeshulladék-lerakóba kerül.

Még nincs értékelve