Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Jó, vagy rossz a gazdaságnak?

A helyi pénzek megoldást jelenthetnek a válságra

Tancsa Ágnes | Koppán Viktor Dávid és Magasi Dávid (Kisalföld) | 2011.09.14. |
Jó, vagy rossz a gazdaságnak?
Szívességbank, zöld forint, önkormányzati pénz, szabadpénz, komplementer pénz, helyi pénz – mind ugyanazt a csereeszközt jelenti, ami a hivatalos pénz mellett nyújt alternatívát a gazdaságban, és napjainkban éli reneszánszát –legalábbis világviszonylatban. Magyarországon még épp csak felfedeztük. A jogilag utalványnak számító fizetőeszköz csak korlátozottan használható fizetésre, hiszen a kafetériához hasonlóan zárt körben működik. Ennek ellenére a soproni kékfrank és a rábaközi tallér kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke, Perkovátz Tamás a helyi pénz elterjedését a gazdasági válság kiútjának tekinti. Erről kérdeztük.

Egy éve vezették be a soproni kékfrankot, nyár elején a rábaközi tallért és napirenden van a mosoni korona – ami 26 település mintegy 60 ezer lakosának nyújthat alternatívát –, de Veszprém is tervezi 2012-re a balatoni koronát. Egy nemzetközi konferencián a kormány nevében Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is üdvözölte a helyi pénzek bevezetését, és kijelentette, támogatják a hasonló kezdeményezéseket. Az autonóm helyi gazdaságok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági válság megrázkódtatásainak, a globalizáció káros hatásainak. Ebben pedig kulcsszerepe lehet a helyi pénznek, amely visszatér a fizetőeszköz eredeti szerepéhez, tehát egyenértékes. Nem a kamatgazdaságot, a spekulációt szolgálja, hanem egyszerűen az egymás közti elszámolás alapja, és a munka eredményét a közösségben tartja – hangsúlyozta az államtitkár.

– Miért van szükség a helyi pénzre? – kérdezzük Perkovátz Tamástól.
– 1934. óta töretlenül működik Svájcban a CHF mellett a CHW, wir nevezetű svájci valuta. Meggyőződésem, hogy Svájcot azért (is) kerüli el az a pénzügyi, gazdasági válság, vagy álság, mert van neki egy másik, saját lokális valutája. A GDP-jük mintegy 4-5%-a származik wir-rel történő kereskedésből. A lokális valuta az egész országot behálózza, mind a hét nagyvárosban vannak fiókjai a nonprofit Wir Banknak, ami 65 ezer vállalkozást tömörít. A gazdag Svájcban a finanszírozást a kereskedelmi bankok éves szinten 4-5 %-os THM-mel adják, wir-ben ez csak 1%, és még ebben az országban is van ennek a durván 4%-os különbségnek jelentősége. Mi azért ázunk-fázunk, mert a gazdaságban a szükségesnél kevesebb csereeszköz, kevesebb forint van forgalomban. Ami pedig van, indokolatlanul megdrágul. Ezen képes segíteni a helyi pénz, ami végeredményben pénzhelyettesítő.
 
– Mi a különbség?
Presztízs Magazin
– Mindkettő rendelkezik azzal a két alapvető funkcióval, hogy értékmérő és csereeszköz. Csak amíg a pénzt kötelező egy adott entitás, egy adott ország területén elfogadni, addig a pénzhelyettesítő csak elfogadható. Mindkettő legálisan alkalmazható, csak a globális csereeszköznek van egy nagyon lényeges funkciója, nevezetesen, ez egy felhalmozási, profitszerzési eszköz is, és ezen keresztül hatalmi eszközzé válik. Ha adott egy közösség, miért nem az rendelkezik a saját csereeszközéről, és ha ennek esetleg vannak hasznai, miért nem ő bírja és aratja le azokat? A lokális pénz nem rendelkezik felhalmozási funkcióval, semmi másra nem jó, minthogy más árut, szolgáltatást cseréljek vele, és ezért nem is érdemes kivonni a rendszerből. Az MNB számlaforgalmakat vizsgáló felmérése alapján a gazdasági folyamatok nagyjából 50%-át helyben bonyolítjuk. Miért ne tennénk ezt kamatmentesen?
 
Hogyan működik a helyi pénz?
 
A Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezetnek tagja lehet az, aki elfogadja alapszabályát, aminek preambulumában célként szerepel: „Sopron és vonzáskörzetében a határokon is átnyúló összefüggő járások gazdaságának élénkítése kékfrank utalvány használatával”. Logikus módon, aki belép, az elfogadja a Kékfrank utalványt, mint pénzhelyettesítőt. Ezen kívül, hogy legyen valami súlya, minimum 100 euró értékben részjegyet kell vásárolni, de maximum negyvenet. Anyagi oldalról sem engedjük, hogy valaki kisajátítsa a Szövetkezetet, illetve szükség van egy tag ajánlására, mert szeretnénk tudni, ki kerül be. Azt gondolom, precedens értékű, hogy a határon túl is lehetőség van soproni kékfrankkal fizetni, bár még csak öt elfogadóhely van Ausztriában. Vannak olyan vállalkozások is, amelyek nem szeretnének egyelőre szövetkezeti tagok lenni, de használni akarják a kékfrankot. Velük szerződést kötünk, csak a jövőbeni eredményből ők nem részesednek. A cél az, hogy ne a központban csapódjon le a haszon, hanem a szövetkezeti tagoknál. A legnagyobb előnye, hogy létrejön egy közösség, az identitás, az együvé tartozás érzése erősödik.
Nem célunk, hogy visszaváltsák az emberek a kékfrankot, éppen ellenkezőleg, hogy minél erősebb legyen a körforgás, de bármikor megtehetik a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetben. Azért, hogy legyen némi visszatartó erő, 0,25% plusz áfáért, minimum 500Ft + áfáért váltja vissza.
A törvény előírja, hogy a helyi pénz mögött száz százalékos fedezetnek kell lennie. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet bonyolítja az eddig kibocsátott hazai helyi pénzek esetében a pénzforgalmi ügyleteket, kezeli a bankszámlát. Ott „ül” a helyi pénz ellenértéke a forint, a betett összeg arányában a Takarékszövetkezet pedig megnöveli a hitelezését azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik vállalkozóként beléptek a Ha-Mi Összefogunk Szövetkezetbe.
 
Kétkedők és pártolók
 
A helyi, vagy regionális fizetőeszközök nem jelentenek semmilyen értelemben „konkurenciát” a forintnak és nem is engedélykötelesek. A Magyar Nemzeti Bank, bár nem ellenzi, azért vannak fenntartásai a helyi pénzeket illetően.
A pénzszűke közgazdaságilag nem értelmezhető fogalom, a hitelkihelyezéssel a gazdaságba annyi pénzt áramoltathat a bankrendszer, amennyire csak szüksége van a gazdaság szereplőinek, így nem látni közgazdasági indokát a helyi pénz bevezetésének. Annál inkább sem, mivel a gazdaság szereplői közötti bizalomhiány miatt kialakult szűkös hitelezésen egy újfajta papírdarab kinyomtatása nem igazán segít – vallja a nemzet bankja. „Vigyázni kell, mert mi történik akkor, ha a mögöttes pénzintézet, ez a szövetkezet esetleg csődbe megy!” – figyelmeztet az MNB.
Perkovátz Tamás nem tart ettől: – Igen. Elvben tönkre mehet a mi szövetkezetünk, sőt, a mögöttes pénzintézet is. Ha jól tudom – nem kis összegben – a Magyar Nemzeti Bank munkatársai Sodexo utalványt kapnak havonta a munkáltatótól, aminek a pénzügyeit az ING Bank kezeli. Az a pénzintézet, amit 2009 végén több mint 100 millió euróval kellett kisegíteni a kormányok, vagyis az európai uniós polgárok pénzével. Ezzel szemben a mi száz százalékos magyar tulajdonban lévő Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetünk, köszöni szépen, jól van, és ami eredményt termel, az csakis kizárólag a Győr-Moson-Sopron megyei állandó lakosú tagokból álló csapatot gazdagítja. Semmiféle spekulációs üzlete nincs, minden évben rendre stabil és szerény növekvő eredményeket produkál. Melyik a kockázatosabb? Mivel a helyi pénz más utalványokkal szemben többször is felhasználható fizetésre, a hamisítás lehetősége fokozottan fennáll.
Azt gondolom, ha elkezdenék hamisítani, az egy nagyszerű helyzet lenne, hiszen azt jelentené, hogy olyan nagyságrendben van forgalomban, amikor már megéri. Ez most nem áll fenn, hiszen tízmilliónyi kékfrankot bocsátottunk ki. A Kékfrank-utalványokat a Magyar Nemzeti Bank száz százalékos tulajdonában lévő pénzjegynyomdában nyomták, és ugyanazok a biztonsági elemek vannak rajta, mint a húszezer forintoson.
 
A jövő
 
Sopronban jelenleg több mint ötszáz elfogadó hely van. Ez jelentős méret, de akkor tudjuk a forgalomban lévő kékfrank mennyiségét növelni, ha a számlapénzt is elindítjuk. Nagyon közel állunk ahhoz, hogy ez elinduljon. Ezen túl szeretnénk megnyerni településeket, akik, mint önkormányzat is a helyi pénz rendszere mellé állnak, hiszen akkor működik jól egy ilyen lokális csereeszköz, ha forogni tud. Az önkormányzatoknál pedig létezik egy nagyon komoly körforgást generáló helyzet, mivel ha a helyi adókat, vízdíjat, köztisztasági díjat, egyebeket befizetnek, utána az önkormányzat ebből finanszíroz. Így kamatmentes likvid pénzhez jut a közösség. Ennek létrehozása nem egy önkormányzati határozat kérdése. Mi minden információt, az összes tapasztalatunkat szívesen átadjuk – ígéri Perkovátz Tamás.
Lokális csereeszközt a világ számos pontján használnak, Németországban például háromszáz különféle helyi pénz létezik, de mondhatnánk Japánt, az Egyesült Államokat, Skóciát vagy éppen Délkelet Ázsia országait. Így számos példa áll előttünk, hogyan működik a helyi pénz, nekünk csak a tapasztalatokat kell összegeznünk. Ezekből kiderülhet, hogy az önkormányzatok eladósodottságán, a gazdasági válság következményein valóban segíthet-e a lokális csereeszköz.
 
 
„A problémát nem oldhatjuk meg azokkal az eszközökkel, amelyekkel létrehoztuk.”
 
Nagyjából tízezer milliárd forintos eszközállománnyal rendelkezik hazánk, amit készpénz, illetve a kereskedelmi bankok hiteleire alapozottan a bankszámlákon cirkuláló, vagy lekötött, értékpapírba fektetett pénzügyi eszközök adnak ki.
 
Kitekintő: „Az 1930-as években tapasztalthoz hasonló pénzügyi válság rengeti meg a világot. Az ausztriai Wörgl polgármestere helyi pénzt bocsátott ki, mely havonta egy százalékot vesztett értékéből. Ennek az volt a célja, hogy az emberek költsék el, ne halmozzák fel, vagyis szakkifejezéssel élve forgásorientált pénz volt. Ez másfél év alatt teljesen megszüntette Wörglben a munkanélküliséget, az emberek kezdtek dinamikusan élni. A pénz szinte naponta fordult egyet, vagyis egy egységnyi pénz 365-szörös munka elvégzéséhez segítette hozzá a polgárokat. Tulajdonképpen pofonegyszerű dolog, de valamiért eszünkbe sem jut. A mai ember nem gondol a pénz forgására, pedig a helyi pénz lényege, hogy helyben cirkulál. Minél gyorsabban forog, annál több termék, szolgáltatás létrejöttét segíti.” - részlet Varga István a Magyar Adófizetők Szövetségének alelnökének egy korábbi interjújából. Forrás: demokrata.hu
 
"A cél nem az, hogy a központban csapódjon le a profit, hanem hogy a szövetkezeti tagoknál. A legnagyobb előnye, hogy létrejön egy közösség, az identitás, az együvé tartozás érzése erősödik."
 
"… ha elkezdenék hamisítani, az nagyszerű lenne, hiszen azt jelentené, hogy olyan nagyságrendben van forgalomban, amikor már megéri. Ez most nem áll fenn, hiszen tízmilliónyi kékfrankot bocsátottunk ki, szemben az elterjedt kafetéria utalványokkal, amelyeket több tíz milliárdos nagyságrendben használnak."
Átlag: 3.5