Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Milyen lehetősége van egy kkv-nak itthon és külföldön?

Szilágyi Katalin (hrportal) | 2011.11.19. |
gazdaság, KKV, pénz
Milyen lehetősége van egy kkv-nak itthon és külföldön?
A kis- és középvállalkozásoknak mindenekelőtt a multinacionális cégek értékteremtési folyamatát kell megismerniük ahhoz, hogy be tudjanak kapcsolódni a globális működésbe, ugyanakkor innovációs tevékenységüket is növelniük kell -– hangzott el az V. Nemzetközi Szolgáltatóipari és Outsourcing konferencián, amelyen a nemzetközi nagyvállalatok és beszállítóik közötti együttműködés feltételeiről, az outsourcing hazai lehetőségeiről is szó esett.

A válságot követően a cégvezetők vállalati stratégiájában elsődleges lett a piaci pozíció megerősítése, a források átcsoportosítása, a márkakép folyamatos javítása, illetve megfigyelhető, hogy a cégek elsősorban alaptevékenységeikre koncentrálnak, és innovációs tevékenységeiket is ennek mentén valósítják meg - mondta előadásában Ormosi Viktor, a HP Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója. Szerinte ma sokkal inkább az a cél, hogy ha az üzleti volumen csökken, akkor ezt az alatta lévő szerkezet is le tudja követni, ezért szerveznek ki - a stratégia kivételével - egyre több területet.

Hangsúlyozta: az outsourcing létezik ma Magyarországon és nem csak IT outsourcingból áll. Ez Ormosi Viktor szerint megéri a cégeknek, hiszen ha például egy vállalat eladja az eszközállományát, és ezt szolgáltatásként kapja vissza, akkor ezzel az újrahasznosítással ezt innovációra tudja fordítani. A HP Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója a hazai helyzetet jellemezve elmondta: a magánszektorban kicsi a piac, ráadásul a magyar költségstruktúra eltér az európai normáktól, az értéklánc alapú virtuális cégek pedig még csak most kezdenek kialakulni, az állami szférában pedig erős az in-sourcing. Úgy véli, a jövőt illetően a pénzügyi szektorban jelenhet meg egy kiszervezési hullám.

Zsákutcában a magyar gazdaság

Bár a magyar gazdasági előrejelzések rövid távon nem kedvezőek --– a GKI Gazdaságkutató szerint jövőre egy százalékos visszaesésre lehet számítani, a GDP 1,5 százalékkal csökken - stratégiailag azért vonzó országnak számítunk. A gazdaságpolitikai intézkedések azonban a kiszervezési folyamatokban résztvevő és a globális értékláncba bekapcsolódó kis és középvállalkozások teljesítményét fogják vissza leginkább - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Szerinte a magyar gazdaság zsákutcában van, és ha a kormány nem változtat az irányon, akkor a célok közül szinte egyik sem tud teljesülni, vagyis nem csökken tartósan az államadósság, nem gyorsul, hanem lassul a gazdasági fejlődés, nem nő a foglalkoztatás, a munkanélküliség pedig nem csökken, és ahelyett, hogy a tőke befelé áramolna, kifelé megy. Vértes András úgy látja, mivel szerkezeti reform még szinte sehol nem indult meg, jövőre jelentős adóemelésekre és a kiadások csökkentésére kell számítani. Az adóterhek növekedése és a kötelező bérkompenzációval járó plusz terhek tovább rontják a kkv-k amúgy sem rózsás helyzetét - mondta a GKI Gazdaságkutató elnöke.

A kkv-k exporttevékenységét segítik

A negatív gazdasági tendenciák ellenére Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese pozitívnak nevezte, hogy az utóbbi két évhez képest idén élénkült a befektetői érdeklődés hazánkban. Közel 100 befektetői projektet kezelnek, amelyek negyede szolgáltató központokhoz kapcsolódik ugyan, de új szektorok is megjelentek, például az élelmiszeripar.

A kormány exportfejlesztéssel és befektetés ösztönzéssel foglalkozó ügynökségének a célja, hogy az exportban növelje a mikro-, kis- és középvállalkozások arányát. Jelenleg ugyanis a teljes magyar exportnak mindössze körülbelül 18 százaléka származik a kkv-któl, ebből 6 százalék indirekt export, azaz multinacionális cégek beszállítóiként, 5 százalékát pedig nem magyar tulajdonú vállalkozások adják --– mondta Kerekes György.

A kkv szektorban a legtöbb céget az élelmiszeripar, a textilipar, fémipar és a gépgyártás adja, míg az informatika, a biotechnológia és a környezettechnológia területén működő vállalkozások csak kisebb számban termelnek exportra. Elsődlegesen Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia és Olaszország a célpiacunk, de erőteljesen kezd feljönni Szerbia is - --– mutatott rá az elnökhelyettes. Hozzátette: míg 2008-ban csak három, addig ma már 16 szektor külpiaci stratégiájával foglalkoznak. Ennek oka, hogy kevés az exportőr cég - körülbelül ezer lehet -, fontos őket megtalálni, egyedi igényeikre koncentrálni, mivel ez a szektor lehet a versenyképesség motorja, és itt valósulhat meg leginkább a munkahelyteremtés.

Ahhoz, hogy egy kis vagy közepes vállalkozás a külpiacon is megjelenjen, több feltételnek kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy a cégvezető rendelkezzen alapvető menedzsment ismeretekkel, az exporttevékenységnek legyen egy dedikált felelőse, legyen meg a minimális nyelvtudás a cégben, legyen a külpiaci terjeszkedéshez minimális forrás, illetve minőségbiztosítási tevékenység is szükséges. A HITA elnökhelyettese szerint a külföldi terjeszkedés egyik legnagyobb akadálya, hogy a cégvezetők nem elég felkészültek, hiányos a tudásuk. Ezért a kormány jövő év elejétől Kkv Akadémiát indít, ahol korszerű üzleti ismereteket, külkereskedelmi technikai ismereteket tanítanak majd a vezetőknek. Emellett hamarosan meghirdetnek egy olyan kereskedelmi fejlesztési pályázatot, amellyel a kkv-k elsősorban külpiaci marketing tevékenységre nyerhetnek támogatást.

Kerekes György tájékoztatása szerint ezen felül uniós és hazai pályázati források is rendelkezésre állnak, ugyanakkor direkt exporttámogatást az uniós jog miatt nem adhat a kormány. A hamarosan elfogadásra kerülő külgazdasági stratégia fontos eleme még a támogatott hitelkonstrukciók, és az exporthitel biztosítás újrarendezése is.

A cikk folytatása itt olvasható.

Még nincs értékelve