Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Újabb német és francia egyetértés – bankadót és tranzakciós adót akarnak

Tancsa Ágnes | 2010.06.22. |
bankadó, gazdaság, pénz, unió
Nicolas Sarkozy, francia államfő és Angela Merkel, német kancellár két új adó nemzetközi elfogadását szorgalmazza a hétvégi torontói G20-csúcson, amit Stephen Harper, kanadai kormányfőnek küldött levelükben nyomatékosítottak is. A levél szerint a találkozón kívánatos lenne nemzetközi megállapodásra jutni a pénzintézetekre kivetendő adóról, annak érdekében, hogy biztosítható legyen az igazságos hozzájárulás, és az adó egyben ösztönözze a bankokat a rendszerkockázatok megelőzésére. A bankadó mellett azt várják a torontói csúcstól, hogy azon egy globális adó bevezetésével kapcsolatos megállapodást is kidolgoznak, amely a pénzügyi tranzakciókra lenne kivethető.

Még a múlt hét csütörtökön tartott EU-csúcs előtt megállapodott a francia államfő és a német kancellár egy uniós gazdasági kormány felállításának szükségességéről. Ahogyan azt az előzetes tiltakozásokból sejteni lehetett ez az ötlet mégsem aratott osztatlan sikert a csúcs résztvevőinek körében. Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői egy átfogó és mélyreható politikai vitát folytattak a válság, illetve az azt követő időszakra vonatkozó gazdasági stratégiáról. Egyetértettek abban, hogy sürgető a tagállami gazdasági politikák eddiginél jobb összehangolása és abban is, hogy a pénzügyi rendszer újraszabályozása halaszthatatlan, illetve Herman Van Rompuy, európai tanácsi elnök sajtótájékoztatóján azt is kiemelte, hogy az állam- és kormányfők el akarják kerülni a megosztottságot az Unión belül az eurozóna és az azon kívüli tagállamok között. „Konszenzus alakult arról, hogy nincs szükség új intézményekre; az eurozóna ezentúl csak akkor tart csúcstalálkozókat, amikor erre konkrétan szükség van.” - nyilatkozta.

 A banki különadó tekintetében három álláspont alakult ki – voltak, akik adók és illetékek formájában közvetlenül a bankokat akarják terhelni; másik vélemény szerint nem csak a bankokat, hanem általában a pénzügyi szektort kellene megadóztatni, ezzel egy esetleges jövőbeni válságot is finanszírozó alapot hozva létre; a legnagyobb vitát kiváltó állásfoglalás szerint a tranzakciókat is meg kellene adóztatni.
 
Miközben a banki különadó bevezetését egy tagállam, Csehország kivételével minden ország támogatja, addig a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó kérdése - diplomaták szerint - elsősorban Angela Merkel ügyes taktikázásának köszönhetően került bele úgy az EU-csúcs záróközleményének a G20-as csúcstalálkozóról szóló részébe, hogy lényegében az ott képviselendő közös uniós álláspont részévé teszi az úgynevezett Tobin adó szorgalmazását. Abban mindenesetre egyetértettek a résztvevők, hogy a G20-csúcs után még térjenek vissza az uniós tagállamok a bank- és tranzakciós adó kérdésére.
 
Az Európai Tanács ülésén még egy lényeges kérdésben sikerült megegyezniük a tagállamoknak – nyilvánosságra hozzák a stressztesztek adatait. Korábbi álláspontjukat megváltoztatva az állam- és kormányfők megállapodtak arról, hogy közzé teszik azoknak a bankfelügyeleti vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek a rendszerszintű kockázat szempontjából fontos európai bankcsoportok (kb. 25-30 pénzintézet) feltőkésítettségét és „rossz hiteleknek” való kitettségét elemzik.
Még nincs értékelve