Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Az erő, ami hiányzik a munkaerőből

Imre Szilveszter | Profimédia-Red Dot | 2019.10.08. |
Az erő, ami hiányzik a munkaerőből
Hány „szaki” kell egy villanykörte becsavarásához? – gonosz rendőrvicc jut eszünkbe, pedig a valóságban már ott tartunk, hogy a csattanó akár igaz is lehet, és nem is szakma-specifikusan. A krónikus munkaerőhiány ugyanis régóta nemcsak mennyiségi kérdés: minőségi oldalon legalább annyira aggasztó a kép, mint létszám tekintetében. A szakmai tudás tartalma és szerkezete ugyanúgy megváltozott, mint alkalmazási körülményei, és úgy tűnik, erre túlságosan lomhán reagál az oktatás. Mi lesz így a munkaerő szellemi erejével? Sokrétű probléma, és nem elsősorban munkaerőpiaci kérdés.

 

Hagyjuk megérni, különben…!

Egyszer megkérdezték Jean Piaget neves svájci pszichológust, hogy lehetne-e gyorsítani a gyermekek kognitív fejlődését, mire azt válaszolta, hogy persze, csak mi értelme van? A gyermek nem lesz tőle érzelmileg érettebb – se boldogabb –, és nem válik felnőtté a gyorsítástól. Vagyis, minden folyamatnak van egy természetes időigénye, amin elvileg spórolhatnánk, gyakorlatilag viszont több kárunk lesz belőle, mint amennyi hasznot hozhat. Ez a probléma a munkaerő-utánpótlással és kineveléssel is: nem tudunk gyorsabban kiképezni egy stabil szakembergárdát csupán technológiai könnyítésekkel, mert a szakmai éréshez ugyanúgy időre van szükség, mint az értelmi és érzelmi fejlődéshez.

Presztízs MagazinGyorsuló mozgással lassul a fejlődés

Paradox jelenség, de a szakmai szocializációra és a cégek gazdasági potenciáljára is érvényes: minél gyakoribb és gyorsabb a váltás, annál lassúbb a fejlődés. A kapkodás ugyanis minden oldalon megkéri az árát: minél több a pályamódosító és minél többször vált munkahelyet valaki, annál kevesebb esélyt enged magának a szakmai elmélyülésre; minél nagyobb a fluktuáció egy vállalatnál, annál többször kell a nulláról újrakezdeni a betanítást, ami nyilvánvalóan a termelékenység rovására megy. A magyar munkavállalók közel fele pályaelhagyó, és a statisztika évről évre romlik. A fizetéshez képest a személyes érdeklődés hatékonyabb megtartó erő, bár ez nem képes jelentős mértékben befolyásolni a megtartási mutatókat. Rugalmasságra nagy szükség van a munkaerőpiacon, viszont a gyakori váltások inkább a bizonytalanságból fakadó türelmetlenség jelei, kisebb mértékben a valódi érdeklődésé és érésé.

A korfa gyümölcseit szüreteljük

A biológiával nem érdemes ujjat húzni még a nagyon haladó szellemű szervezetekben sem, ahol a fiatalítás a munkaerő-gazdálkodás egyik fő trendje. Régi igazság, hogy az egészséges korfa a megfelelő tudásátadás egyik feltétele, hiszen a pályakezdőtől a szintézisre és utánpótlás-nevelésre alkalmas szenior munkaerőig mindenkire szükség van ahhoz, hogy elkerüljük a töréseket, és egyensúlyban tartsuk a belső potenciált. Mindegyik korosztálynak megvannak az egyértelműen életkor-specifikus előnyei, amelyeket megfelelő korfával tudunk maximálisan kihasználni. Ugyanez igaz a hátrányok tompítására is: a pályakezdő éretlensége a tapasztalt szakember tudása és az idősebb kollégák bölcsessége mellett oldódik fel.

Presztízs MagazinA térkép még nem a terület

Papíron megvan, csak a raktárból hiányzik: minden vezető rémálma. Az önéletrajzban szerepel a nyelvvizsga, csak a jelölt nem tud megszólalni angolul, vagyis a térkép nem a terület, és a gyakorlatról nem lehet elméletben számot adni. Már a kiválasztásnál gondot jelent a megfelelő minőségű tudással bíró jelöltek felismerése, és gyakran a próbaidő alatt sem derül ki, hol vannak az új munkatárs tudásának és képességének határai. Egy pozíció munkaköri leírása és az azt betöltő munkavállaló tudása, rátermettsége és hozzáállása ritkán fedi egymást tökéletesen: negatív irányban alulképzettség és alulmotiváltság, pozitív irányban túlképzettség és az ebből fakadó alulmotiváltság nehezítheti a munkát. A két véglet közötti egyensúly egyik lehetséges pontja, hogy olyan jelöltet alkalmazunk, akinek szüksége van ugyan betanításra, de ez a helyszínen, „on the job” képzéssel megoldható.

Speciális kontra univerzális

Állandósult dilemma a munkaerőpiacon: több területen is „bevethető”, univerzális emberekre van szükség, vagy inkább speciális tudással rendelkező szakemberekre? A polihisztorok kora lejárt ugyan, de ma is érték a széleskörű műveltség és tájékozottság – ami egyben a szellemi igényesség alapja is – szinte minden szakmában. Ugyanakkor az egyes szakterületek differenciáltsága természetesen megkívánja a specializációt, csakhogy a kettő nem helyettesítheti egymást. Legfőképpen hibák és krízishelyzetek igazolják, hogy a speciális tudás önmagában nem elegendő a kreatív problémamegoldáshoz: ilyenkor a szélesebb műveltség és látókör segít megtalálni a lehetséges alternatívákat. Egyáltalán a többféle lehetőségben való gondolkodás képessége és az erre való hajlandóság – ami nem csupán műveltségbeli, de attitűdbeli kérdés is – tágabb és sokrétűbb ismeret- és élményanyag birtoklását feltételezi.

Presztízs MagazinA vezetőképzés mítosza

A vezetői szerep tükre a követők teljesítménye, azaz sem szociális, sem szakmai szerepeinkben nem vagyunk csupán önmagunk, mindig valamilyen viszony minőségét képviseljük. A múlt század vége felé azonban mintha megfeledkeztünk volna erről a „függelmi” viszonyról, és elkezdtünk kinevelni egy fiatal, munkatapasztalat nélküli vezetői generációt, akik már pályakezdőként is a vezetés élvonalát célozták meg. Úgy is fogalmazhatnánk: a menedzserek országa lettünk. A szervezeti hierarchiában olykor több a menedzser, mint a szakmunkás, ami ritkán tesz jót egy vállalatnak. A probléma nyilván a kompetenciák szintjén ragadható meg: amennyiben a vezetői hatáskör mellett nincs megfelelő mélységű szakmai tudás és tapasztalat – azaz készség és képesség – a vezetés nem a követők teljesítménye által érvényesül, hanem pusztán hatalmi játszmában.

A tudáspiac újgazdagjai vagyunk

Mi történik a lottónyertesekkel pár éven belül? Zöme elszegényedik. A jelenség mögött nyilván a gazdálkodási ismeretek hiánya és a szociális közeg nyomása együttesen van jelen, vagyis a hirtelen szerzett vagyonnak még sincs társadalmi mobilizációs ereje. Ahhoz ugyanis, hogy életminőségben felzárkózzunk egy következő szinthez, elsősorban megfelelő tudással kell rendelkeznünk, csak ennek birtokában leszünk képesek vagyoni eszközökkel megvalósítani a felemelkedést. A mai tudáspiacot vizsgálva kiderül, hogy soha még ilyen mennyiségű és sokféle információ nem állt rendelkezésre a tanuláshoz és a szakmai felkészüléshez, mégis a szaktudás minősége a gyakorlatban ezt megcáfolja. Természetesen, hiszen az emberi elme és psziché élményfeldolgozó képessége nem gyorsult párhuzamosan az információdömpinggel. Veszélyes tehát a technológiai, tudományos és környezeti változások üteméhez igazítani a szakmai szocializációs elvárásokat.

Még nincs értékelve