Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Igaz mese a barátságról – Mary & Max

Szöcske | 2010.10.06. |
Igaz mese a barátságról – Mary & Max
Lebilincselő látványvilág, fekete humor és igazi karikaturista szereplők. Elképesztő, de igaz történet alapján? Még ezt is elhisszük Adam Elliotnak. Sőt, szinte bármit. Valószínűtlen barátság, valószínűtlen helyzetkomikumok. Nem lesz blockbuster, nem tódulnak majd „avatarisztikus tömegek” a mozikba. Megindító animációs film az igaz barátságról.

Mary Daisy Dinkle Ausztráliában él, 8 éves 3 hónapos és 9 napos. Nincsenek barátai. Egy nap úgy dönt, hogy levelet ír egy ismeretlen amerikainak, a New Yorkban élő nyugdíjas, enyhén autista Max Jerry Horovitz-nak. Nem mindennapi, abszolút barátság veszi kezdetét a postafordultával.
Tisztelt Szülők! Felhívom a figyelmüket, hogy gyermekük megfelelő szocializálódása érdekében ne, ismétlem, ne nézessék meg a gyermekükkel ezt az animációs filmet! A végén még azt fogják hinni, hogy a gyerekek tojásból kelnek ki, amit prostituáltak költenek ki, vagy úgy születnek, hogy sörös korsók alján lelnek rájuk.
Adam Elliot, Oscar-díjas rendező ezért is megérdemelne egy akadémiai kitüntetést, hiszen stop-motion filmjével nem csekély mértékben maradandót alkotott. Neki köszönhetjük a történetet, a látványt, a rendezést és alapjában véve ezt a groteszk drámai szatírát. A történet feldolgozásának stílusa egyedi és meg is követeli, hiszen egyetlen normális élőlénnyel se találkozik a néző. Ezt már megszokhattuk tőle, hiszen előző díjnyertes rövid animációja, a lengyel, Harvie Krumpet élettörténete is hasonló technikával készült. Itt azonban látszik, hogy nagyobb anyagi tőkével tudott dolgozni.
Presztízs Magazin
A 2009-es Sundance nyitófilmje volt az alkotás és eddig 5 díjat tehetett zsebre az ausztrál direktor. Remélhetőleg egy díjcunami zúdul erre a remek műre. A zene is teljes mértékben tükrözi a film hangulatát, leginkább bohókásan szomorú, könnyed zongora – hegedű összhatással. Dale Cornelius mondhatni tökéletes zenét komponált.
A narrátor, Max és Mary hangjai is tökéletes választás, hiszen a mesélő Barry Humphries hangja rekedtesen kedves, a kandalló melletti fotelban ülve mesél – gondoljuk magunkban. Philip Seymour Hoffman hangja is tökéletesen illik az Asperger-szindrómás öreg zsidóhoz. Mary hangját ketten kölcsönzik, egy fiatal és egy idősebb kori. Az utóbbi Toni Collette, aki szerintem teljesen közömbös teljesítményt nyújt, viszont maradandó élményt köszönhetünk Bethany Withmore nagyszerű hangjátékának.
Igazán érdekes, hogy a két kontinens ábrázolása a színekben is megmutatkozik: a fekete-fehér és szürke New York, ahol csak az emberek nyelve piros és a homokszínű, sárgás-barnás színvilágú Ausztrália. A színek, a hangok, az emberek, minden teljesen eltérő, úgy ábrázolja a világot, mintha két különböző univerzum lenne és a két szereplő között a postafordulta nyitja meg a dimenziókaput. Ezáltal felvetődik a kérdés, hogy két ember lehet egymás barátja úgy, hogy sosem találkoznak(kortól,nemtől,mindentől függetlenül)? A válasz természetesen igen. Többször elhangzik a legfontosabb kijelentés: „Te vagy a legjobb barátom. Te vagy az egyetlen barátom.” Ez a legkifejezőbb monológ két ember több évtizeden át tartó levelezéséről, akik sosem találkoztak.
Tragikomédiaként ábrázolja Max és Mary életét Elliot, hiszen még a hozzátartozóik halálából is gúnyt űz. Bizonyos szereplők állandó kamerába nézése, pedig olyan, mintha a világra tekintenének hatalmas kérdőjelekkel a fejük felett. Mindenképpen tükröződik egy olyan pozitív világszemlélet, amely megmásíthatatlanul ironikusan, vidáman közelíti meg az élet minden szegmensét. A szomorú és vidám dolgokat egy olyan koherens egységgé formálja át, hogy az embernek kicsordul a könnye, és közben nevetni kezd.

Még nincs értékelve