Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Millennium trilógia – A tetovált lány film

Szöcske | 2010.07.15. |
Millennium trilógia – A tetovált lány film
Érthetetlen okokból másfél évet késett a hazai bemutató. Külföldön már a DVD is kijött. A lényeg, hogy hozzánk is eljutott a Millennium trilógia első részének filmadaptációja. Feminista krimi és a neonácizmustól való rettegés napjaink Európájában? Romantika és a mentorprogramok hibái egy szerelemmel átszőtt nyomozásban. Perverz erőszak és gyengédség, bosszú és hatalom. Aki képes végigülni a mozit, az a 153 perc után elégedetten állhat fel.
Mikael Blomkvist jogtalanul kiszabott börtönbüntetésére készül, mikor a milliárdos Vanger felbérli egy 40 évvel ezelőtti gyilkosság/eltűnés rejtélyének felderítésére. Egy lány után kezd nyomozni, közben a segítségére szegődik Lisbeth Salander. A fiatal lánynak rengeteg problémája van, de a közös nyomozás nagyon sok izgalmat tartogat számukra.
A Millennium trilógia könyvhármas hatalmas siker volt világszerte, idő kérdése volt a filmadaptáció. Stieg Larsson könyvét nehéz lenne összehasonlítani a filmmel, hiszen egy azon téma két különböző művészeti feldolgozásáról van szó. A két forgatókönyvírónak sikerült átültetni a regényt, valamint a svéd filmgyártás fellegvárát megteremtő Ingmar Bergman óta tudjuk, hogy a svédek jó filmeket készítenek. Főleg akkor, ha dán – norvég – német koprodukcióban teszik ezt. A film megtekintése eredeti nyelven javallott, függetlenül a svéd nyelvtudástól.
Érdekes, hogy a svéd bestsellerből készült film forgatását a dán Niels Arden Oplev dirigálhatta, de a másik két részt már nem. Pontosabban csak ezt vállalta, mivel a jogokat úgy vásárolták meg, hogy mindhárom részt le kell forgatni egy éven belül. Az aranymedvét is nyert rendező csupán az első részre koncentrált a tv verzió mellett. Amennyiben azt a tényt tekintjük, hogy 4 díjat nyert a film, igazán bevállalhatta volna, de úgy érezte, nem tudná mindhármat kiválóra elkészíteni. Mártírrá válik a szemünkben, hogy feláldozta magát a többi rész sikerességének érdekében.
Presztízs Magazin
A film hosszúságát illetően érthető, hogy egy több, mint 500 oldalas könyvet nehéz egy 90 perces filmbe sűríteni. Így történt, hogy ennyire hosszúra sikeredett, azonban ez az egyetlen Oplevnek negatívumként felróható probléma. Maga az alkotás egyébként érdekes hangulatot hordoz magában végig. A sötét színek és a hideg időjárás okozhatja ezt az érzést, mely mindenképpen illik a film mögöttes tartalmához. Misztikus érzelmeket generál a nézőben a nyomozás, hiszen egy majd fél évszázados rejtély végére jár a páros.
A szereplők rendkívül jó választásnak bizonyulnak. Mikael karakterét alakító Michael Nyqvist alul marad a rendkívüli erővel a retinánkba égő érzelmileg kisemmizett, Lisbethet alakító Noomi Rapace színészi teljesítményével szemben. Michael megtriplázott erővel sem tudná utolérni párját, de ez nem az ő hibája. Lisbeth 100% empátiát kívánó jelleme mellett együttérzés nélkül nem mehet el egy hímsoviniszta sem.
Talán pont ez a cél. A krimi csak egy apró álarc, ami mögé sokkal nagyobb volumenű eszméket bújtatott az író. Maga Larsson úgy élte az életét, hogy félt a svéd neonáciktól és valójában elítélte a nőket lenéző, megszégyenítő embereket is. Ez a két félelem együtt vetült papírra, majd mozgóképre. A nyomozás néha hozza a kötelező, lehetetlen tényekre fényderítő, Colombo imitátorra emlékeztető „a lehetetlen lehetséges” szuperhős karaktereket. Ezt az apróságot leszámítva megrendítő szörnyképet kapunk bizonyos emberekről.
A másik vonal, a kihagyhatatlan romantika, ami ádáz gyomként vagy éppen gyönyörű virágként körbe öleli az életünket. Sexjelenet is kell, nélküle nincs romantika. Ennek kapcsán jön be a bosszú és a hatalom, valamint egy nagyon fontos motívum, a nevelés. Mennyire határozza meg, azt hogy egy gyereket ölni tanít az apja? Nagyon. Szörnyeteget nevelni nem menő.
A nevelés ugyanakkor egy másik szempontból is kérdéseket tesz fel: Egy mentornak mi a dolga? Megfosztani pártfogoltját anyagi, szellemi szabadságától és nemi identitásától? Természetesen nem. Ilyenkor azonban jogos a bosszú?
Epekedve sóvárgunk a folytatás után és nagyon remélem, hogy a már bemutatott következő részre nem kell ennyi időt várni. Az ínyenceknek pedig üzenem, hogy vitatott, de lehet, hogy létezik negyedik rész, sőt talán egy ötödik is. Igaz? Senki sem tudja. Felröppentek olyan hírek is, hogy nem Larsson írta a regényeket. Tessék, lehet nyomozni, de akkor már annak is járjunk a végére, hogy Homérosz írta-e az Iliászt és az Odüsszeiát.
Átlag: 4