Mesterhegedűk és hegedűkészítő-mesterek világtalálkozójára készülnek Budapesten

Antonio Stradivari, a világ legnagyobb és legismertebb hegedűkészítője 275 éve halt meg 93 éves korában. Tudósok és kutatók ezrei azóta sem tudták megfejteni - még a legmodernebb technikák segítségével sem - annak titkát, hogy mi tette egyedivé és szinte utánozhatatlan hangúvá hangszereit. Van néhány tucat hangszerkészítő a világon, akik előtanulmányokkal, hosszú kutatómunkával, gyakorlással, majd szakértői zsűri előtt számot adva tudásukról megpróbálják a lehetetlent: egy hangzásában, méretében és megjelenésében is tökéletes Stradivari-másolatot készíteni.
    Ilyen megszállott hegedűkészítő mester Rácz Pál is, aki az olasz mesterektől is tanult ugyan, de nem Cremonában kapta diplomáját. Mégis a világ legelismertebb hegedűkészítőinek barátságát élvezi. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy a Tibor Varga nemzetközi versenyen aranydíjat nyert, Cremonában és Pisognében pedig háromszor is dobogós helyen végzett: bronz és két ezüst érmet is szerzett a nemzetközi hegedűkészítő-olimpián antik hangszerek másolatai kategóriában.
    
Egy Stradivari lesz a minta
    
    Korábban elismert és neves muzsikusként bejárta a világot, beleértve a világ nagy hangszerkészítő műhelyeit. Tiszteletbeli tagja a 100 tagú Cigányzenekarnak is. Ma a hegedűkészítő mesterek között Európa egyik legnagyobb szaktekintélyének számít hangszerszakértőként is.
    A hangszerkészítők tavalyi olimpiájára a magyar mester fél éven át tartó munkával Gaspar De Salo, a bresciai iskola alapítója brácsájának, illetve Giuseppe Guarneri del Gesú hegedűjének a hiteles másolatát készítette el, és ezzel egy harmadik és egy negyedik helyet szerzett a versenyre regisztrált hétszáz hangszer közül. Az eredeti hangszereket is kezébe vehette, tanulmányozhatta japán kollégái jóvoltából.
    Mint az aranykoszorús mester elmondta, a Magyar Hangszerkésztők Szövetségével arra készülnek, hogy az olasz "hangszerfőváros" Cremona helyett jövőre magyar földön rendezhessék meg a kópiakészítő versenyt, miközben Budapest ad otthont a nemzetközi hegedűkészítő szövetség konferenciájának.
    A másolandó hegedű, amelynek tökéletes másolatát kell majd elkészíteniük a pályázóknak a megadott sablon és méretek alapján, egy 1703-ben készült, több mint ötmillió dollárt érő Stradivari lesz, amelyen jelenleg a Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Baráti Kristóf, a Moszkvában 2010-ben megrendezett VI. Paganini Nemzetközi Hegedűverseny győztese játszik a chicagói Stradivari Alapítványnak köszönhetően.
    Rácz Pál felidézte, hogy a hegedűket, vonós hangszereket három nagy klasszikus mester, Antonio Stradivari (1644-1737), Andrea Amati (1505-1577) és Giuseppe Guarnieri del Gesú (1698-1744) alkotásai alapján készítik. Stradivari, a valaha élt leghíresebb hegedűkészítő a becslések szerint ezer mesterhangszert alkotott, közülük 650 maradt fenn, amelyek kivételes hangzásuk miatt igen nagy megbecsülésnek örvendenek a szólista hegedűművészek körében, míg a mintegy 200 Guarneriusból mára mindössze 90 maradt fenn.
    
A magyar hegedűkészítés létjogosultsága nyert megerősítést
    
    - Nemcsak a mesterhegedűkből, hanem a kézműveseiből is egyre kevesebb van már a világon, így Magyarországon is. Az egykori mesterek - a festőművészekhez hasonlóan - a háború után, aztán az 1956-os forradalomkor kivándoroltak Nyugatra, és ott öregbítették a magyar hegedűkészítők hírnevét, átörökítették tanítványaiknak a magyar mesterek nagy tradícióinak 200 év alatt felhalmozott tudását - jegyezte meg Rácz Pál, aki szerint mára mindössze talán 10-15 világszínvonalú hegedűkészítő él hazánkban, és egyre rosszabb, kilátástalanabb helyzetben.
    Elmondása szerint ha közintézmények, zenekarok, zeneiskolák jelentős értékben, közpénzből hangszert vásárolnak, azt minden szakértői garancia nélkül teszik. A magyar állam által fenntartott szimfonikus zenekaroknál, zeneoktatási intézményeknél lévő hangszerpark kezelése, állagmegóvása, nyilvántartása és gyarapítása nem megoldott. - Pontatlan vagy nem létező nyilvántartásokkal nem szavatolható, hogy a kiadott hangszer visszakerüljön a tulajdonoshoz - mondta, hozzátéve, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni nemzeti kincseink védelmére.