Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Lukács László – benne a vér, piros-fehér

A Tankcsapda frontemberének futás közben jön az ihlet

Mecseky Donát | Tankcsapda-Czeglédi Zsolt | 2014.10.22. |
Lukács László – benne a vér, piros-fehér
Elfogultság nélkül kijelenthető, hogy a debreceni Tankcsapda mára olyan tényezővé nőtte ki magát az egyetemes magyar rockzenében, mint mondjuk a P. Mobil vagy a Hobo Blues Band. Az idén 25 esztendős banda muzsikájára és Lukács Laci szövegeire nemzedékek tomboltak és tombolnak még vélhetően hosszú évekig. A Csapda motorja, a basszusgitáros-énekes Lukács László válaszolt a Presztízs Sport kérdéseire.

Köztudottan nagy lokista (DVSC – a szerk.) vagy, a csapat korábbi játékosaival szoros kapcsolatot ápolsz. Hogyan kezdődött a cimborálás?
Mindig is nagyon szerettem a futballt, ám a Lokival szorosabb kapcsolatba akkor került a zenekar, amikor a kilencvenes évek közepén részt vettünk közösen egy sajtóeseményen az akkori csapat oszlopaival: Sándor Tamással, Böőr Zolival, Dombi Tibivel, Szatmári Csabival. A személyükben – azon túl, hogy kiváló futballisták – nagyon jó embereket ismerhettünk meg. Ez adta tehát a legnagyobb lökést, később természetesen én is beleástam magam a Loki történelmébe, a 2005-ös bajnoki címet már szurkolóként éltem meg. Aztán jöttek sorra az aranyérmek, az elmúlt évtizedben megszokottá vált, hogy a Debrecen rendre bajnokesélyes csapat. Nyilván ennek következtében a szurkolók elvárásai is megnőttek. Ha korábban a csapat egy bronzérmet ki tudott harcolni, mindenki euforikus hangulatba került a városban. Azóta viszont ha nem a bajnoki címért küzdünk, azt csalódásként élik meg a drukkerek. Olyan magasra tette saját maga számára a lécet a Loki, amit nem könnyű megugrani.

Presztízs Magazin

Hangulat a B-középben

Ez a léc csak még magasabbra került, hiszen májusban begyűjtötte a klub a hetedik bajnoki címét.
Az, hogy a Loki egy olyan csodás stadionban nyerte meg a hetedik bajnoki aranyát, mint amilyen most épült, óriási dolog. Jártam már néhány gyönyörű arénában Európa-szerte, azokkal összevetve is az egyik legszebb építmény a Nagyerdei Stadion. Ez a csodás létesítmény azonban csak még nagyobb kívánalmakat támaszt a szurkolók részéről a csapattal szemben, hiszen ilyen miliőben muszáj jól játszaniuk a fiúknak. A zárófordulóban nem sikerült megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ezért keserédes ünnep volt a bajnokavatás. De nyilván a stadion nem erre a két-három meccsre épült, hanem az elkövetkezendő évtizedekre, tehát lesznek még itt nagy sikerek!
Ha eljutsz a DVSC meccseire, a B-középből szurkolsz. Ennyire evidens, hogy csak az ultrák között érzed jól magad?
Ha nem is a keménymag tagjaként, de a B-szektorból szorítok a srácokért. Szeretek tenni a csapatért szurkolással, énekkel és tapssal, ezért természetes, hogy ott vagyok a B-ben. Az első pár alkalommal, amikor kimentem egy-egy meccsre, feltűnt, abban a szektorban a legjobb a hangulat, tehát kézenfekvőnek tűnt, hogy legközelebb én is oda váltok jegyet, az évek alatt pedig ott ragadtam.  
Az idegenbeli meccstúrák során kerültél-e már rázós szituációba?
Szerencsére nem, holott előfordult, hogy én is a szervezett, szurkolói busszal indultam útnak. Hál' Istennek, az életben általában is elkerülnek a rázós helyzetek. Egy alkalom jut most eszembe, a 2004-es bruges-i túra, ahol a belgákkal kicsit meghógolyóztuk egymást, de az is csak inkább afféle tesztoszteronszint-fitogtatás volt.

Presztízs Magazin

Hol van már a nagykanál

Tudvalévő, félmaratoni távokat szoktál teljesíteni. Miért éppen a futást választottad?
Azért, mert ez a legkönnyebben űzhető sportág, nem kell hozzá semmi, csupán elhatározás és egy pár futócipő. Nincs szükség medencére, mint az úszáshoz, s nem kell hozzá kerékpár, mint a biciklizéshez. Egyébként nemcsak fizikálisan, mentálisan is jót tesz az embernek a hosszútávfutás.
Hány alkalommal tudsz időt szakítani a futásra hetente?
Változó, mennyi időm van egy adott héten, de igyekszem legalább háromszor, de inkább négyszer elmenni futni. Sőt, ha egy-egy versenyre készülök, akár ötször is nekivágok.
Miként fér össze a rendszeres sport a rock and roll életformával?
Manapság azért már közel sem akkora kanállal esszük az életet, mint korábban, tisztában kell lennie az embernek a saját fizikai határaival. Bár részegen szoktam mondani, hogy tudom én, hogy hol a határ, csak lesz.rom. (nevet) De az igazság az, hogy tudom, mik a céljaim és mit szeretnék csinálni az elkövetkezendő években. Ha valaki egy elhízott, szétmállott fejű alkoholista akar lenni, akkor ehhez nemhogy nem kell futnia, de elég csak vedelnie reggeltől estig. Ha céljaid vannak az életben és elérhető vágyaid, akkor ahhoz például fontos, hogy meglegyen a megfelelő fizikai kondíciód is. Ilyen formán felfoghatjuk a sportot a munkám részeként is, hiszen nem csupán azért futok, mert jólesik. Vannak olyan reggelek, amikor hideg és sötét van kint, nem állítom, hogy olyankor vidám dolog elindulni, de a munkámhoz ez is hozzátartozik, ahogyan a koncertezés, a próbák, a klipforgatás vagy egy sajtótájékoztató. Tehát akkor is mozognék, ha nem szeretnék futni.

Presztízs Magazin

Azt mondják, futás közben kitisztul az agy, másokat pedig inkább inspirál ez a fajta mozgás. Írtál már szöveget sportolás közben?
Nagyon sokszor. Jórészt nem egyedül, hanem az edzőm társaságában futok, de előfordul, hogy egyedül vagyok ilyenkor, és mivel a hosszútávfutásnak van egy alapvető ritmusa, ezt kár lenne nem kihasználni. Ilyen esetekben nem nehéz a szövegírás mezejére kalandozni, gyakran beugrik kettő vagy négy sor, vagy a korábban megfogalmazott dalszövegek ritmikáját csiszolgatom.

Föld és ég

Presztízs Magazin

Az ejtőernyőzéssel felhagytál, álmodsz-e még arról, hogy „repülőről veted magad a mélybe”?
Sajnos vagy szerencsére, nem múlik el úgy hét, hogy legalább egyszer ne álmodnék arról: ernyővel a hátamon kiugrom egy gépből. Tíz éven keresztül aktívan ejtőernyőztem és rengeteg élményt szereztem. Azért akasztottam szögre az ernyőt, mert azok a balesetek, amiket – a saját hibáimból – elszenvedtem, hátráltatták a zenekar működését, ez pedig mindennél előrébb való. De hazudnék, ha azt mondanám, nem játszom a gondolattal, hogy ugrom majd néhányat, ha a Tankcsapda munkatempója átmenetileg egy picit lazább lesz. Olyan ez, mint a kábítószerfüggőknek a drog, lehet valaki tiszta éveken át, de az csak egy állapot, attól még drogos marad.
A DVSC örökifjú futballistája, Dombi Tibi a napokban lefutotta a negyedmaratont, s elmondása szerint egyszer az egész távot is teljesíti. Tervezitek, hogy egyszer együtt teszitek meg a 42 kilométert?
Biztos vagyok benne, hogy fogunk mi közösen rajthoz állni Tibivel, erről már beszéltünk is korábban. Mivel szeret futni és elég jó tempóban szedi a lábait, szerintem ez az idő hamarosan eljön.

Presztízs Magazin

Az olimpikon is csápol
Nem csupán a debreceni futball jeles képviselőivel ápolnak közeli kapcsolatot a Tankcsapda zenekar tagjai. Köztudott, hogy Michelisz Norberttel, az Európa-kupa- és többszörös világbajnoki futamgyőztes autóversenyzővel, illetve a Budapest Honvéd labdarúgó csapatának kapusával, Kemenes Szabolccsal is jó barátságban vannak a Tankerek, de igaz ez a Győri ETO középpályására, Dudás Ádámra és az olimpiai bajnok kajakos – szabadidejében maga is gitározó – Vajda Attilára is. Utóbbi kettővel rendszeresen össze lehet futni a banda koncertjein, legyen szó a budapesti, vagy a debreceni Főnix Csarnokbeli bulikról.


Loki-induló (részlet)

Lukács László DVSC iránti kötődését jelzi, hogy ő jegyzi a piros-fehérek népszerű indulójának szövegét, a zene a Tankcsapda szerzeménye. 

Mi indulunk, ha kell
Mi nem felejtjük el
Hogy bennünk a vér
Piros-fehér
Mi küzdünk, haver,
Ha kell, bárkivel,
Mert a győzelem mindennél többet ér

Ha látod a labdát, a zöld füvet, hát
Érezd magad jól
Üvölts úgy, ahogy a torkod bírja, hogy
Jöhet még egy gól és
Jöhet néhány szöglet és
Néhány penge ötlet és
A Lokomotív majd tovább robog és
A pontok is csak jönnek

Debrecen! Debrecen!
Hajrá, gyerünk, a végén nyerünk!
Debrecen! Debrecen!
Hajrá!

A cikk a Presztízs Sport 2/7-es számában jelent meg.

Még nincs értékelve