Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A légszennyezettség sokkal súlyosabb lehet annál, mint amire a mérőállomások adataiból következtethetünk

Összeállította: Ren | archív | 2021.06.10. |
A légszennyezettség sokkal súlyosabb lehet annál, mint amire a mérőállomások adataiból következtethetünk
Az illegális háztartási hulladékégetés akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában annál, mint amit eddig feltételeztünk. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás.
A lakossági hulladékégetés illegális, de ennél is nagyobb baj, hogy ennek során az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozó, úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) brutális mennyiségben kerülnek a levegőbe, amelyek még a születendő gyermekek egészségét is életre szólóan károsíthatják.
A Levegő Munkacsoport már tavaly hírt adott az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja tanulmányáról, amely kimutatta, hogy a háztartási hulladékégetés során rendkívül nagy mennyiségű mérgező, rákkeltő anyag jut a levegőbe. Bár a tűzifa elégetése is jelentősen szennyezi a levegőt, bizonyos műanyag hulladékok elégetésekor ennél 100-700-szor több és akár ezerszer mérgezőbb PAH kerül a levegőbe. Hasonló okból a fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.
Most ennek a kutatásnak a folytatásaként készült egy újabb tanulmány: magyar és román kutatók közösen vizsgálták, hogy milyen mértékben járul hozzá a települések levegőjében lebegő részecskeszennyezéshez (szálló por, PM10) a lakossági hulladékégetés Magyarországon és Romániában. A kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki településeken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a PM10 koncentrációjához akár öt százalék is lehet.
Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megállapította: „Bár az öt százalékos arány alacsonynak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy ennek az öt százaléknak az egészségkárosító hatása akár több százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak, akkor az eredmény rendkívül elkeserítő. A kutatás alapján az is kijelenthető, hogy a magyarországi hivatalos légszennyezésmérő állomások adataiból levont következtetések messze alábecsülik az egészségügyi kockázatokat. A PM10-koncentráció és az emiatti megbetegedések, halálozások összefüggéseivel kapcsolatos elemzések ugyanis a nyugati országok helyzetét vették alapul, ahol a lakossági hulladékégetés ismeretlen, így az ebből származó egészségkárosodás valószínűségét is figyelmen kívül hagyták.”
 
Még nincs értékelve