Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

„Szálljunk fel, én is akarom”

Bemutatjuk Magyarország legizgalmasabb hegyvidéki túracélpontjait

B.P. | Profimédia-Red Dot | 2019.08.27. |
„Szálljunk fel, én is akarom”
Magyarország méltán híres lehet a pálinkáról, a vízilabdáról vagy éppen a budai-pesti Duna-part egyedülálló hangulatáról, de sosem lesz világszerte ismert a hegyeiről. Hazánk legmagasabb pontja az 1014 méteresre nyúló Kékes, amelyre a szomszédos országok közül Ausztriában, Szlovákiában vagy éppen Romániában is csak lesajnálóan mosolyognának. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy itthon nincsenek lélegzetelállító hegyi tájak, amelyekre büszkék lehetünk. Összegyűjtöttünk olyan hazai magaslati úti célokat, amiket érdemes megmászni tavasszal!
Prédikálószék
Már az elnevezése is érdekes a Visegrádi-hegység harmadik legmagasabb pontjának: a hegy sziklás csúcsának formája szószékre emlékeztet, ezért keresztelték el Prédikálószéknek. Ahogy említettük, a 639 méteres magasságával „csak” a harmadik legméretesebb pontja a visegrádi tájnak a Dobogó-kő és az Öreg-vágás-hegy után, de olyan különleges kilátással rendelkezik, hogy vétek lenne feladni a csúcsig vezető kaptatóval való küzdelmet. Fent ugyanis Magyarország egyik legszebb kilátópontja várja a kalandorokat, ahonnét csodás panoráma nyílik a Börzsönyre és a Duna-kanyar teljes hurkára. Érdekesség, hogy 2017-ben látogatószámlálót telepítettek a kilátóra, és mindössze fél év alatt húszezren fordultak meg ott. Persze a környék is vonzó, hiszen a csúcsra vezető út közben a Vadálló-kövek sziklái, a kijelölt túraútvonal végén pedig a Rám-szakadék színesíti a programot.
 
Presztízs MagazinA palóc Olimposz
Él egy kép a fejünkben az Olimposzról, a csodás hegységről, ahol a görög istenek laknak. Nos, Mikszáth Kálmán fejében is volt egy kép, amelyet a szerinte gyakran ködbe burkolózó Karancs-heggyel kapcsolt össze, és rögtön el is nevezte a palóc Olimposznak. Innen a hangzatos elnevezés. Nógrád megyében, a szlovák–magyar határ mellett húzódik a Cserhát vonulatai között a Karancs-Medves, vagy, ahogy szlovákosan nevezik, a Mucsányi-hegység. Legmagasabb csúcsa, a 729 méter magas Karancs-hegy magasan a nógrádi táj fölé emelkedik. A látványos, bazaltíves andezitkúp tetejéről lepillantva erősen tagolt domborzattal rendelkező panoráma tárul a szemünk elé, amelyet ősi tengerek és tűzhányók alakítottak. Jól el lehet látni Somoskő és Salgó vára felé is, a kettő közötti utat pedig a nagy túrázó hírében álló Petőfi Sándor is megjárta 1845 körül. Így a róla elnevezett sétányon, az ő nyomdokain járhatunk a palóc Olimposzról leereszkedve.
 
Presztízs MagazinZengő
A Mecsek legmagasabb hegyéhez, a 682 méter magas Zengőhöz egy érdekes legenda is tartozik. Eszerint minden évben egyszer, a virágvasárnapi mise idején megnyílik a hegy gyomra. A hegy felmorajlik, amit a bennrekedt kincskeresők kiabálása okoz, illetve azé a kincskereső asszonyé, aki a hegy gyomrában felejtette a csecsemőjét és ettől megőrült… Ha nem félünk a mendemondáktól, akkor irány a csúcs, ahol a kilátó tetejéről a Dunántúl déli részében gyönyörködhetünk. Innen pár száz méterre találhatók a Zengővár romjai. Ugyan minden évben megrendezik a Zengő-csata emléktúrát, ennek semmi köze sincs a középkori várromhoz: 2004-ben természetvédők tüntettek a Zengő érdekeit képviselve, amikor szóba került, hogy a NATO katonai lokátorát a hegycsúcsra építenék fel. Meg is nyerték a civilek a csatát, így a Zengő érintetlen szépsége megmaradt.
 
Presztízs MagazinA Bél-kő ráncos bércei
A Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasor meghatározó tagja a Bél-kő, amelynek lábánál egy tó tükrözi vissza a hegy ráncos bérceit. A látványnál már csak a tó elnevezése „romantikusabb”: a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatal 1909-ben engedélyezte a Lackó-patak felduzzasztását, és keresztelte el az így kialakuló vízfelületet Gyári tónak… Szerencsére mi ennél sokkal jobban elengedhetjük a fantáziánkat a 815 méteres csúcs megmászása közben. Felérve a korláttal védett kilátóhelyre, teljes nagyságában elénk tárul az egykori kőbánya. Vagyis inkább annak a hűlt helye, ugyanis a hegy tetejét a bányászok gyakorlatilag elhordták: 1963 és 2002 között majdnem hatmillió köbméternyi mészkövet vittek el innen. Megéri megizzadni a látványért!
 
Presztízs MagazinVia ferrata a cseszneki várnál
Azokban az országokban, ahol az égig magasodnak a hegyek, nagy hagyománya van a via ferratáknak, azaz a drótkötéllel ellátott, szikla- és hegymászó utaknak. Hazánkban értelemszerűen nem sok van belőlük, az elsőt csak 2013-ban építették ki három különböző nehézségű pályával a bakonyi Kőmosó-szurdokban, osztrák minta alapján. Közvetlenül a cseszneki vár közelében kerültek kialakításra, amelyet 2017-től folyamatosan újítanak fel, így már csak ezért is érdemes ellátogatni oda. A drótköteleknek köszönhetően biztonságos sziklamászást pedig a kisebbek és nagyobbak egyaránt nagy élményként élik meg. Van benne egy-két erős felszökés, komolyan megdolgoztatja az ember izmait, de úgy alakították ki a pályákat, hogy a megfelelő nehézségi szintet kiválasztva egy kezdő sziklamászó is meg tudja mászni.
 
Presztízs MagazinA cserepes-kői sziklaodú
Ha szeretne valaki legalább egy kis időre Bear Grylls bőrébe bújni, annak erősen ajánlott a cserepes-kői sziklaodú meglátogatása. A Bükki Nemzeti Park területén található barlangszálláson az éjszakát is el lehet tölteni, a kérdés csak annyi, hogy vagyunk-e elég bevállalósak hozzá. Maga az odú jobban karban van tartva, mint némelyik pénzért bérelhető turistaház: a fa fekvőhelyeken hat ember is elfér, és vaskályha is van, amihez gondosan tűzifát is bekészítenek a kalandoroknak. Természetesen nemcsak a barlangban töltött éjszakáért érdemes megmászni a 794 méter magas sziklát, hiszen a közelben van a 949 méteres Tar-kő is, ahová gyalogszerrel át lehet nyargalni. Ha pedig azt is megmásszuk, az ország egyik legszebb látványa, a déli panoráma domborzata kerül elénk, amíg csak a szem ellát.
 
Presztízs MagazinBalaton-felvidéki tanúhegyek
A magyar tenger környéke nem csupán nyáron és nem is csak a vízipókoknak nyújt felejthetetlen élményeket. Erről gondoskodnak a kirándulók közkedvelt úti céljainak számító tanúhegyek, a Badacsony, a Csobánc és a Szent György-hegy, amelyek a remek túraútvonalak mellett hangulatos borospincéket rejtenek. Jó példa erre a 434 méteres Badacsony, amely a Tapolcai-medence legmagasabb hegye, hiszen csaknem a feléig szőlőlugasok borítják. A hegytrilógia legérdekesebb tagja a Szent György-hegy, amely szinte kettéosztja a vidéket, mert a medence közepén, magányosan áll. Tele van érdekes geológiai képződményekkel, melyek közül néhány világhírű, például az észak-keleti részen található bazaltorgonák, amelyeket mindenkinek látnia kell!
Még nincs értékelve