Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Balkán Balaton

Ahol a víz kristálytiszta, az út macskaköves, a lakóházak utcalámpát formáznak

dr. Szász Adrián | dr. Szász Adrián | 2019.09.30. |
Balaton
Balkán Balaton
„Szeretjük a magyarokat! Titeket sem kímélt a történelem, de mindig kiálltatok magatokért” – jelenti ki korántsem hibátlan, de jól érthető angolsággal Robert, a macedón taxisofőr. Még jó, hogy kedvel minket: közel három órát kell egy légtérben eltöltenünk, nagyjából ennyi az út a szkopjei reptérről az Ohridi-tó partjáig. Busszal is meg lehet tenni, csak úgy kicsivel hosszabb, így meg mindjárt kapunk egy autentikus „idegenvezetőt” is hozzá, aki boldogan osztja meg véleményét hol a nőkről („nem érdemes vitába szállni velük”), hol az albánokról („velük csak vitába szállni érdemes”), hol magáról Ohrid városáról („nem vitás, hogy remek hely!”). Bennfentes infókkal felvértezve érkezünk hát úti célunkhoz. Átszelve egy látványos hegyvonulatot, döbbenten figyeljük a hegyi falvak vakolatlan házai közül itt-ott kikandikáló – inkább giccses, mintsem pompás – palotákat. Többségükön albán zászló, az egyik tartóoszlopán óriási piros masni. „A tulajdonos Svájcban melózik, onnan jár haza parádézni” – ingatja a fejét Robert, akitől szinte sajnáljuk, hogy Ohridban el kell válnunk.

Egy cigarettányi időt azért még velünk tölt érkezéskor – mármint ő szív és mesél, mi hallgatjuk –, majd „átad” a házigazdánknak, aki hasonló természetességgel folytatja a csevejt onnan, ahol a taxis abbahagyta. A kerti lugasban ücsörgünk, mindenhonnan kivik csüngenek a nyakunkba. Vagy félórányi beszélgetést követően kiderül, hogy „ja, a szobánk már rég kész”, csak gondolta, tereferéljünk, amíg (neki) jólesik. Feléjük nagyon dívik ez az eszmecsere bárkivel, bármiről. Aranyosak amúgy: szívélyesek, s arra, hogy magyarok vagyunk, tényleg még szélesebb mosoly a válasz. Az erkélyről kinézve a vízre, azt is megértjük, miért nevezik Macedónia Balatonjának a helyet. Van benne egy jó adag Tihany-feeling, drámaibb magaslatokkal körbevéve, kisebb és színesebb hajócskákkal. És Tihanyban természetesen kivi sincs, meg a kivin ennyi darázs…

Minden napra egy szent hely

Presztízs MagazinNekünk is könnyebb volna szárnyas rovarként átrepülni az óváros dimbes-dombos utcái felett, ám a Villa Rustica apartmanház a helyiség gyalogos bejárásához is szuper bázis. A központban fekszik: ha balra indulunk, az éttermes, kávézós, üzletsoros sétálóutcára és a tóparti főtérre; ha jobbra, a strandokra, felettük a várhoz és az amelletti fenyőerdős vidékre érkezünk. Bármelyik irányt választjuk, templomokat és kápolnákat biztosan látni fogunk, ha nem is mind a 365-öt, amelyekről Evilja Cselebi török világutazó-történetíró mesélt a 17. században, miután hazatért a településről. Ha hiszünk neki, Ohridban az év minden napjára jut egy-egy szent hely. Főként a bizánci stílusú egyházi építészet kincsei, „szláv Jeruzsálemként” is emlegetik miattuk a várost.

Presztízs MagazinA leglátványosabb fekvésű közülük a Kaneói Szent Jovan-templom egy takaros kis panorámadombon, hátterében a tóval. A legfontosabbnak pedig az egykori érseki főtemplomot, a később mecsetként is működő, 1001 éves Szent Szófiát mondják. Ohridról érdemes tudni, hogy a város bolgár, bizánci, normann és szerb fennhatóság alatt is állt, majd a 14. század végétől egészen a 20. század elejéig az oszmánoké volt. Ma több mint nyolcvan százalékban macedónok lakják, legújabban Észak-Macedónia része, de a tó túlpartja már Albánia. S ha már nemzetek: nyaralni, például, nemcsak hollandok, hanem meglepő módon ausztrálok is sokan járnak ide, csapataikkal mi is összefutunk. A várban – érdemes felsétálni a város látképéért – magyar szót is hallunk, majd egy étterem falán csodálkozunk rá a budapesti Hősök tere fotójára mint hangulati elemre.

Presztízs MagazinFröccs fröccsenő hullámok felett

A fő hangulati elemek azonban a jellegzetes formájú ohridi utcalámpák – mindenfelé azonosak, nincs kivétel –, amelyek egy tipikus balkáni-török lakóház alakját mintázzák kicsiben. Elragadó bájt kölcsönöz a helynek, ahogy sétálsz pontosan olyan – alulról felfelé szélesedő, kiugró felsőbb szintekkel bíró, fekete ablakkeretes – házikók között, amilyen alakú fényforrások megvilágítják a lépteidet. S hogy a templomok meg a vár után merre érdemes lépkedni este? Éttermek, fiatalos szórakozóhelyek érik egymást a központban, de a főszezonban koncertsorozat is a partra csábít. Minden értelemben a szebbik arcát mutatja itt a Balkán: példás tisztaság, jól öltözött emberek, akik közül a többséggel prímán lehet angolul is társalogni, és kifogástalan kínálat a boltokban.

Presztízs MagazinGasztronómia-fronton melegen ajánlott a friss helyi pisztráng sopszka salátával, a tó felett egy stégen, mondjuk a Kaj Kanevche nevű vendéglőben, ahol akár úgy is kortyolhatja az ember a fröccsét, hogy a lába közben a vízbe lóg. Jó innen figyelni a halászokat, s lenézni a hihetetlenül tiszta vizű tó fenekére. Azt mondják, az átlagos mélysége 155 méter, de legmélyebb pontján a 288-at is eléri. Nyáron így is felmelegszik akár huszonöt fokosra, simán lehet fürdőzni benne. A part egy része vadregényes sziklák alatt kanyargó szűk stégösvényen közlekedve járható be, melynek korlátja sincsen, és csak a strandszakaszoknál szélesedik ki. De sokan megmártóznak a főtér közelében is a tóban, nem mindenki veszi a fáradságot, hogy kijelölt strandot keressen.

Presztízs MagazinKavalkád után szoborsokk

Éppen próbálnánk megfejteni a szuvenírként mindenfelé árusított ohridi gyöngyékszerek titkát, amikor belekeveredünk egy „bazi nagy balkáni lagziba”: zenekarostól, táncoló nagymamástól vonul a menet végig az óvároson – találgatjuk, vajon melyik templomban lehetett az esküvő. A nyomunkban macskák suhannak kecsesen a macskakövön, sok van belőlük errefelé. Cicából és kőből is. Középkori atmoszférában bolyongunk, miközben az UNESCO Világörökség részét képező tavon – melynek élővilága oly gazdag, hogy több mint kétszáz csak itt megtalálható fajt jegyez – huszonegyedik századi extrém sportolók mutatványoznak. A parton egy biciklis futár fél kézzel kormányoz, a másikkal tálcára tett csésze kávékkal, teákkal egyensúlyoz (ez nemcsak showelem, tényleg kiszállítja őket), ami még egyedibb attrakciónak hat, mint a flyboardosoké.

Presztízs MagazinNehéz elhagynunk ezt az élvezetes kavalkádot, bár kellemes a tudat, hogy az utazás, a szállás és az étkezés árai a földön járnak, azaz máskor is jöhetünk, ha úgy gondoljuk. A bónusz pedig: visszaúton egy éjszakát Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjéban töltünk – más kérdés, hogy az teljesen más világ! Random szobrokkal telepakolt belvárosa távol áll az ízlésünktől, óvárosi bazársora egy fokkal közelebb, de nem nyűgöz le. Még jó, hogy Robert – a tótól visszafelé is ő hozott, reggel várt ránk a sarkon pöfékelve – gondos kalauzként erre is felkészített. Teréz anya szülőhelyén lecsúszik egy burek meg egy csevap, dobunk belőlük a kóbor kutyáknak is. Látjuk a Balkán legnagyobb keresztjét a Vodnó-hegyen: 76 méter magas, 400 tonna fémből, több mint két éven át készült, 500-nál is több reflektor világítja meg. Pazar, de amit magunkkal viszünk, az Ohrid természetes szépsége. A kivi, a tüneményes utcalámpák meg az a sok-sok macska(kő)!

 

Presztízs MagazinHét plusz egy érdekesség az Ohrid-régióról

Az Ohridi-tó a kontinens egyik legöregebb állóvize, kiterjedése a Balatonéhoz hasonló.

Leghíresebb halfaja az ohridi lazac. Amikor Erzsébet királynő megkóstolta, állítólag így szólt: „Anglia királynője találkozik Ohrid királynőjével”.

Az ohridi gyöngy eredetéről és összetételéről nincsenek biztos információk. Azt mondják, egy helyi hal olajától lesz színpompás, készítésének receptje azonban 1924 óta családi titok.

A tó partján lévő Szent Naum-kolostorban található a cirill ábécé egyik megalkotójának, Szent Naumnak a sírja. A legenda szerint a koporsóhoz hajolva hallhatjuk a szent szívének dobogását.

Ohrid városát mintegy 40 ezren lakják, és van egy Kr. e. 200 körül épült antik színházuk is, amelyben manapság is tartanak előadásokat.

Az Ohridi Nemzeti Múzeum a Robev-családi házban van. Ez tipikus macedón építmény, amely azonos részekre oszlik a testvérek között; egy közös szobával, ahol a családok összegyűlhetnek.

Túrázóknak remek kirándulási lehetőséget nyújt a közelben elterülő Galicica Nemzeti Park is.

Ohridi nyaralásunkhoz macedón dénárt felesleges váltanunk – euróval is bárhol fizethetünk.

 

Még nincs értékelve