Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Legendák nyomában

Jól ismert szájról szájra terjedő sztorik, amiknek sokszor a fele sem igaz

B.P. | Profimédia-Red Dot | 2020.09.25. |
legendák
Legendák nyomában
Sok olyan történet van, amelyekről szinte mindenki hallott már, aztán vagy elhisszük őket, vagy nem, de igazságtartalmuknak már kevesen járnak utána. Mi viszont pontosan ezt tettük néhány elterjedt magyarországi népi legendával kapcsolatban. Öngyilkosságok, romantikus dráma, állatáldozat és szellemjárás. De mégis mi igaz mindebből?
A Lánchíd kőoroszlánjainak hiányzó nyelve
Nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország egyik legismertebb szimbóluma a Lánchíd. Aki hozzánk érkezik, az jó eséllyel olyan képeslapot visz vagy küld haza, melyen látható a kultikus híd, és Will Smith sem véletlenül annak a tetejére mászott fel illegálisan táncolni a 2018-as vírusvideójában. Mindenki ismeri a négy hatalmas kőoroszlánt a híd két végében. Első ránézésre is feltűnő, hogy a szájuk nyitva van, de nincsen nyelvük. A hídfőkre 1852-ben került fel a négy kőoroszlán, Marschalkó János díszítőelemei. A legenda szerint egy vargainas, Frick Jakab szúrta ki, hogy az állatok nyelve hiányzik, és a szobrász ezután a sok gúnyolódás miatt a Dunába vetette magát a Lánchídról. A valóság ezzel szemben az, hogy van az oroszlánoknak nyelve, csak Marschalkó hitelesen ábrázolta őket, és mivel ennél a szájtartásnál nem látszódnak a valóságban sem, ő is mélyen a szájüregbe rejtve formázta meg őket. Természetesen öngyilkos sem lett, 58 évesen békés körülmények között hunyt el.
 
Presztízs MagazinAfrikai embereket mutogattak a pesti állatkertben
A legenda szerint az 1800-as évek végén az állatok mellett mást is megnézhettek azok, akik ellátogattak a Fővárosi Állatkertbe. Egy elkerített részen négerek éltek az állatkertben, akik az afrikai törzsek életét mutatták be. 50 krajcár volt a belépő ára, amelyért cserébe bárki megleshette a feketéket. 2020-ból nézve hihetetlennek tűnik, hogy ilyesmi megtörténhetett, de ez a legenda igaz. A korabeli Vasárnapi Újság 1896-ban így írt az állatkerti produkcióról: „Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az állatkertben. Gond volt arra, hogy négereink lehetőleg azt az életmódot folytassák az állatkertben, melyet hazájukban megszoktak. Szelíd ez a faj, békeszerető; aztán a telep kitűnően is van szervezve. Sehol rósz szag ennyi vadember közt. Ez igazán bámulatos. Nem éreznek semmiben hiányt; jó húsban vannak, elégedettek; s csodák csodája, nem koldulnak!”.
 
Presztízs MagazinA budapesti Operaház macskájának szelleme
Úgy tartja a hiedelem, hogy az Operaház színpada mögötti sötétben időnként felizzik egy vörös szempár. Olyanok is vannak, akik a párnázott székeken látnak ugrándozni egy macskát az előadások között. Akik hisznek benne, azt is tudni vélik, hogy a szellem egy Vera nevű macskáé, a gazdája pedig egykor az Operaház művésze volt. A legendának szájról szájra terjedő anekdotája is van: a múlt egyik nagy énekesének volt egy szürke cicája, aki egy véletlen balesetben elpusztult az Operaházban. Azóta is ott kísért, és keresi a gazdáját. Mint a legtöbb szellemtörténet esetében, bizonyíték nincs a macska létezésére, így kezeljük helyén a mendemondát.
 
Presztízs MagazinAz erkélyre zárt hűséges asszony
Az ország legmagányosabb leányát Budapesten, a Thököly úton kell keresnünk. Ott található az a ház, melynek ajtó nélküli erkélyén áll az örök egyedüllétre ítélt női szobor. A legenda szerint az első világháború idején a lakásban egy fiatal házaspár élt. A férfi a frontra került, az asszony pedig hűségesen várta. Egy szomorú napon a férfi halálhírét hozták, amit a nő nem hitt el. Úgy érezte, hogy férje él, attól kezdve minden napját az erkélyen állva töltötte, hazavárva szerelmét. Később a spanyolnáthajárvány idején a fiatalasszony is megbetegedett, végül az erkélykorlátra dőlve, az utcát szemlélve érte a halál. A reménye viszont beigazolódott: egy nappal később férje hazatért a háborúból. A megözvegyült tiszt vigasztalhatatlan volt, szobrot állíttatott hűséges kedvesének, az erkély ajtaját pedig befalaztatta, hogy többé senki ne léphessen ki rajta. Filmekbe illő történet, ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Az igazság az, hogy Ybl Miklós tervezte az épületet, akinek fia Párizsban tanult, és onnan hozta az erkélyen figyelő alak ötletét, ami egy egyszerű esztétikai megoldás egy kiugró faldarab elrejtésére.
 
Az össze nem érő felüljáró
A Nyugati téri felüljáró építését övező legendás bénázásnak több változata ismert. Összefoglalva, ahogy a népi hiedelem ismeri a történetet: egy híres építészt bíztak meg a tervezéssel, de a felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két félhíd, ezért a tervező öngyilkos lett. Hogy mi okozta a hibát, arról kétféle verzió terjedt: az egyik szerint kilopták a kivitelezők az alapanyagot, a másik szerint pedig a magyar-szovjet együttműködés nehézségei miatt került porszem a gépezetbe. Az igazság persze teljesen máshogyan fest. A felüljárót Wellner Péter, a Hídépítő Vállalat munkatársa tervei alapján szabadszereléses építéssel húzták fel 1980-ban. Ennek az a lényege, hogy a darabokat előre legyártják, összeszerelik, újra szétszedik, majd az elemeket a helyszínre szállítva összeállítják. Mivel azonban a vezetés sürgettette a felüljáró elkészülését, nem várták meg, hogy a ragasztó megkössön, így szétnyíltak az elemek, és egy alakhiba miatt a két rész nem a tervezett módon csatlakozott. Végül vissza kellett bontani két-két elemet, hogy kijavítsák a hibát.
 
Az élő csirke, amit ledaráltak egy Nagy Feró-koncerten
A magyar rockélet legtöbbet emlegetett legendája a Beatrice együttes egyik budapesti koncertjéhez fűződik. A pletyka szerint Nagy Feró, a zenekar frontembere ledarált egy élő csirkét a színpadon. Az egészből persze egy szó sem igaz. Valójában az történt, hogy a CPg nevű punkzenekar egy 1982-es koncertjén levágtak egy tyúkot (egyes források szerint a tömeg tépte szét). Szóval nem csirke, hanem tyúk, nem a Beatrice, hanem a CPg, és nem darálás, hanem vágás. Hogyan keveredtek össze a szálak, ami miatt később az egészet Nagy Feróra és az ügyeletes bajkeverő Beatricére vetítették? „Egy alkalommal Erdős Péter beszélt a televízióban a csirkedarálásról. Minket név szerint nem említett meg az ügy kapcsán, de olyan műsorban szólt erről, amelyikben a Beatricéről, a punkról meg az újhullámról volt szó” – mesélte Nagy Feró, aki szerint nem kizárt, hogy a lejárató sztorik terjedése a szocialista államapparátusnak állt érdekében, hiszen a zenekar nem volt rendszerkompatibilis.
 
Még nincs értékelve