Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A mosolygó lokálpatrióták városa

Mecsekalja és a mecsekaljaiak egy „víkend-pécsi” szemével

dr. Szász Adrián | dr. Szász Adrián | 2019.12.09. |
Pécs
A mosolygó lokálpatrióták városa
Az első dolog, amit megtanultam a pécsi emberektől a pécsi emberekről, az az volt, hogy ha tehetik, nem a járdán, hanem az út közepén sétálnak. A kevésbé forgalmas kertvárosi utcáik így sétálóutcák is egyben. A második, hogy büszkék a zenei kultúrájukra, amelynek Lovasi Andrást, Rudán Joe-t, a Halott Pénzt, a Punnany Massifot és a Kodály-módszert is köszönhetjük. A harmadik, hogy saját szavaikkal a mérleghinta „döci”, a papucs „tutyi”, a vonalas telefon „stabil”. Csiklandoz helyett azt mondják, „csikál”, sikít helyett pedig azt, hogy „sikonyál”. A város egy kicsit mintha ország is lenne az országban, afféle karakteres, félmediterrán fél-Magyarország. Hogy miért „fél”? Mert nem teljesen az, érezhetően picit eltér. Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg hasonlítható Hajdú-Biharhoz, Borsod Heveshez vagy Veszprém Győr-Moson-Sopronhoz, akkor Baranya nem hasonlítható semmi máshoz.
Már az út sem szokványos Budapesttől odafelé: a fővárosból csak az M6-os autópályáig kell sikerrel kikanyarognunk, onnantól ugyanis – járjunk az év és a nap bármelyik szakában – kizárt, hogy számottevő forgalom nehezítse a dolgunkat. Ez, mondjuk, egyszersmind ingerszegénnyé is tesz csaknem kétszáz kilométert, ezért legjobb, ha bekészítünk a kocsiba egy autentikus cédét, többek között az alábbi dalokkal. Punnany Massif: Pécs Aktuál X, 30Y: Pécsi tánctanár, Cseh Tamás: Pécs, Kiscsillag: Fishing on Orfű, Hétköznapi Csalódások: Baranya. Ezzel meg is adtuk az alaphangot. Útközben lekanyarodhatunk piknikezni egyet a csodás bátaszéki molyhos tölgy alá, amely 2016-ban Az év európai fája lett, és a korát 300-400 év közé becsülik. Egy mellette álló kistestvérével vigyázzák az 1754-ben épült Szent Orbán-kápolnát, köröttük szőlő, melyből készült borral minden év május 25-én (Orbán-napon) meglocsolják a fa törzsét a gazdag termés reményében. De mi ne nagyon locsolkodjunk, hiszen egy szűk órát még vezetnünk kell Pécsig!
 
Presztízs MagazinKilátások januártól decemberig
 
Ahol ugyancsak találunk egy év európai fáját, a 2019-es győztes havihegyi mandulafát, szintén egy templom mellett, ahonnan szuper a kilátás a Tettye nevű városrészre. S ha már kilátás, nem mehetünk el szó – és fényképezőgép – nélkül a Mecsekben, az 535 méter magas Misina csúcsán álló pécsi tévétorony mellett, amely Magyarország legmagasabb épülete. 197 méteres, 18 és fél ezer tonna vasbetonból építették, s 1973-ban a világ akkori legmagasabb építményével, a World Trade Center ikertornyaival azonos napon adták át. Kilátóteraszáról rálátni nemcsak a városra, hanem a Zengőre, a Tubesre, akár a Villányi- és a horvát Fekete-hegységre, sőt nagyon tiszta időben még a Badacsony körvonalaira is. Egy emelettel a terasz alatt pompás étterem vár, amely nemcsak körpanorámája, hanem az ízei, a kiszolgálás és az ár-érték arány miatt is jó választás. Visszatérve a városközpontba, szállásnak a Majorossy Imre utcai Masi Apartmant ajánlom: két hálószobás, mindennel felszerelt, sétatávra a belvárosi látnivalóktól, amelyekből akad bőséggel.
Presztízs MagazinDzsámi, Barbakán, Székesegyház, Zsinagóga, Zsolnay-negyed, múzeumból Csontváry, Janus Pannonius, Victor Vasarely és még sorolhatnám. De mit szeretnek csinálni saját városukban és környékén a pécsiek? Január elején a helyi klubokban zajló Made in Pécs Fesztivál keretében meghallgatják földi zenekaraik – idén 123 baranyai banda húzta a talpalávalót – élő muzsikáját. Februárban balettelőadást néznek, márciusban futnak, meg kirándulnak a Malomvölgyi tó körül. Áprilisban medvehagymát szednek és egyetemi napokon buliznak, májusban pedig a vallásos családok zarándoklatra indulnak a Pécstől 25 kilométerre fekvő Máriagyűd községbe. A június programkavalkádot hoz: Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), Zsolnay Fényfesztivál, Fishing on Orfű fesztivál a szomszédban. Orfűre – valamint Siklósra és Harkányba – júliusban fürdőzni mennek, majd augusztusban jön a nagyoknak a sörfesztivál és a kistelepüléseken zajló Ördögkatlan Fesztivál, kicsiknek a Szamárfül fesztivál. Szeptemberben Pécsi Napokon ropják a Mecsekalját ismét benépesítő egyetemisták. Októberben jó borozni Villányban, novemberre és decemberre pedig a Kodály Központ évzáró koncertjeinek műsorából érdemes válogatni.
 
Presztízs MagazinŐsök és hősök
 
A pécsieknek persze nemcsak kedvelt programjaik, hanem saját kedvenc helyszíneik is vannak. Az egyetemisták annyira szeretnek a Pécsi Tudásközpontban tanulni – amelynek ablakaiból a Mecsekre látni –, hogy vizsgaidőszakban orvostanhallgatók, leendő jogászok sorai kígyóznak a központ bejáratánál, tankönyvekkel, jegyzetekkel, laptopokkal. A középkorúak és az idősek előszeretettel járnak a Pécsi Nemzeti Színházba, amelynek színpadát az önkormányzat épp most újította fel. A 2019/20-as évadban rendezőként új darabbal jelentkezik itt Méhes László, Anger Zsolt és Rudolf Péter is. Érdekesség, hogy a mai színházépület helyén a tizenkilencedik század végéig katonai csapatkórház, dominikánus kolostor, raktár, iskola és börtön is működött. Az új épület költségeit gyakorlatilag a város tehetősebb lakosai dobták össze: egy pécsi építési vállalkozó például ötezer téglát ajánlott fel, Zsolnay Vilmos pedig egy kutat tervezett a színház előtti térre, ám az végül az Irgalmasok temploma elé került, és a város egyik jelképe lett. (A Színház tér túl szűk és forgalmas lett volna neki.) A keramikusművész keze nyomát így is viseli az 1895-ben megnyitott színház: annak szobrai és homlokzatdíszei az ő legendás gyárában készültek.
Presztízs Magazin„A jót mindig jobbal akarom felváltani” – vallotta Zsolnay, aki helyi ikonná vált, ám Pécsnek mindig is voltak hősei. A maiak közül elég a sport világából Rátgéber László vagy Dárdai Pál, a médiából Frei Tamás vagy Vujity Tvrtko nevét említeni, de Sólyom László volt köztársasági elnök és Tarr Béla filmrendező is „Sopianae” szülötte. Egy fokkal hétköznapibb hős – két lábon járó intézmény – a városban a pécsi vendéglátás „arca”, Wesztl László Papa, aki több mint húsz évig uránbányászként dolgozott, majd egy éles váltással olyan menő helyi egységekben kezdte kiszolgálni a vendégeket, amilyen az Áfium, a Blues Pub, a Dante, a Jam vagy a Monte Cristo. Állatidomári papírja is van, de az, hogy sokan Öreg Medveként ismerik, nem ezzel függ össze, hanem azzal, hogy indiánrajongóként indián táborokat vezetett a környéken, és ezt a törzsfőnöki nevet használta. Ha Papa az idősebb generációból legenda, akkor Beck Zoltán, a 30Y alternatív rockegyüttes frontembere a középkorúak táborából az, hiszen amellett, hogy énekes, dalszerző, író (színdarabok, novellák szerzője), a pécsi egyetem bölcsészkarának igen népszerű adjunktusa is, méghozzá a cigány nyelvet, kultúrát, történelmet és irodalmat oktató Romológia Tanszéken.
 
Presztízs MagazinTű, tüke, s az év madarát megnyertük-e?
 
Az ifjabb korosztály egyik favoritja tetoválóművészként alkot. Aki Pécs egyik jelképét szeretné magára varratni, az Magari Kristóf műhelyét és tűjét kell, hogy keresse. Kristóf Pécs, Budapest és Győr között ingázva dolgozik, de időnként külföldre – Angliába, az USA-ba és Ausztráliába (!) – is hívják. Nem tudjuk, vajon ő is tükének, azaz őslakos pécsinek vallja-e magát, de hogy lokálpatrióta, mint bármely mecsekaljai lakos, akivel eddig találkoztam, az bizonyos. Tükének hagyományosan a legalább három nemzedékre visszamenőleg Pécsett lakó, a Mecsek oldalában szőlővel rendelkező polgárokat nevezték, de ma már azokat is így hívják, akik szoros kötődéssel bírnak Pécshez, és önszántukból a város érdekében dolgoznak. Csorba Győző költő például így írt a helyiek lokálpatriotizmusáról, és a maga „pécsiségéről”: „Nekem a hegy, a völgy, a város, a falu, a gyár, a szántóföld, az évszakok, az ember, de még a halál is pécsi és baranyai. (…) Mert mi, pécsiek–baranyaiak büszkék vagyunk ugyan hatezer éves múltunkra, (…), de titokban érezzük azt is, hogy mindez nem emel az ország más megyéi fölé, legfeljebb megkülönböztet tőlük. S van annyi humorérzékünk, hogy a túlzó lokálpatriotizmuson magunk is mosolygunk.”
Presztízs MagazinMosolyognak például vasárnaponként a Móra Ferenc utcai vásártéren, ahol délelőtt zsibvásáron beszélgetnek egymással tükék és nem tükék, miközben régiségeket, könyvet, ruhát, sajtot, húst, mézet, zöldséget, virágot, háztartási eszközt és kisállatokat adnak-vesznek. A jó üzletnél persze fontosabbak itt a találkozások, hiszen a „zsibi” a közösségi élet szerves része. Főleg a közelben, azaz a Régi Kertvárosban lakóknak. A város ezen részén kellemes sétákat tehetünk – szigorúan az út közepén ballagva – hangulatos családi házak között, ám ne lepődjünk meg, ha minden út a Pécsi-Szent Erzsébet plébániatemplomhoz vezet (ez a városrész közepe). A Régi Kertváros révén az sem kizárt, hogy miután idén az év fája volt pécsi, jövőre kvázi az év madara lesz az. A három 2020-as jelölt közül, tudniillik, kettő – az erdei fülesbagoly és a füleskuvik – nemrég beköltözött a környékre, és a lakók örömére késő estig felváltva, kitartóan vijjognak. Remélem, senki nem fogja a csőrüket mérgében „tixóval” leragasztani! A celluxot ugyanis így nevezik errefelé. A sikonyálást pedig még egy leendő celebmadártól sem mindenki viseli türelmesen…
 
 
Presztízs MagazinPécsi História X – A kulturális munkásváros
Sopianae városát a rómaiak alapították, neve a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet.
1235-ben említik először Pécs néven: egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név.
Nagy Lajos 1367-ben Magyarország első egyetemét alapította itt.
1543-tól az oszmán hódítók „Pecsuj” néven balkáni kereskedővárossá formálták, Evlija Cselebi török utazó Isztambulhoz hasonlította. A lakosság kétötöde volt magyar, a többi délszláv.
1780-ban lett szabad királyi város, ahol az 1787-es népszámlálás szerint 1474 ház állt, ezekben 1834 család lakott, összesen 8853 lakossal.
A 19. században cukorgyár és sörgyár épült itt, létrejött a Zsolnay porcelángyár, jelentőssé vált a szénbányászat. 1912-ben megindult a termelés a dohánygyárban.
A háborúk után ipari központtá nőtte ki magát, a rendszerváltozástól az üzemek bezárása miatt nőtt a munkanélküliség. A délszláv háború közelsége a turizmust is visszavetette.
2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett, szellemi élete ismét felpezsdült. Az idelátogató turisták száma is újra érezhetően emelkedik.
 
Még nincs értékelve