Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A jövő meg volt írva

Bemutatunk hat regényt, amelyek előre látták, hogy mi fog történni

Bogáth Patrik | Profimédia-Red Dot | 2020.08.11. |
jóslat, jövő, könyv
A jövő meg volt írva
Vannak fantasztikus elmék, akik képzelete olyan magasságokba szárnyal, amely az adott kor emberének elképzelhetetlen. Az ilyen gondolatokból születnek a legizgalmasabb futurisztikus regények, amelyeket később maga a történelem tehet még inkább hátborzongatóvá. Amikor évekkel, évtizedekkel később a valósában is megtörténik a mű születésekor még nonszensznek tartott jóslat.
 
 
Presztízs MagazinGeorge Orwell: 1984 – a „Nagy Testvér”
„A Nagy Testvér mindent lát…” Sokszor és sok mindenre használjuk a szállóigévé váló mondatot. Van, akinek az egykor Magyarországon is futó valóságshow, a Big Brother jut eszébe róla, de reméljük, hogy többen vannak, akik George Orwell legismertebb regényére asszociálnak. Az 1949-ben kiadott húsbavágó klasszikusban egy olyan utópisztikus világról ír, amelyben a polgárok életének összes mozzanatát felügyelő állam manipulálja és rettegésben tartja saját népét. Bár a 40-es években működő diktatúrák vezethették Orwell kezét, még ma is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az angol író túlzásokba eső látomása sci-fi kategória. Pedig Kínában napjainkban létezik a teljes megfigyelés. 200 millió arc- és testfelismerő technológiával működő okoskamera működik az országban, így 1,4 milliárd kínait figyelhetnek meg, sőt pontrendszerrel értékelik is, hogy ki mennyire jó állampolgár. Orwell már 70 éve leírta: a Nagy Testvér mindent lát… 
 
 
 
Presztízs MagazinTom Clancy: Elnöki játszma – 9/11
Emlékszem, általános iskolásként az volt a legfontosabb, hogy suli után mielőbb mehessek a ház előtti parkolóba tengózni a haverokkal. Ekkor egyikük drámai hangon közölte, „Hallottátok? Kitört a harmadik világháború!”. Ennyire rémisztő volt egy 11-12 éves fiúnak, ami 2001. szeptember 11-én történt az Egyesült Államokban. Hiába voltunk hétezer kilométerre ez eseményektől, itthon is megszakították adásaikat a tévécsatornák, hogy élőben közvetítsék a New York-i World Trade Center roskadozó, majd végül kártyavárként összeomló ikertornyait. Tom Clancy 1994-es regényében, az Elnöki játszmában már a nyolcadik alkalommal küldte csatába állandó karakterét, Jack Ryant nemzetbiztonsági tanácsadóként, hogy megvédje az országot. A történetben egy Boeing 747-es szándékosan csapódott a Capitolium épületébe, amely a valóságban szintén célpontja volt a 9/11-es terrortámadásnak, ám az oda tartó gépet visszafoglalták az utasok. 
 
 
 
Presztízs MagazinDon DeLillo: Fehér zaj – Fogyasztói társadalom
A posztmodern irodalom egyik központi alakjának tartják a ma már 83 éves amerikai írót, és Don DeLillo bizony már többször is közel járt a Nobel-díjhoz, ám ez idáig nem kapta meg. Hogy mennyire jövőbe látó fantáziavilággal rendelkezik, azt az 1985-ben megjelent Fehér zaj című regénye bizonyítja a legjobban, amelyben részletgazdagon festette le az akkor még elképzelhetetlennek tűnő 2010-es évek fogyasztói társadalmát. Azt, hogy az emberek a technikai eszközök és kütyük rabjaivá válnak, hogy nem szükségből, hanem szórakozásból vásárolnak, és csillapíthatatlan információéhségben szenvednek, amelynek kielégítésére tett kísérleteik a társas kapcsolataik rovására mennek. Nem nehéz a jelenkor társadalmára ismerni a Fehér zajban, de mindezt 1985-ben látni előre, amikor a Commodore 64 jelentette a csúcstechnológiát, egyszerűen zseniális jóslat volt. 
 
 
 
 
 
Presztízs MagazinSinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen – Donald Trump
A huszadik század első felében alkotó amerikai író az irodalomtörténet nagyágyúi közé tartozik, hiszen 1930-ban a Nobel-díjat is megkapta, amivel elsősorban a Babbitt című regényét ismerte el a svéd akadémia. Ezt követően, pályája utolsó éveiben is termékeny maradt, még kilenc regényt írt Nobel-díjjal a zsebében, ezek közül az 1935-ben kiadott Ez nálunk lehetetlent tartják a legjobb munkájának. Mostanában egyre felkapottabb a mű, ugyanis a Lewis által megformált fő karakterben sokan az Egyesült Államok jelenlegi elnökére, Donald Trumpra ismernek. Buzz Windrip egy Trumphoz hasonlóan teátrális, populista figura, aki óriási gyűléseken, szenvedélyes beszédekben áll ki a szerinte hazug, a népet vele kapcsolatban folyton félrevezető újságírók ellen. Lewis regényéről a maga korában az olvasók joggal gondolhatták, hogy „ez nálunk lehetetlen”, de az elmúlt három évben kiderült, hogy nagyon is lehetséges… 
 
 
 
 
Presztízs MagazinH. G. Wells: A fölszabadult világ – Atombomba
Hugo Gernsbackkel és Jules Vernével együtt a science fiction atyjának tartják az angol írót, aki elképesztő termékenységgel alkotott. Bár a kései művei közel sem voltak annyira népszerűek, mint a korai sci-fi munkái, mert akkor már túltolta a politikai színezetű bringát, de az ebből az időszakból származó, 1914-ben megjelent A fölszabadult világ című munkája különös figyelmet érdemel. H. G. Wells ugyanis nagyon beletrafált a közelgő jövőbe! A kor tudósai ekkor már tudtak a rádium energiasugárzásáról, a regény pedig egy olyan találmányról szól, amely felgyorsítja a radioaktív bomlás folyamatát, így olyan bombát hozhatnak létre, amely nem nagyobb erővel robban fel, mint a normál robbanóanyag, ám ezt napokig teszi. Szilárd Leó később elismerte, hogy a Wells-könyv inspirálta a nukleáris láncreakció elméletének kidolgozásában, aminek segítségével létrehozták az atombombát.
 
 
 
 
Presztízs MagazinMary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz – Szervtranszplantáció
Magyarra a későbbi köztársasági elnök, Göncz Árpád fordította, de egy 19 éves angol írónő, Mark Shelley írta a horrorműfajnak megágyazó Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényt 1818-ban. A történet Victor Frankenstein, a kémiával és matematikával foglalkozó tehetséges genfi ifjú utolsó útját meséli el, amely során életet ad egy halottnak, sőt egy emberfeletti képességekkel rendelkező szörnyet hoz létre. Frankenstein őrült tervén keresztül Shelley megjósolta, hogy lehetséges szerveket működésben tartani a testen kívül, és átültetni azokat egy másik ember testébe. Ugyan a szervátültetés a regény egyik újszerű és központi gondolata, a valóságban csak a megjelenése után közel 130 évvel, 1954-ben végezték el az első transzplantációt.
 
Még nincs értékelve