Befektetési tanácsok egy helyen

Korosztályonként és élethelyzetenként is változik, kinek milyen célú megtakarítási és befektetési forma lesz a legvonzóbb. Egy fiatal pár számára a lakhatás kérdése a leginkább aktuális, később a gyermekek életkezdésének támogatását kell megoldani, végül pedig a nyugdíjcélú megtakarítások a relevánsak. Emellett népszerű befektetési formák a különböző államkötvények, részvények, ingatlanok. Szakértők segítségével jártunk utána a lakossági-, valamint a kis- és középvállalkozói szféra számára legvonzóbb befektetési lehetőségeknek.

 

 

Európában az egyik legközkedveltebb befektetési formát kizárólag lakáscélú felhasználásra vehetjük igénybe. Előnye, hogy jár hozzá állami támogatás és áthidaló kölcsönnel is kombinálható, így a hozama messze meghaladja a kockázatosabb pénzpiaci befektetésekét. Havi húszezer forintos megtakarítással érhető el a maximális, évi 72 ezer forintos állami támogatás. Amint egy ügyletnek a végére pont került, lehet elölről kezdeni, ugyanakkor a család összes tagjának a nevére köthető szerződés. Sokak számára ez túlmutat a lakhatási célú megtakarításon: ingatlan-befektetések finanszírozására szolgál.

Smodics Gabriella személyi bankár elárulta, hogy a lakástakarék-pénztári szerződések teljesítése során nagyon oda kell figyelni, hogy minden hónapban megérkezzen a számlára a szerződésben kikötött havi megtakarítás, mert az állami támogatást megadott időközönként adják, és csak azokra a hónapokra jár, amelyekre a befizetés beérkezett. Amennyiben jóváírták a számlán az állami hozzájárulást, és valaki csak azt követően rendezi az elmaradásait, utólag a kimaradt hónapokra már nem kap kiegészítést.

 

 

Ezekkel a hosszú távú befektetésekkel kezdetben – például tíz évig – nagy hozamú, de kockázatos részvényalapok felé irányítják a befektetőket, később – mondjuk öt évig – a megtermelt pénzt részvényekből és kötvényekből álló vegyes alapba helyezik, amely kevésbé kockázatos, így kisebb hozamot is jelent. Végül az utolsó három évben már államkötvényekbe vagy garantált alapokba fektetik a pénzt. Ez egy olyan általánosan bevett szokás, amit az igazán nagy befektetők is gyakran alkalmaznak.

Egyre ismertebb életkezdési befektetés Magyarországon a Babakötvény, amely azoknak a családoknak jelenti a leghatékonyabb támogatást, akik nem tudnak havi ötezer forintnál többet megtakarítani a gyermekeik számára. Ugyanakkor a piacon sok, ennél nagyobb hozammal kecsegtető ajánlatot is találunk, viszont mindenképp ez a legolcsóbb és a legegyszerűbb konstrukció. Ha fegyelmezetten utaljuk a havi ötezer forintokat, 19 év múlva 2 millió 339 ezer forintja lesz a gyermekünknek. Ez az összeg jól jöhet például tandíjra, de önerőre is a lakásvásárlásnál.

 

2018. februárban 1,4 milliárd forinttal több Babakötvényt vásároltak, mint az előző hónapban. Ez önmagában még nem kiemelkedő, de bíztató, hogy a megemelt kamatnak köszönhetően az állomány egy hónap alatt 3,7 százalékkal nőtt. Márciusban is jelentős maradt a kereslet a Babakötvények iránt. A jelenleg 5,4 százalékos kamatot fizető kötvények állománya idén már 10,7 százalékkal, 42,3 milliárd forintra növekedett.

 

 

Állampapírba fektetni azoknak éri meg, akik nem akarnak túlságosan nagyot kockáztatni.

2012. óta egyre népszerűbbek az állampapírok – mondja Nagy Bertalan befektetési tanácsadó és üzletfejlesztési igazgató. Ennek oka egyrészt a likviditás, azaz hamar pénzre válthatók, másrészt az állampapírok nemcsak az inflációt követik, hanem azon felül is kamatoznak. Így egy hároméves magyar állampapírnál akár a 3,5–4%-os hozam is elérhető, tehát belátható időn belül piac fölötti hozamot lehet elkönyvelni.

A szakember szerint a portfóliót két részre érdemes osztani. Egyfelől jó fenntartani egy likvid állományt, amelyhez bármikor hozzá lehet nyúlni: erre a célra egy féléves vagy egyéves állampapírt tanácsol. Emellett szükség van egy hosszabb távú befektetésre, mint például a hároméves állampapírra vagy az inflációkövető magyar államkötvényre, illetve befektetési alapra.

 

Akik számára a 20-30 vagy 50 ezer forint túlságosan alacsony havi megtakarításnak tűnik, ezért nem gondolkodnak kis összegű befektetésekben, azoknak jó lehetőség a befektetési alap. Ha ugyanis a havi alacsonyabb összegből kigyűjtenek 200 vagy 500 ezer forintot, ezzel már hozzáférhetnek a befektetési alapokhoz, amelyekben hazai meg külföldi kötvények és részvények vannak. Miután elhelyezték az első nagyobb összeget, folyamatosan egészíthetik ki a portfóliót minden hónapban újabb 20-30 vagy 50 ezer forinttal. Az is gyakori megoldás, hogy valaki összegyűjti a pénzét és 200-300 ezrenként hoz befektetési döntést: megvesz egy állampapírt vagy egy másik típusú befektetési alapot.

 

 

Nagy Bertalan befektetési tanácsadó javaslata, hogy aki részvényekbe szeretne fektetni, első lépésben keressen egy befektetési szolgáltatót, ahol befektetési üzletkötő segít neki, aki tudja, hogyan mozog a piac, milyen forgalom mellett változnak a részvények, milyen hírek jelennek meg a közeljövőben, amelyek befolyásolják a részvényeket, és nem is kell külön fizetni ezért a szolgáltatásért.

Itt is a portfólió megosztása az optimális: ne tegye fel senki minden pénzét egyetlen részvényre! Havi 20-30 ezer forinttal nem érdemes részvényvásárláson gondolkodni, ugyanis mindig van kötési díj, ami minimum ezer forint. Tehát ha valaki 10 ezer Ft-ért venne részvényt, akkor annak 10% a díja, míg 100 ezer forintos vásárlás esetén csak 1%. Kevesebb pénzből tehát inkább részvényalapba fektessünk! Ebben az esetben többféle részvény vásárlását javasolják a szakértők, akár 20-30 ezer forintért is, bár az ezer forintos kötési díj ilyenkor nagy veszteséget jelent. Az ideális összeg minimum 100 ezer forint lenne.

 

 

Lakást nem csak a lakhatási gond enyhítésére vásárolnak. Főleg azok számára jelent jó befektetési lehetőséget, akiknek már van néhány megtakarított milliójuk. Az ingatlanvásárlás két formában termelhet profitot: ha a megvásárolt lakás értéke az idő múlásával emelkedik vagy bérbeadás révén. Soóki-Tóth Gábor ingatlanpiaci elemző szerint az átlagos hozamok 3-10% között alakulnak.

A befektetőket az értéknövekedéssel és bérbeadással megszerezhető hozam motiválja: olyan lakásokat vásárolnak, amelyekre bizonyos célcsoportok biztos vevők, és várhatóan az ingatlanok értéke is növekedni fog. Ilyen célcsoport a felsőoktatásban részt vevő diákok, a pályakezdő fiatalok, a munkalehetőségek miatt városba települő családok és azok a külföldiek, akik nagy nemzetközi cégek alkalmazásában rövidebb-hosszabb ideig ideköltöznek. Ugyanakkor számos befektető az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket célozza meg, amikor lakásait bérbe adja, ráadásul a szálláshely-szolgáltatást közvetítő internetes piacterek ezt a tevékenységet jelentősen megkönnyítik.

 

 

A kisbefektetők jellemzően úgy gondolják, hogy nekik soha nem lesz 20-30 milliójuk egy lakásra – számolt be Nagy Bertalan befektetési tanácsadó. Ezt a pénzt elő lehet teremteni úgy, hogy kezdetben csak egy lakás árának a 10%-át kell félretenni, és abból lehet venni egy garázst. Nem kerül többe 2-3 millió forintnál, és ugyanúgy ki lehet adni, mint egy lakást, havi 10-20 ezer forint bevétellel számolva. A „garázs-befektetéseket” mindaddig folytathatjuk, amíg összegyűlik a pénz a 20-30 milliós lakásra.

A garázsok piacán a hozamok tekintetében is ugyanazok az arányok működnek, mint a lakáspiacon. Attól sem kell tartani, hogy rövid időn belül összeomlik. Az elmúlt három évben nagyjából megduplázódtak az árak. Ráadásul ez a befektetési tipp nemcsak Budapesten válhat be, hanem bármely városban, ahol sok a társasház és kevés a parkoló.

 

Ingatlanok bérbeadásánál meghatározó szempont az elhelyezkedés. Azok a városrészek a legalkalmasabbak a bérbeadására, amelyek rendezettek, jó a tömegközlekedés. Tovább növeli az ingatlan értékét, ha a felsőoktatási, egészségügyi intézmények és a család számára releváns munkahelyi övezetek kényelmesen elérhetők.

 

 

Mindannyiunk számára világos: gyorsuló iramban haladunk afelé, hogy inaktív éveinkre az állami nyugdíj a fizetésünk – rosszabbik esetben – 30%-a, – jobbik esetben – 50 vagy 60 százaléka lesz. Ez mindenképpen kiegészítésre szorul! Léteznek olyan nyugdíjcélú befektetések, amelyek évi 150 ezer forint személyi jövedelemadó-visszatérítést is lehetővé tesznek. Amennyiben összekapcsolunk egy önkéntes nyugdíjpénztár-befektetést, valamint egy nyugdíjbiztosítást, maximálisan 280 ezer forint SZJA jóváírásra válhatunk jogosulttá, ami már jelentős megtakarításnak számít.

Magyarországon az állam egyértelműen az öngondoskodást ösztönzi, amikor a magánszemélynek ad személyi jövedelemadó visszatérítést, nem pedig a cégeknek vagy más intézményeknek – fogalmazott Sebestyén András nyugdíjszakértő. A legjobb, ha valaki már az első fizetéséből elkezd a nyugdíjára félretenni, mert akkor elegendő lesz a bére 7-10%-át erre a célra fordítania.

 

Ma, Magyarországon leggyakrabban havi 20-30 ezer forintos befektetésekre kötelezik el magukat az emberek, így körülbelül 60 ezer forintnyi évi SZJA-t igényelhetnek vissza, feltéve, ha van visszaigényelhető személyi jövedelemadójuk. Egy harminc éves nyugdíjstratégia esetében a hozamok és az állami támogatás végül már többmilliós tételt jelentenek.

Amennyiben valakinek 30 éve van a nyugdíjig és a jövedelme 10%-át félreteszi, az a nyugdíjba menetel után 15 évig ugyanazt az összeget megkapja, mint amennyi a fizetése volt előtte.

 

 

A különböző pénzintézetek és bankok kínálatát böngészve kiderül, hogy a kkv-szektor vállalkozói számára nem sok befektetési lehetőséggel kecsegtetnek. Nagy Bertalan szerint ezek a vállalkozások több szempontból is nagyon nehéz helyzetben vannak. Egyfelől cégként már nem érik el azokat a befektetési lehetőségeket, amelyeket a belföldi magánszemélyek, tehát nem tudnak Kamatozó Kincstárjegyet vagy prémium államkötvényt venni, így nincs lehetőségük 2,3 vagy 4 százalékon kamatoztatni a pénzüket. Másfelől a kis cégek nem is feltétlenül tudják hosszabb távra befektetni ezeket a kisebb összegeket.

A mikró- és kisvállalkozások számára első lépésként a reálszférába való befektetések relevánsak – valójában saját fejlődésük finanszírozása az elsődleges cél: képzéseikre, gépeik modernizálására, irodabővítésre vagy új piacok szerzésére költenek. Jellemzően minden pénzüket fel is emészti az önfenntartás, így fejlesztésre alig marad.

 

 

Úgy a lakossági szektorban, mint a vállalkozásoknál nyilvánvaló, hogy amennyiben nem költjük el, a pénznek tudunk helyet találni akkor is, ha kevés marad belőle a hó végére. Mindenképpen az nevet a végén, akinek sikerül a leghatékonyabban fialtatnia a maradékot. A takarékosság és az öngondoskodás értékeit egyrészt már a nevelés során kell átadni, másrészt viszont sokat tehetünk a pénzügyi kultúra fejlesztéséért a széleskörű tájékozódással és fontos döntéseinknél a megfelelő szakemberek bevonásával.