Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Fedezékbe! Aranyélet válság idején

Imre Szilveszter | Profimédia-Red Dot | 2020.03.10. |
aranyfedezet
Fedezékbe! Aranyélet válság idején
Jön-megy az árfolyam, ugrál a tőzsdeindex, rezeg a léc a befektetések alatt: így néz ki a gazdasági bizonytalanság. Ilyenkor szokott felértékelődni mindenfajta lehetőség, amely a stabilitás reményével kecsegtet, törvényszerűen megnő a kereslet az arany iránt is. Úgy tűnik, hogy ez a ritka nemesfém évezredek óta bűvöletben tartja a világot, s legyen bármennyire is fejlett a civilizációnk, éppen úgy ragaszkodunk e fényes kincshez, mint egykor az inkák és az egyiptomiak. Az arany a halhatatlanság és az örökélet szimbólumaként került be a köztudatba, az istenek ajándékát tisztelték benne elődeink, a pénzvilágnak pedig kezdettől fogva a legfőbb értékmérője. Miért éppen az arany a végső fedezet?
A természet adósai vagyunk, és a tartozásunk egyre nő
 
Ritka, különleges tulajdonságai révén elpusztíthatatlan, nehezen hozzáférhető, ugyanakkor imponáló külleme miatt hiú emberi vágyaink céltáblája lett. A legtöményebb maró anyagoknak is ellenáll, ezért a nemesfémek királyának nevezik. A világon eddig kitermelt összes aranymennyiség elfér egy 20 méteres élhosszúságú kockában, és óvatos becslések szerint még nagyjából 50 ezer tonna aranytartalék lehet a Földön. A legnagyobb lelőhelyet Dél-Afrikában jegyzik, az éves kitermelt aranymennyiség 40 százaléka innen kerül ki. Hatalmas bizalom övezi az aranyat mint befektetési és tartalékeszközt, hiszen a világon mindenhol elfogadják végső fedezetnek pénzügyi, gazdasági ügyletek biztosítására. 
 
A kapitóliumi ludak aranyba foglalt története
 
Presztízs MagazinMiért társítjuk az aranyhoz a védelmezés és a biztonság képzeteit? A legenda szerint a – a római időkben még aranyból készült – pénz Juno Moneta, azaz a figyelmeztetés istennője nevéről kapta eredeti nevét (moneta = figyelmeztető). Jupiter, a római főisten felesége, Juno az istenek királynője volt a legerősebb istennő, egyben a gondoskodás és a védelem szimbóluma. A mitológia szerint a rómaiak a Kapitóliumban őrizték az aranyat, amikor i.e. 391-ben megtámadták őket a gallok, hogy kifosszák a várost, Rómát. A katonák nem vették észre a támadókat, mígnem a szentként tisztelt ludak gágogása nem figyelmeztette őket a veszélyre, amelyet természetesen sikerült kivédeniük. A győzelem tiszteletére templomot emeltek Juno Moneta, azaz a figyelmeztetés istennője számára, később ugyanilyen névvel működött a templom melletti pénzverő műhely is, innen ered a pénz neve: latinul „moneta”. 
 
Fifikás védelem a tolvajok ellen
 
Mivel a korai aranypénzek nem szabályos formájú nyomatok voltak, egyrészt könnyen megkoptak, másrészt egyszerű volt „meglopni” az érméket. A kezdetleges érmenyomtatók ugyanis egyenetlen kontúrokkal készítették a pénzeket, amelyeknek a széléből a találékony ügyeskedők lefaragtak egy kis darabot, amitől nyilván kevesebbet ért a pénz. Végül a XVII. századi Isaac Newton angol fizikusnak és alkimistának köszönhetjük a lopás elleni védelem bevezetését: az érmék vésett kontúrját. A bordázott pénzt már nem lehetett mesterségesen koptatni, reszelni, így tartósabbnak bizonyult használat során. Ugyancsak Newtonnak hálálkodhatunk az aranystandard bevezetéséért, vagyis az arany értékének törvényben való rögzítéséért. 1717. szeptember 21-án ugyanis levélbe foglalta álláspontját a pénzérmék arany- és ezüsttartalmáról, ennek következtében rögzítették az aranyérmék átváltási arányát a nemzetközi piacon.
 
Aranyos logika
 
Presztízs MagazinFordítva ülünk a lovon, hiszen az arany gyakorlatilag használhatatlansága miatt vált pénzzé, értékmérő fizetőeszközzé. Az aranyat ugyanis nemesfémként kevés praktikus funkcióval tudnánk hasznosítani a hétköznapokban, azt is mondhatnánk, nincs igazán szükségünk rá. Éppen emiatt kezdték el csereeszközként, azaz a mai értelemben pénzként használni, míg végül magának a pénznek a „biztosítékává” vált. Mivel igen puha nemesfémről van szó, gyorsan kopik és sokkal ritkább annál, hogy elegendő volna a forgalomban lévő pénzmennyiség aranyból való előállítására, a fizikai aranyfedezetet aranyrudakban és arany lapkákban őrzik. A vert rudak méretei: 1 g, 2 g, 2,5 g, 5 g, 10 g, 20 g, 1 uncia, 50 g és 100 g. A kereskedelmi aranyrudak 400 uncia tömegűek (kb. 12,5 kg). A tömböket 100 gramm tömegig verik, 250 grammtól pedig öntik, Magyarországon az Osztrák Pénzverde aranyrúdjai a legelterjedtebbek.
 
Élénkülő kereslet, növekvő árfolyam
 
A világ összes éves aranyszükséglete 3600 tonna, ám az évente kitermelhető mennyiség 2700 tonna körül mozog. Az utóbbi években ismét megnőtt az arany iránti kereslet: az Arany Világtanács (World Gold Council) 2018-as adatai szerint tavaly összességében 651,5 tonna arannyal növelték tartalékaikat a jegybankok. A legnagyobb kitermelő országok, melyek egyben a legnagyobb jegybanki aranytartalékot is jegyzik: Dél-Afrika, Kína, Ausztrália, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok. Árfolyam tekintetében pedig a tavalyi év azonos időszakához képest 20 százalékos növekedés tapasztalható: jelenleg egy uncia arany 1500 USD fölött jár a 2018-as 1200 USD-hez képest.
 
Mennyi aranytartalékunk van?
 
Presztízs MagazinA Magyar Nemzeti Bank 1924 óta, azaz alapításától fogva képez és tart aranyfedezetet, amelynek eléggé kalandos története van mennyiségi és „utazási” szempontból is. Legnagyobb aranytartalékunk a ’70-es években volt: 70 tonna körüli mennyiség, amit az 1980-as évek végén elkezdtek csökkenteni, így 1992-re érte el a mai szintet. Magyarországnak ma közel 3 tonna, azaz százezer uncia aranytartaléka van, amely 2018-ban hazakerült Londonból. Az arany ugyanis a legutóbbi, 2008-as válság óta nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem gazdaságstratégiai jelentőséggel is bír: az ország iránti bel- és külföldi bizalom erősítését szolgálja. 
 
A fizikai aranytól a befektetési aranyig
 
Hogyan működik az „aranyba foglalt” biztonság, ha a fizikai arany mennyisége szinte állandó? Éppen ez a lényege a fedezetnek: minden befektetés végső viszonyítási pontja a fizikai arany értéke, amely időszakosan felértékelődik vagy éppen csökken, de sosem inflálódik értéktelenné. Mivel azonban a fizikai arany nem megsemmisíthető, stratégiai kérdés, hogy ki birtokolja, hiszen a világ minden országában elfogadják fedezetként. A befektetési arany pénzpiaci termék: az arany értékesítésére kialakított konstrukciókat jelenti, a kereskedésben használt mennyiségeket és formákat. Alapszabály, hogy a befektetési arany a maximális tisztaságú nemesfémet jelenti: legalább 995 ezrelék tisztaságú aranytömböket, aranyrudakat vagy 900 ezrelék tisztaságú, az 1800. év után vert, egykor forgalomban lévő aranypénzt.
 
Még nincs értékelve