Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Játék vagy képesség a szerencse?

„Akinek nyerő kártyái vannak, mindig tisztességesen játszik.” Oscar Wilde

Imre Szilveszter | Profimédia-Red Dot | 2020.01.27. |
Játék vagy képesség a szerencse?
Vajon hogy alakult volna a jövő, ha – A keményfejű című filmben – Bökős Matt (Ross Hill) nem találja el a Káró bubit abban a texasi késdobálóban, ahová kifejezetten kést dobálni tértek be a nem kevésbé dörzsölt Luke Mantie-vel (Terence Hill), a Green Heavenbe vezető úton? Üres zsebbel csak a szerencsében és Matt kézügyességében bízhattak – ez nyilvánvaló. Bejött a számítás, de az előzmények ismeretében nem is csodálkozhatunk, végül is Moose (Norman Bowler) is pókeren nyerte a birtokot, aminek megőrzéséhez egészen biztosan további szerencsére lesz szükségük.
A szerencse bűvöletében élünk
 
Bárcsak több volna belőle mindenkinek! A szerencsét nem lehet túladagolni és sosincs belőle elegendő. Bárcsak tudnánk, mennyi lenne az „elég” ebből a megfoghatatlan, illékony és éppen ettől oly becses és varázslatos valamiből, aminek a hiányát egyenesen a balsors számlájára szoktuk írni. Ha ennyire szeszélyes, mégis hogy vagyunk képesek komolyan reménykedni benne, bízni abban, hogy ránk mosolyog, sőt: pénzt is áldozni a nagyobb tétre, hátha ettől az esélyeink is jelentősen növekednek? Vajon a szerencse tényleg csak a véletlen műve vagy tőlünk is függ, ránk köszön-e valahára? Szenvedélybetegségben végződő rögeszmék tápláléka a túlzásba vitt szerencse-kergetés, mely a fantáziánkban kezdődik és a fekete-fehér valóságban szokott véget érni.
 
Presztízs MagazinTét és eredmény viszonya teszi a szerencsejátékost
 
A kettő közötti idő rövidsége ugyanis erős étvágyserkentő hatással bír: többek között ez a különbség a sorsjegy és a lottó között. Minél közelebb van a várható nyeremény, annál merészebben költünk a szerencsejátékra, holott semmilyen racionális érv és számítás nem indokolja ezt a bizalmat. Vékony a jég, szinte észrevétlen a határ, amit ha átlépünk, máris függőkké válhatunk, ami akár végzetes is lehet. A szerencsejáték-függőség ugyanolyan szenvedélybetegség, mint az alkoholizmus és legalább annyira káros is, hiszen ez is a belső fékeket roncsolja szét: hajlamosak vagyunk saját anyagi lehetőségeinken felül is kockáztatni, akár a környezetünk kárára. A pszichológia ezt nevezi impulzuskontroll-zavarnak: pillanatnyi érzelmi állapotunk szerint cselekszünk, a következmények mérlegelése nélkül.
 
Nagy nyeremények szomorú végzete
 
A logika talaján tapogatózókban felmerülhet pár kérdés: aki nyer, miért nem hagyja abba a játékot, és mivé lesz az ember, ha megüti a főnyereményt? A nyerés csupán olaj a tűzre: újabb játékra sarkallja a mértéket nem ismerő játékost – belőle lesz a szenvedélybeteg. A hatalmas összegű nyereményen sincs kötelező „áldás”, hiszen annak további sorsa kizárólag a szerencsés nyertesen múlik. A távolság itt is meghatározó: minél nagyobb életmódváltásra ad lehetőséget a hirtelen – bár korántsem váratlanul – kapott összeg, annál nagyobb az esélye annak, hogy az újdonsült milliomos nehezen tudja irányítani a pénzzel kapcsolatos érzelmeit. Egészen elképesztő statisztikákat olvashatunk időnként a lottómilliomosok sorsának alakulásáról, melyek közül talán a legriasztóbb adat, hogy 90 százalékuk másfél éven belül elveszíti/elherdálja/elkölti a nyereményét, és többségük élete is beleroppan a hirtelen jött szerencsébe.
 
Presztízs MagazinPontosan mit szeretnénk megnyerni?
 
Nem azt, ami jár, mert azt munkabérnek vagy családi örökségnek hívhatnánk. Nem is azt, amit befektetéseink fialnak, bár a lottószelvény megvásárlása is egy fajta befektetés, csak éppen nincs mögötte piaci mozgás. Legfőképpen érzelmi nyereségre vágyunk: arra, hogy a saját feltétlen bizalmunkért cserébe annyi pénzt kapjunk, amennyit csak lehetséges. Nem véletlen, hogy a nyeremény értéke ily módon nem is ugyanazt jelenti mindannyiunknak, bár mindannyian ugyanazt az összeget látjuk a képernyőn. A lottónyertesek történetei között bőven akad jótékonykodó szerencsés is, aki nem a saját életén változtatott nagyot, hanem rászorulóknak adta a könnyen kapott pénzt. És, persze, az sem véletlen, hogy a nyeremény erősíti a bizalmat és újabb játékra sarkall.
 
A pénz megszámolható, a szerencse viszont nem mérhető pénzzel
 
Az egyenlő esélyek ritkán jelentenek azonos mértékű sikereket. Az üzleti életben nagyobbrészt a tudásunktól és a reakciókészségünktől függ, hogyan teszünk szert tőkére és azt miként tudjuk gyarapítani. A szerencsét azonban kevésbé tudjuk befolyásolni intelligenciával vagy műveltséggel: ezért is olyan megosztóak a róla alkotott nézetek. Abban viszont még a legkomolyabb üzletemberek – vagy főleg ők – is egyetértenek, hogy az üzleti élethez is kell szerencse, csakhogy ez nem hazárdjátékot jelent, sokkal inkább a „jó időben jó helyen” lenni logika szerinti értelmezést. Akit, például, egy kedvező üzleti lehetőség teli zsebbel talál, az igazán szerencsésnek mondhatja magát még akkor is, ha a pénze természetesen becsületes munkából származik. 
 
Presztízs MagazinA szerencsét ne bízzuk a véletlenre!
 
Mindenkinek van legalább egy ismerőse, akit az átlagosnál több nehézség gyötör, és szinte soha nem keveredik ki áldatlan körülményeiből. Az ilyen emberre mondjuk, hogy nincs szerencséje. Nem ritkán ők azok, akik elkeseredésükben a szerencsejátékban látják a végső megoldást. Ha jobban szemügyre vesszük a „szerencsésebb” emberek életét, azonnal szembetűnik, hogy valamit nagyon másképpen csinálnak, mint sorsverte társaik: jobban bíznak saját képességeikben, tetteikben, döntéseikben, ezért aztán sokkal hatékonyabban cselekszenek. A különbség tehát a belső erőben rejlik: míg a kevésbé szerencsések vagy balszerencsések külső körülményektől teszik függővé sikereiket, addig a sikeresebb emberek elsősorban magukénak érzik a változtatás jogát és az ezzel járó felelősséget egyaránt. Ők nem bízzák a véletlenre a szerencséjüket!
 
Presztízs MagazinAlkati kérdés vagy a sors műve?
 
A szerencsében vakon bízó emberek irracionális megoldást várnak hétköznapi problémákra: mintha csak a mesék varázspálcáját próbálgatnák, és sértődötten tapasztalják, hogy az inkább ritkán, mint gyakran engedelmeskedik. Ha viszont az érem másik oldalát nézzük, vagyis a szerencsések és a kevésbé szerencsések közötti különbségeket, kiderül, hogy az jár jobban, aki szociálisabb, extrovertáltabb típus, szélesebb és aktívabb kapcsolatrendszerrel. Akkor tehát mégis van abban valami, hogy a szerencse nem pusztán a véletlen műve, de alkati adottságaink is meghatározzák, milyen körülmények között élünk. A fejlettebb szociális készségek révén számszerűsíthetően is több helyzettel, lehetőséggel találkozunk és a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb saját szerencsénkkel is összefuthatunk.
 
Nos, eddig már mindenkinek összeállt a válasz az eredeti kérdésre: ha Bökős Matt elhibázza a dobást, Luke Mantie-nek bizony ismét el kellett volna adnia a lovát, Joe Brown-t, hogy aztán fél mérfölddel odébb megvárja, míg az megszökik gyanútlan gazdájától. Ehhez nem szerencse kell, csak egy kis önbizalom és némi rafinéria.
 
Még nincs értékelve