Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A kőkorszakból a modern informatika világáig jutott a meteorológia

Vissy Károly szívesen válaszol az utca emberének kérdésére

Balogh Renáta | Dvornik Gábor és Patyus Ferenc | 2010.10.01. |
A kőkorszakból a modern informatika világáig jutott a meteorológia
És akkor a várható időjárásról – halljuk nap, mint nap a rádiókból, televíziókból. Pontos, megbízható tájékoztatást várunk, hiszen a prognózisok tagadhatatlanul kihatnak hétköznapjainkra. A nőknél természetesen a „mit vegyek fel” kérdéskör az irányadó, míg a férfiaknak a szabadtéri sportesemények, a pecázás, a hétvégi teleklátogatás szempontjából nyújthat fontos információt a hírekben elhangzó előrejelzés. A hirtelen változó, kiszámíthatatlan emberi természetre utaló, „olyan, mint az időjárás” kifejezés idejét múlta. Napjainkban a meteorológiai szolgálatok képzett munkatársai kétnapos intervallumban szinte hajszálpontosan meg tudják határozni, milyen idő várható.
A szakma doyenje, Vissy Károly a leghitelesebb hazai meteorológusok közé tartozik, több generáció nőtt föl érthető, megbízható prognózisain. A 74 esztendős szakember a mai napig imádja hivatását. Hobbijának tekinti, s ha úgy hozza a helyzet, nem tér ki az utca emberének kérdése elől, ha az arról érdeklődik, milyen időjárás várható.
 
Forradalom a szakmában
 
– Milyen indíttatásból jelentkezett az ELTE TTK meteorológus szakára? Miért éppen ez a pálya vonzotta?
– Nagyon egyszerű volt a dolog – jelentette ki Vissy Károly. – Már a középiskolában foglalkoztam meteorológiai irányítottságú dolgokkal. A földrajz-történelem tanárom amatőr meteorológus, csillagász volt. Ő hozott létre egy meteorológus szakkört az iskolában, melynek én harmadik osztálytól a diákvezetője voltam, így terelődtem a szakma felé. Az egyetemre az első jelentkezés után felvettek és a sorsom el lett döntve, hál’ Istennek!
– Egy remek pedagógus irányította a pálya felé, viszont ön is útjára indított néhány meteorológus-generációt.
Presztízs Magazin
– Ez valóban így van. Németh Lajos, az azóta elhunyt Török Dénes, és még jópáran a kezeim alatt nőttek föl, de a legfrissebb generációból Reisz András, Véber István is velem kezdte el az időjárás-jelentést, és főként a médiameteorológiát.
– Mik a jó meteorológus ismérvei?
– Először is két alapvető tárgyat nagyon jól kell tudnia, már a középiskolában ismernie. Ez pedig nem más, mint a matematika és a fizika. Ezen kívül fontos a földrajz, mert minden kiszámolt adat egy térséghez köthető. Gyakorlatilag ezek azok a tantárgyak, melyek azok számára, akik ezt a pályát célozzák meg, nélkülözhetetlenek, szigorúan meg kell tanulni őket.
– Ön 1957-ben végzett az ELTE-n, most 2010-et írunk. Mennyit változott azóta a meteorológia műszerezettsége, technikai háttere?
– Elképesztő változásokon ment keresztül! A kőkorszakból eljutottunk a modern informatika korába, ámde ez egy nagyon hosszú út volt. Az eltelt idő alatt, főként a ’70-es, ’80-as évektől kezdődően a meteorológiában az időjárás előrejelzés területén hatalmas minőségi változás történt. Amikor több mint ötven éve elkezdtem a szakmát, akkor a számítástechnika, mint segédeszköz, nem létezett. De nem álltak rendelkezésünkre azok a modern megfigyelési eszközök sem, mint például a meteorológiai műholdak, időjárási radarok, melyek ma nagyon sok információhoz juttatják a meteorológust. Kijelenthető, hogy egy komoly forradalom ment végbe a szakmában!
 
Közelebb hozni az emberekhez a meteorológiát
 
– Meteorológusaink felkészültségét, műszerparkunkat alapul véve milyen nívót képviselünk a környező országokhoz, vagy menjünk picit távolabb, az USA-hoz képest?
– A meteorológia egy olyan szakma, amiben nem lehet lemaradni. Ha valaki ugyanazt a munkát el akarja végezni Magyarországon, mint az Egyesült Államokban, akkor elvileg technikailag és tudományos szinten ugyanazt kell produkálnia. Kijelenthetem, nincs szégyenkezni valónk. Nagyon jó fiatal szakembereink vannak, akik munkatársként megállják a helyüket az úgynevezett regionális világközpontokban is. Többen mennek ki dolgozni hosszabb-rövidebb időre, de vannak, akik kint is ragadnak.
– Több mint negyven éve médiameteorológusként is aktív, egy ország kíséri
Presztízs Magazin
figyelemmel időjárás-előrejelzéseit. A folyamatos szereplés nem hátráltatta tudományos munkájában?
– Nem, mert nem vagyok egy alapvetően kutatás beállítottságú ember. Sokkal inkább az volt a célkitűzésem, hogy a hobbimat, a szakmámat, amit rendkívüli módon szeretek, közelebb hozzam az emberekhez. A közvéleményben is átemeljük az időjárás-előrejelzést a jóslás kategóriájából a tudományosan megalapozott szakmák közé. Ez volt számomra a legfontosabb terv és vágy, ennek pedig a média az eszköze. Ezen keresztül tudja az ember ezt a feladatot a leghatékonyabban elvégezni.
– Ha már a jóslást említette, mi a véleménye a kereskedelmi televíziók képernyőin feltűnő csinos hölgyekről, vicces fiúkról, akik a várható időjárásról számolnak be? Mennyire tekinthetők ők kollégáknak?
– Kollégáknak semmiféleképpen sem nevezném őket, hiszen nincs meg a szakmai végzettségük. De nem is ez a probléma. Azt kell eldönteni, hogy annak a médiának, mely időjárás-jelentéssel foglalkozik, mi a célkitűzése, mit szeretne az előrejelzéssel. Ha show-műsort akar, akkor foglalkoztassa a fent említett embereket! Ha viszont egy tudományosan megalapozott szolgáltatást kíván nyújtani a nézőinek, olvasóinak, hallgatóinak, akkor ezt csak képzett meteorológusokkal teheti. A hitelességhez feltétlenül szükség van arra, hogy a várható időjárást közlő személy értse azt, amiről beszél, tudja, mi van a dolgok mögött. Ez hiányzik az úgynevezett időjárási show-műsorokból. Kinek mire van igénye, azt nézi.
 
Hidegfrontok után a legjobb
 
– Régebben akár napi 24 órát is foglalkozott a meteorológiával, hogy áll most a helyzet?
– A 24 órát természetesen úgy kell érteni, hogy amikor én elkezdtem a szakmát, először a repülős meteorológiában dolgoztam. Ott a szolgálati idő 24 óra volt, aztán 48 óra pihenő. Ilyen módon foglalkoztam egy teljes napot a meteorológiával. De gyakorlatilag ez egy olyan szakma, hogy az ember kilép az utcára a munkahelyéről, belecsöppen az időjárás kellős közepébe, sosem lehet, sosem tudja abbahagyni.
– Sokszor szembesül az utca emberének véleményével?
– Inkább az lehetne a kérdés, hogy mikor nem?! Ismernek, tudják, milyen kérdéseket lehet nekem szegezni. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az első kérdés ne az legyen: milyen idő lesz a hétvégén?
– Nemzedékek nőttek fel prognózisain, személyét több generáció is a hiteles időjárás-jelentéssel kapcsolja össze. Gondolom, ez hízelgő egy meteorológus számára?
Presztízs Magazin
– Nagyon nagy örömmel tölt el, ha az emberek értékelik a munkámat. Ha azt mondják, a hitelesség nálam megtalálható, akkor érzem, nem hiába dolgoztam.
– 1971-72-ben részt vett a Szovjet Antarktisz Expedícióban, ami bizonyára izgalmas kaland lehetett. Mi volt a feladata?
– A 17. Szovjet Antarktisz Expedícióban vettem részt, abban az esztendőben Magyarországról egyedüliként. Az expedíció során két alapvető feladatom volt, egyrészt a tudományos kutatóhajó időjárási előrejelző részlegét vezettem közel fél éven keresztül. Másrészt volt egy magyarországi megbízatásom is: az úgynevezett levegőháttér mérések végzése a tiszta antarktiszi levegőben és a környező óceánokon. Ez egy nagyon jól sikerült munka volt, az adatok feldolgozása után nemzetközi sikereket hozott.
– Meteorológus szemmel hogyan értékelné a klímaváltozást, valóban akkora a veszély, mint azt a média sugallja?
– Nem vagyok éghajlatkutató, így hosszabb távon nem foglalnék állást. Természetesen, mint meteorológusnak, megvan a véleményem. Itt a kérdés nem az, hogy van-e éghajlatváltozás vagy sincs, mert az mindig volt. Most az a kérdés, hogy a jelenleg tapasztalható, kicsit erőteljesebb melegedés a légkörben az elmúlt harminc évben köthető-e az emberi tevékenységhez, vagy pedig attól független, természetes folyamat. Sajnos, egyre több jel mutat arra, és a tudomány is egyre inkább igazolva látja, hogy mi, emberek, magunk is sokat teszünk azért, hogy ez az úgynevezett globális éghajlatváltozás az elmúlt időszakban keményebbre fordult.
– Kiadott egy cd-t a „Meteorológia iskolája” címmel. Ezt kiknek szánta?
– Mindazoknak, akik egy kicsit tovább akarnak látni a mindennapi időjárási tapasztalatoknál. Ha kinéznek az utcára, és látnak bizonyos felhőket, folyamatokat a légkörben, akkor lássanak mögé is. A cd arra is szolgál, hogy sokkal érthetőbbek, világosabbak legyenek a médiában elhangzó időjárási kifejezések, szakszövegek. Például, az emberek tisztában legyenek azzal, hogy amikor a ciklonról beszélünk, akkor miről is van szó, vagy mit jelent egy hideg- és egy melegfront, mi történik ilyenkor a légkörben. Aki ezek iránt érdeklődik, az a meteorológiai szolgálat honlapján megtalálhatja meteorológiai iskolámat.
– Milyen időben érzi magát a legjobban a meteorológus?
– Minden évszakban megvan az a hobbim, amit űzök, ennek következtében mindig várom már a következőt. Nincs kitüntetett évszakom, viszont egészségileg a legjobban a hidegfrontok után érzem magam.
Presztízs Magazin
 
 
 
NÉVJEGY
Vissy Károly – 1935. 08. 30.
1957-ben az ELTE TTK meteorológus szakán végzett.
A diploma megszerzése után az Országos Meteorológiai Szolgálatnál kezdett dolgozni, az első hét évben a repülésmeteorológia területén látott el feladatokat. 1970-ig a rövid távú előrejelző osztály tudományos munkatársa, majd 1974-ig tudományos csoportvezetője.
1971-1972-ben részt vett a 17. Szovjet Antarktisz Expedícióban. A mérések eredményeit összefoglaló tudományos dolgozat, amelynek megírásában társszerzőként vett részt, 1973-ban MTA-díjat nyert.
1974-ben a polgári kisgépes repülések (mezőgazdasági, sport-, mentő-, szállítórepülések) meteorológiai biztosításának, kiszolgálásának megszervezésével foglalkozott. A feladatra létrehozott általános repülésmeteorológiai osztály vezetését 4 évig látta el.
1978-ban a Központi Előrejelző Intézet (KEI) időjárás-előrejelző főosztály vezetője, 1985-től 1989-ig igazgatóhelyettese, majd 1992 végéig igazgatója. 1993-tól 1998-ig OMSZ keretei között megalakult Kereskedelmi Szolgáltató Iroda vezetője.
1973 és 1999 között az ENSZ szakosított szervezeteként működő Meteorológiai Világszervezet két állandó bizottságában (Repülésmeteorológiai és Alaprendszerek Bizottsága) magyarországi képviselőként tevékenykedett.
1999. január 1. óta az OMSZ elnökének szakmai főtanácsadója.
A Magyar Rádióban 1968, a Magyar Televízióban 1972 óta külső munkatársként vesz részt az időjárás-jelentések és környezeti tájékoztatók rendszeres előadásában.
2009-ben az Európai Meteorológiai Társaság nemzetközi zsűrije „Az Év Média-meteorológusa” díját ítélte Vissy Károlynak.
Még nincs értékelve