Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

„A rangos meccsek fokozzák a jó játékvezető teljesítményét”

A játékvezetői szakmában mindig lehet újat tanulni

Balogh Zoltán | Zádor Péter | 2011.09.27. |
„A rangos meccsek fokozzák a jó játékvezető teljesítményét”
Kassai Viktor olyan határozott, akár a futballpályán. Az interjú során készséges, udvarias, ám nincs bratyizás. Úgy véli, a sztoriknak a játékvezetői öltöző falain belül kell maradniuk. Karakteres véleménye van a labdarúgók pályán való magatartásáról: nem jár azért aranyérem a játékosoknak, ha betartják a szabályokat. „Kollekciójából” már csak a legrangosabb futballcsata, a világbajnoki döntő dirigálása hiányzik. Ez azonban nem frusztrálja, amondó, bőven akad kihívást jelentő feladat.
Tudatos típus. Gyorsan rájött, labdarúgóként átlagos képességekkel rendelkezik, nincs esélye komoly szinten űzni a sportágat. Hogy mégis a labda közelében maradjon, a játékvezetéssel kötött jegyességet. Nem volt számára ismeretlen a sípmesterek világa, édesapja, Kassai István 35 éve a bíráskodás szerelmese. A fiú túlszárnyalta az apát, a világ legjobb játékvezetői közé került. Egy rekord máris fűződik a nevéhez, 35 évével ő a legfiatalabb játékvezető, aki BL döntőt vezethetett!

– Tatabányai illetőségű, 15 éves koráig a város csapataiban kergette a labdát. Gondolom, nem lenne szomorú, ha a Kiprich József és Vincze István irányította csapat kiharcolná a feljutást a legmagasabb osztályba.

– Szerintem a lokálpatriotizmus mindenkiben benne van, biztosan sokat segítene a tatabányai futballon, ha a csapat felkerülne az NB I-be – mondja Kassai Viktor –, de egy játékvezetőnek ez nem lehet prioritás, saját magunkra kell figyelnünk.

Végig kell járni a ranglétrát
 
Presztízs Magazin
– Jó néhány éve egy olyan kollégájával készítettem interjút, aki egész pályafutása alatt alacsonyabb osztályokban fújta a sípot. A spori elmondta, ha jön a szezonkezdet, már tűkön ül, nem érdekli, hogy 40 fokban vagy jeges pályán kell vezetnie. Szerinte aki egyszer belekóstol a játékvezetésbe, az örökre a rabjává válik. Önben megvan még ez a bizsergés, vagy már abszolút profiként, hideg fejjel várja a feladatokat?

– Vegyül a kettő. A munkánkat tudatosan, mindenre kiterjedő figyelemmel kell végezni, de beismerem, amikor pár hétig vagy hónapig nem fújok sípba, akkor én is sokkal jobban várom a rajtot. Mert az a legfontosabb, hogy mérkőzéseket vezessünk, ne csak fizikailag, mentálisan készüljünk az edzéseken. Akárcsak a játékosok, mi is várjuk, hogy elinduljon a bajnokság. A lelkesedés, a bizsergés ma is megvan, ám fontos, hogy ez ne menjen a teljesítmény rovására.

– Tizenöt éves kora óta bíráskodik, végigjárta a ranglétrát. Hogyan építi fel magát egy játékvezető az évek alatt, mennyiben más a játékosok hozzáállása a különböző osztályokban?

– A játékosok ugyanolyan emberek a harmadosztályban, mint a Bajnokok Ligájában. Mindenhol vannak könnyebben vagy nehezebben kezelhető labdarúgók. A futball minden szinten ugyanaz. Ami a játékvezetésben különbözik, az az, hogy az első pár évben, amíg megyei szinten vezet az ember, magát a légkört kell megszoknia, minél több tapasztalatot kell gyűjtenie. Az NB-s osztályokban, a másod-, harmadosztályban már kezdjük tökéletesíteni a képességeinket, aki pedig az NB I-be eljut, arról már el lehet mondani,
hogy kiforrott játékvezető, szinte mindent átélt a futballpályán. Fontos, hogy végigjárjuk a szamárlétrát, nem lehet egyből az NB I-ben debütálni.

– Édesapjáról említettük, hogy 35 éve játékvezető. Ő nem jutott ilyen magasságokba, mint ön. Kíváncsi lennék, amikor hazajön, mondjuk egy BL-meccsről, kikéri-e a véleményét?


– Ebben a szakmában mindig lehet újat tanulni, mindenki más szemmel nézi a mérkőzéseket. Soha nem lehet azt mondani, hogy valaki eljutott a csúcsra, mindig vannak apróságok, amiken lehet és kell is javítani. Édesapám sokat véleményezi a működésemet, van, amikor jó véleménnyel van róla, van, amikor kritizál. Kollégáimmal is kielemezzük a meccseket, ilyenkor elhangzanak pozitív és negatív vélemények is. Egy közösség csak így tud fejlődni, ha csak dicsérnénk és vállon veregetnénk egymást, az nem vezetne előre. Egy csapatban vagyunk, egy hajóban evezünk, akkor járunk jól, ha a team-ből mindenki a
tökéletesre törekszik.

A sportszerűség alap

– Újra csak az alsó osztályban vezető fanatikus kollégájához térnék vissza, aki elmondta,
nem áll távol a sípmesterektől egymás megtréfálása. Vele előfordult, hogy asszisztensei erős paprikával kenték be a sípját a szünetben. Gondolom, az önök szintjén ilyen már nem fordul elő.

– Akárcsak a játékosokat vagy a szurkolókat, minket sem kell úgy elképzelni, hogy a nap 24 órájában nagyon komoly emberek vagyunk. Nálunk is előfordulnak tréfák, viccelődések, de ezek ugyanúgy nem kerülnek napvilágra, az öltöző falain belül maradnak, mint a játékosok által elkövetett ugratások. Az említett példát a mi szintünkön valóban nem lehet már elkövetni, de maradjunk annyiban, mi is sokat ugratjuk egymást a kollégákkal…

– Számos nemzetközi mérkőzéssel a háta mögött mit gondol, melyik az a futballnemzet, amelyik a legjobban tiszteli a játékvezetőket, legkevésbé vitatja az ítéleteket?

– A játékosok hozzáállás sosem útlevél- vagy származásfüggő. Nem lehet kijelenteni, hogy X vagy Y országból származó játékosok jobban tisztelik a játékvezetőt. A külföldi és a magyar játékosok között is akad pozitív példa, de olyan is, aki szinte minden ítéletet vitat.

– A renitenseket nem kérdezném, azt viszont el lehet mondani, hogy kik a legsportszerűbb játékosok, a leginkább partnerek?

– Sem negatív, sem pozitív értelemben nem nyilatkoznék. A közvélemény azt várja el tőlünk, hogy a lehető legjobban tegyük a dolgunkat, ne hibázzunk. Mi sem dicsérjük a játékosokat, mert sportszerűek, a futball egy sport, ahol a fairplay-nek alapvetőnek kell lennie. Nem kell senkinek aranyérmet akasztani a nyakába azért, mert betartja a szabályokat, az ugyanis alapvető.

A rangos meccsek fokozzák a teljesítményt

– Sokan szapulják a magyar bajnokságot a játék lassúsága miatt. Ön, aki rengeteg nemzetközi mérkőzést vezetett, osztja-e ezt a véleményt?


 
Presztízs Magazin
– Az tény, hogy a magyar játékosok és a világ élvonalához tartozó futballisták képzettsége között, valamint a hazai és a nemzetközi meccsek színvonal között van különbség. A magyar bajnokság nem tartozik az európai topligák közé. Persze, ha valaki egy alsóbb osztályú, hazai meccs után néz meg egy NB I-es bajnokit, az azt látja, a játékosok futnak, mint az expresszvonat. Ezért sem igaz az, hogy a megyei bajnokságban is lehet olyan meccseket látni, mint a legmagasabb osztályban. Itthon az NB I külön klasszist képvisel, még a másodosztályt sem lehet vele összehasonlítani. De ez még messze nem elég ahhoz, hogy a spanyol, olasz vagy akár a holland bajnokság iramával említsük egy szinten.

– A többi közt BL- és olimpiai döntőn, vb-elődöntőn fújta a sípot. Ezeket az összecsapásokat olykor több százmillió ember is figyelemmel követte a televízió képernyőjén keresztül. Az ilyen meccsek előtt nincs külön drukk, félelem, hogy Úristen, csak most ne hibázzak?

– A játékosok sem arra gondolnak, amikor egy ilyen meccsre készülnek, hogy mennyien fogják azt nézni. Mi sem tesszük ezt, a feladatunkra koncentrálunk, megbeszéljük az utolsó finomításokat, átböngésszük a csapatok összeállítását, mentálisan is igyekszünk a legjobb állapotba kerülni. Nem dimenzionáljuk túl a helyzetet, nem az jár az eszünkben, hogy most milyen csapatoknak, milyen tét mellett vezetünk. Mert a tét akár össze is nyomhatja a játékvezetőt, de aki ilyen szintre eljut, az már korábban bizonyította, elbírja a felelősséget. A rangos meccsek inkább fokozzák a jó játékvezető teljesítményét, örülünk, hogy részesei
lehetünk a világ futballja legrangosabb mérkőzéseinek.

Motivációban nincs hiány

– Veretes eredménylistával rendelkezik, egyedül a világbajnoki döntő levezetése hiányzik karrierjéből. Az elmondottak alapján úgy gondolom, nem sokat filozofál ezen, vagy tévedek? Néha azért eljátszik a gondolattal?

– Világbajnoki döntőt vezetni annyira különleges dolog, hogy az nem lehet konkrét cél egy játékvezető karrierjében, mert ez csak nagyon keveseknek adatik meg. A labdarúgás történetében eddig mindössze 19-en vezettek vb-döntőt, nem sokkal több ez a szám, mint ahányan a Holdon jártak. Csak ezzel a céllal nem lehet nekiállni a bíráskodásnak. Rengeteg, persze nem ekkora, ám nagyon fontos mérkőzésen fújhatjuk még a sípot kollégáimmal, szóval nincsenek motivációs problémáink.

– 35 esztendős, bőven van még ideje a hazai és a nemzetközi porondon. Hogy tervezi, ha egyszer eléri a korhatárt és le kell tennie a sípot, a játékvezetés közelében marad?

– Ez szinte nem is tervezés kérdése, hanem már automatizmus. Aki elkezdi a játékvezetést, az nagyon nehezen szakad ki ebből a közegből. Aki teheti, aktív pályafutása után ellenőrként vagy vezetőként marad ebben a társaságban. Át kell adnunk a tapasztalatainkat, segítenünk kell a következő generációt. Ugyanezt tette Puhl Sándor és Vágner László is, amikor a visszavonulásuk után hasznos tanácsokkal segítették a mi fejlődésünket. Ez nekünk is kötelességünk lesz a minket követő kollégákkal kapcsolatban.

Névjegy:
Születési hely: Tatabánya
Presztízs Magazin

Születési idő: 1975. szeptember 10.
Játékvezetői vizsga helye, ideje: Bicske, 1990. június
Első mérkőzése partjelzőként: Szárliget-Óbarok, 1990. június
Első mérkőzése játékvezetőként: Kecskéd-Vértessomló ifjúsági, 1991. október
Első felnőtt mérkőzése: Ászár-Császár, 1993. április 11.
Országos kerettagság kezdete: 1997. július
Első NB I- es mérkőzése: Zalaegerszeg-BVSC, 1999. március 20.
NB I- es mérkőzéseinek száma: 171
FIFA kerettagság kezdete: 2003. január 1.
Első nemzetközi mérkőzése: Plovdiv – Kelet-Szlovákia, UEFA Regions Cup,
2000. október 24.
Nemzetközi tornák:
2005: U19-es Európa-bajnokság, Észak-Írország
2007: U20-as világbajnokság, Kanada
2008: Európa-bajnokság, Ausztria és Svájc (tartalékként)
2008: olimpia, Peking, ő volt a döntő játékvezetője
2009: U17-es világbajnokság, Nigéria

2010: világbajnokság, Dél-afrikai Köztársaság. A csoportkörben a Brazília-
Koreai NDK és az Uruguay-Mexikó találkozókat, a nyolcaddöntőben a Ghána-
Egyesült Államok, az elődöntőben a Spanyolország-Németország mérkőzést
vezette.
2011: Bajnokok Ligája döntő.

 
Még nincs értékelve