K-1 – gigászok harca

K-1 – egy betű és egy szám. Ha kibontjuk a dinamikusan fejlődő sportág elnevezését, a következő fontos dolgokat tudhatjuk meg: a „K” betű az álló küzdősportokat – karate, kick-boksz, kung fu, kempo – jelöli, de a kezdőbetű az angol „King” azaz király szóra is utal. Az „1” már jóval egyértelműbb: elsőszámú, a legjobb a világon, vagyis No. 1. Találunk a K-1-ben teakwondosokat, thai-bokszolókat, savatésokat, valamint egykori ökölvívókat, testépítőket vagy amerikai focistákat is. A K-1 megálmodói egy olyan stílus létrehozását tűzték ki célul, ahol a bajnokok egységes, letisztult szabályrendszerben küzdhetnek a világ legjobb szupernehézsúlyú harcosának járó címért.

A gyökerek a japán Oszakába nyúlnak vissza, itt alapította meg 1980-ban Kazuyoshi Ishii, Seidokan karate iskoláját. Két évvel később, Seido Kaikannal megrendezték az első Teljes Japán Karate-Do versenysorozatot, majd Ishii elnökletével megalakult a Japán Budo Promotion Association. Seido Kaikan az USA-ban is megismertette az egyre népszerűbb sportágat, ahol több nagy versenyt rendeztek a harc mellett a show-ra is fogékony jenkiknek. 1993-ban, Tokióban került lebonyolításra az első K-1 Grand Prix, ahol több mint tízezren tapsoltak Branco Citatic győzelmének. Mára a K-1 kitermelte világsztárjait, teljes gőzzel dübörög, a japán nyolcas döntőre kvalifikáló kontinentális viadalokon a nézőszám a 40 ezret is eléri, a távol-keleti fináléban pedig 80 ezren bíztatják az elit mezőnyének tagjait. A tradicionális Japánban kultusszá nőtte ki magát a K-1, a legnagyobb sztárokat a nemzeti hősöknek számító szumó bajnokokkal emlegetik egy szinten. A felkelőnap országának K-1-rajongói számára viszont nagy fájdalom, hogy szupernehézsúlyban nem tapsolhattak még hazai világbajnoki sikernek, Musashi ezüstje volt eddig a csúcs.

Mára specializálódott a mezőny, az öreg motorosok mellett, akik korábban más sportágakból nyergeltek át, az ifjú titánok már karrierjük kezdetétől csak a K-1-re készülnek. A teljesség igénye nélkül néhány név, akikért tódultak a stadionokba a nézők: Peter Aerts, Andy Hug, Dennis Lane, Mike Bernardo, Stefan Leko, Ernesto Hoost, vagy Mark Hunt, Jerome LeBanner, Ray Sefo, Bob Sapp, Remy Bonjansky, Musashi, Alexej Ignasov, Badr Hari, Semmy Schilt.

Első magyar résztvevőként – azóta is egyetlen profi kick-boksz világbajnokunk – a debreceni Tumbász József és edzője, Katona Attila kapott meghívást japán K-1 viadalra. Az alsó súlyhatárt éppen csak súroló fighter győzelemmel kezdett, ám sérülése megakadályozta abban, hogy tovább küzdjön. „Tumbi” sportágba beleszerető mestere azonban a fejébe vette, elhozza Magyarországra a K-1-et. Felvette a kapcsolatot Kazuyoshi Ishiivel, ám ekkor még esély sem volt arra, hogy a K-1 kitegye a lábát Japánból. 2000-ben enyhült a szigor, a show „átjött” Európába, s az összecsapásokon külföldi licenccel már magyar versenyzők is meccseltek. 2001 decemberében a magyar viadal rendezéséről szóló dokumentumra is rányomták a pecsétet, így 2003 augusztusában a licencet birtokló FSPU Hungary szervezésében megrendezésre kerülhetett az első K-1 Magyar Nagydíj. 2008-ban már Budapest adhatott otthont a K-1 WordGrand Prix Final Elimination állomásának. A sportcsatornáknak köszönhetően FSPU rendezvényeit világszerte milliók kísérik figyelemmel.

- A K-1 elsősorban egy üzleti vállalkozás. Az a legfontosabb, hogy a licenctulajdonosok stabil anyagi háttérrel rendelkezzenek, s hosszútávon tudják garantálni a verseny minőségét. A rendezvények a világon mindenhol szigorú koreográfia szerint zajlanak, a színvonal magas mércének kell, hogy megfeleljen. A mérkőzésekről készült videó-felvételt már másnap el kell küldeni Japánba. Nem tagadom, nagy volt az izgalom az első, 2003-as rendezvény előtt, hiszen itthon teljesen ismeretlen volt a K-1. A médiának és a közönségnek is el kellett magyarázni, hogy egy világszerte elismert, minőségi rendezvényről, a küzdősportok csúcsát jelentő viadalról van szó, nem egy spontán szerveződő üzleti vállalkozásról. Jelenleg legfontosabb a szakmai minőség, a folyamatosság és még másodlagos az üzleti haszon – mondta a licenc társtulajdonos Katona Attila, aki büszkén számolt be arról is, hogy a japán vezetők értékelése szerint a magyar viadalok a világ legjobban szervezett K-1-rendezvények közé tartoznak. Ebben a másik licenctulajdonosnak, a rendkívül akkurátus Pap Vilmosnak meghatározó szerepe van. Nála nincs kivételezés, a legnagyobb világsztároknak is részt kell venniük a percre pontosan megkoreografált főpróbán.

A magyar versenyzők felkészültsége még elmarad a hazai viadalok szervezésének szintjétől, legjobbjaink az európai élmezőnybe kerüléssel próbálkoznak. Tehetségekben nincs hiány, a honi küzdősport rajongók bíznak benne, hogy két-három év múlva már magyar fighter is részt vehet a japán világbajnoki nyolcas döntőn.

K-1-szabályok

A viadalokat egy 7,2x7,2 méteres szorítóban rendezik, ez szélesebb a hagyományos ökölvívó-ringeknél. Erre elsősorban a rúgások, és a nagyobb ívű technikák miatt van szükség. A nehézsúly alsó súlyhatár 86,18 kilogramm. A mérkőzések menetideje 3x3 perc, ha a bírák nem tudnak dönteni, újabb 3 perces felvonásra küldik a feleket. A nagy tornákon nyolc harcos küzd az elsőségért.

A pontozásnál négyféle szempontot vesznek figyelembe: a leütések számát, az ellenfélnek okozott sérülés mértékét, a szabályos, tiszta ütéseket és a támadó szándékot.

A szabályrendszer a következő harci technikákat engedélyezi:

- egyenes rúgás testre vagy fejre

- köríves külső combrúgás

- köríves testrúgás

- köríves fejrúgás

- oldalsó rúgás

- forduló egyenes rúgás

- köríves belső combrúgás

- kéz éllel történő ütés

- ugró rúgás

- térdrúgás

Tilos viszont a fejelés, a könyökkel történő, valamint a tarkóra mért ütés! Nem megengedett a harapás, fojtogatás, az ágyék támadása, és a judóban használt dobások. Nem szabad megütni a földön fekvő ellenfelet, és a bíró "állj" szava után nem lehet tovább folytatni a harcot.

 

A cikk a Vitalpont3000 Oktatási és Referencia Centrum támogatásával készült.
Vitalpont3000 Centrumban nem csak sportsérülések gyógyításával foglalkoznak, módszereiknek köszönhetően sokan távoztak már gyógyultan az intézményből. A centrum szakemberei továbbra is várják az egészségügyi gondokkal küzdőket.