Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Akaraterő, koncentráció, küzdeni tudás

A kardforgatás művészete, a test és a lélek harmóniája

Benkő Péter | Molnár László | 2013.07.06. |
kendo, veszprém
Akaraterő, koncentráció, küzdeni tudás
A veszprémi lakótelep szakképző iskolájának tornatermében, speciális öltözetben edzésre felsorakozott húsz fős csapat tagjai már első ránézésre fegyelmet, erőt, kitartást sugároznak. Ők a kendósok, a húsz esztendős Bakony Kendo és Iaido Klub Veszprém sportolói. Anyagi nehézségeik ellenére szépen hozzák az eredményeket, a nemrég lezajlott XXV. Kendo Európa-bajnokságon öt bronzérmet nyert magyar válogatottnak két sportolójuk is tagja volt.

Az edzés ugyanúgy működik itt is, mint minden más, mozgáskultúrával foglalkozó sportnál, harcművészetnél: bemelegítéssel, gimnasztikával kezdődik, aminek a test formába hozása a célja. Ezt a kendo-alapok követik, a láb- és a kézmunka, majd a karddal való bemelegítés, a technikai alapok gyakorlása, a páncélban gyakorlás, végül pedig szabad vívás.

Akár a szamurájok

Balogh Tibortól, a klub 5. danos vezetőjétől és edzőjétől kérdezem, lényegében önvédelmi sport a kendo?
– Legjobb megfogalmazás a japán kardvívás, nem önvédelemről szól, annál sokkal mélyebb – válaszol az edző. – A japán szamuráj, a bushi társadalmi osztály életmódjából, szellemiségéből fejlődött ki, a kardforgatás művészete, a kard tulajdonságait a szamurájok a csatákban sajátították el.

Presztízs Magazin

Ugyancsak kardot használtok Ti is. Miben hasonlít ez az eredeti szamuráj kardra, és miben más?
– Ez a bambuszból készült eszköz az ősi kardot mutatja nekünk. Ugyanabban a szellemben gyakorolunk, mint a szamurájok, egymásnak nem okozunk sérülést. Tizenkét évig tae kwoon do-ztam, és tudat alatt mindig bennem volt, hogy valakinek akár maradandó sérülése lehet. A kendoban viszont nincs ez a gát. Az általunk használt eszköz, a kard ugyanolyan hosszú, mint az eredeti, de nem éles, nem lehet vele embert ölni. Maga a vívás, a mozdulatok viszont mind szellemben, mind fizikumban megegyeznek a japán vívás elemeivel.
A régi harcosok, a szamurájok bizonyára éles karddal vívtak.
– Nagyon éles, különleges tulajdonságokkal bíró kardot használtak. Magát a kendo-t pedig eszközként használták arra, hogy a harcra felkészüljenek. Japánban az igazi kard nem a harcot, hanem a védelmet mutatja.

Szeretet alapú sport

Presztízs Magazin

Fegyelmezetten, a megszokott koreográfia szerint zajlott a bemelegítés, összeszokott a csapat. Az edző elmondja, a klubban az emberek ugyan cserélődnek, de mindig örülnek, ha egy kisgyerek a szemük előtt nő fel.
Így volt a mostani eb-n junior kategóriában, csapatban bronzérmet szerzett Szemán Bencével, vagy a Tóth Bercivel is. Megtudom, az edzésre járók korosztálya vegyes. Balogh Tibor szerint a kendót Európában nyolctól 108 éves korig lehet művelni, ahol a bushido szellemisége a mindennapokban jelen van, ott a gyerekek már hatévesen elkezdik, ebben nőnek fel, ez a legnépszerűbb harcművészet. Ám nemcsak fiúk és férfiak járnak a klubba. – Japánban külön női és férfi edzéseket tartanak, de jobb, ha együtt edzenek, mert így a nők sokkal erősebb vívók lesznek – véli a klubvezető.
Ha már az erőnél tartunk, milyen izmokat erősít elsősorban a kendo? Vagy inkább ügyességet ad?
– Teljesen átmozgat. A láb, a törzs, a csípő, a vállak, az alkar, a csukló mind erősödik, de ez elsősorban mégis igen erős lábmunka, annak ellenére, hogy kézzel vágunk, eszközt használunk.

Presztízs Magazin

Minden sportág ad valami pluszt a fizikai erőnlét mellett. Mennyire formál át a kendó?
– Jó irányba változtat, erősen személyiségformáló, középpontjában a test és lélek harmóniája áll. Hogy milyen pluszt ad? Nos, 90-100 éves korig aktívan művelhető, ilyen korúak is űzik Japánban. Fizikai aktivitásuk gyengül, amit a mentális erő jól kompenzál, így egész életükben boldogan élnek, ez nagyon fontos. A kendo része a forma, a koreográfia, ahogy felöltözünk, ahogy vívunk, ahogy átadjuk a tanítást. Minden mestertől tanultunk valamit, amit saját tapasztalataiból adott át nekünk. Szinte csak japán mesterek tanítottak, az ő módszerük szellemében adjuk tovább a pontos és szép mozgást, filozófiát.
Idegen embereket hogyan kezel a kendós, emberi kapcsolatai mennyire változnak?
– Ez egy nyitott, szeretet alapú sport, nem a testek harca. A kendóban két lélek találkozik, ha egyik legyőzi a másikat, az a szívét, a lelkét győzi le, nem a testét. Segít a kommunikációban, nem a brutalitásra, hanem a szeretetre épít. Megtanít egymás felé nyitni, egy régi kendós szívesen hív be egy kezdőt edzésre, adja át tudását, ettől jól érzi magát az, aki közénk jött, ez a jó hangulat titka.

Alapelv: az úton eltöltött idő

Presztízs Magazin

A Bakony Kendo és Iaido Klub Veszprém sportolója, Kocsis Barbara tavaly versenyzett először magyar színekben világbajnokságon. A magyar férfi csapat a japánokkal vívta a döntőbe jutást, és harmadikak lettek. – Sajnos az idei Európa-bajnokság nehézkesen indult, elsősorban, mert az amatőr és profi szintű kendo között hatalmas anyagi szakadék van – mutat rá Tibor. – Akik itt kendóznak, mind munka, vagy tanulás mellett érik el ezeket az eredményeket.
Van-e profi kendós Magyarországon?
– Nincs, ez nem is tömegsport, 6-800 fő kendózik aktívan 15-20 klubban. A színvonal viszont profi! Sportértéke miatt jó volna, ha magasabb támogatást kapnánk a várostól, a jelenlegi, úgy vélem, picit kevés.
Mi a cél? Bajnokságot nyerni, kijutni a vb-re?
– Természetesen van országos egyéni és csapatbajnokság, utóbbin tavaly harmadikak lettünk. Van a Sakura kupa és a Hungária Kupa nemzetközi bajnokság, ezeket a külföldiek is szeretik. A versenyek mellett be lehet kerülni a magyar nemzeti válogatottba.
Az idei Eb-t, ami a 25. volt, Berlinben rendezték. Arra hogyan készültetek?
– A szövetségnek anyagi problémát jelentett a kiutazás, a nevezési díjat a rendező ország majdnem háromszorosára emelte. Sikerült pénzt szerezni, hogy a férfi, a női és a junior csapat kiutazzon, ám csak utolsó pillanatban derült ki, hogy utazhatnak, ennek dacára öt bronzéremmel tértek haza a magyarok. Ez nagyon pozitív! A kendó alapelve nem az út vége, hanem az úton eltöltött idő. Az, hogy felkészülnek, az Eb-n felveszik a nemzeti színű mezt és születik egy eredmény, csak állapot. Maga az, hogy ott vannak, jelen vannak, csinálják, az az igazi! A kendósok soha nem keserednek el!

Barátságok születnek

Presztízs Magazin

Amíg a tornacsarnok előtt beszélgettünk – hiszen az edzés felpörgött, s nem kis zajjal járt – mindenkire felkerül a szerelés. Több eszközt magukra öltenek a srácok. Mik ezek és milyen célt szolgálnak?
– A tare a csípővédő, a lecsúszott vágások ellen véd. A do, a testvédő, a régi szamurájok öltözetéhez hasonló, a test két oldalára eső vágások ellen. A felső rész, a mune a mellkast védi. A men egy ráccsal ellátott, szövetből készült, felköthető sisak, a nodo pedig a torokvédő. Kesztyűt is húzunk, ami a kézfejet és az alkart védi, ugyanis a kendóban karvágás van, az alkar vágása az érvényes találat. Még a bambuszkarddal is nagyot lehet vágni, emiatt védeni kell a testet.
Nemzetközi szinten milyen a kendós összetartás?
– Az első Eb-n, amin csapattagként vettem részt, igen jó barátságra tettem szert a spanyol csapat tagjaival, majd nemsokára Mallorcára mentünk nászútra. Megírtam nekik, s ők igen nagy szeretettel fogadtak bennünket, együtt edzettünk és mivel egyikük bárban dolgozott, meghívott, jót beszélgettünk, söröztünk. Párszor találkoztunk csak, mégis erős baráti szálak fűznek össze bennünket. Panaszkodtak, nehezen jutnak hozzá használt felszereléshez, nekem pedig volt, és elküldtem ajándékba a mallorcai kis csapatnak.

Gyorsaság, test és lélek összhangja

Presztízs Magazin

Szeretném megszólaltatni a klub legeredményesebb fiataljait, megkérem az edzőt, mutassa be őket. Miközben öltözőbe vonulok a három sportolóval, érdekes élményben lesz részem. Egy meghajlás szemtanúja vagyok, amint elhagyják a tornatermet, és az öltözőfolyosóra lépnek. Mi a lényege ennek a mozdulatnak? – kérdezem Kocsis Barbarát.
– Ezzel tiszteljük meg a helyet, ahol edzünk. Fizikai és lelki tisztulást ad, kiürítjük gondolatainkat, hogy teljesen a kendóra figyeljünk. Szükséges a koncentráció, ha munkán, családon, problémákon jár az ember esze, nem tud a gyakorlatokra összpontosítani. Ide csak a békét, a szeretetet engedjük be.
Mennyire változtatta meg a szemléleteteket a kendo?
Tóth Bertalan: – Erősen, pláne, ha az ember kiskora óta űzi. Megtanul bánni a testével, a lelkével, megtanul küzdeni.
Szemán Bence: – Sokkal tisztelettudóbb lesz az emberekkel, ugyanakkor magabiztosabbá válik.
K. B.: – Növeli az akaraterőt, a koncentrációt, kitartásra ösztönöz, megtanulunk odafigyelni egymásra, edzőre, edzőpartnerre. Aki nem érzi jól magát, azzal én sem tudok jól gyakorolni.
Mi az elsődleges célotok?
– K. B.: Minden korosztályban más. Mindhárman tagjai vagyunk a magyar nemzeti válogatottnak, nekünk most a versenyzés, a jó eredmények megszerzése. Később majd az „életkendo” lesz, ahol már magáért a mozgásért, a szellemi fittségért, a társaságért járunk le edzésekre.
A mozgást mennyiben változtatja meg?
T. B.: – Nem fizikai sport, nem az erőnlét a lényege, hanem a gyorsaság, a test és lélek összhangja.
SZ. B.: – A laza vágásokat, és a gyorsaságot együtt felfejlesztve szép találatokat érünk el, és ez a fontos. Úgy érzem, mindig van és lesz mit tanulni!
K. B.: – Olyan harcművészet ez, amit az ember idős koráig űzhet, amikor már nem a gyorsaság, hanem a letisztult mozdulatok, a pontosság, precizitás számít.

Egész évben várják az új tanítványokat

Presztízs Magazin

A Bakony Kendo és Iaido Klub 1993-ban, Hoffmann Kálmán vezetésével alakult, hamarosan felvételt nyertek a Magyar Kendo Szövetségbe és a Veszprém Megyei Harci Művészetek Össz-Szövetségébe.
A klub életének legjelentősebb eredménye 1997-ben Kyotoban született meg: „B” csoportos Világbajnoki Aranyéremmel tért haza a magyar csapat, melynek tagja volt Balogh Tibor, a klub jelenlegi elnöke. A klub története és eredményeik részletesen olvashatók a www.bakonykendo.hu honlapon.

A 25. Kendo Európa-bajnokságon elért hazai eredmények

A junior csapat bronzérmes lett, tagja a veszprémi Szemán Bence.
A női csapat – köztük Kocsis Barbara –, valamint egyéniben Bővíz Marina a Magyar-Japán Kendo Klub 4. danos versenyzője, a női csapat kapitánya szerzett bronzérmet.
A férficsapat szintén bronzérmes lett, ugyanígy egyéniben Dubi Sándor 6. dan (Szigetközi Junior Kendo Klub).

Képgaléria

Átlag: 4