Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Naivnak maradni

A leggyorsabb magyar – autóval

Bogáth Patrik | Tischler Zoltán-Profimédia | 2014.02.22. |
Michelisz Norbert
Naivnak maradni
Három éve adják át a Sportcsillagok Gálaestjén a közönségdíjat, és ez alapján ennyi ideje Michelisz Norbert az ország legnépszerűbb sportolója. Ahhoz, hogy az Év sportolója címért is eséllyel indulhasson az olimpikonokkal teletűzdelt mezőnyben, alighanem világbajnokságot kell nyernie a WTCC-ben. És Sébastien Loeb ide vagy oda, Michelisz Norbert erre képesnek is tartja magát.

Összeszámoltad már valaha, hány országban jártál?
Még nem, de azért olyan sokban nem, hogy ne tudnám gyorsan összeszedni. A nyugat-európai országok közül Skócia és Írország kivételével mindenhol megfordultam, az amerikai kontinensről megvolt Argentína, Brazília és az Egyesült Államok, keleten Oroszország, a Közel-Keleten Dubai, a Távol-Keleten Japán és Kína, Afrikában Marokkó. És még biztos van három-négy, amit így hirtelen kihagytam…

Lassan besatírozhatnád egy világtérképen a „meghódított” országokat.
Erre még nem gondoltam, bár a kontinensek közül most már csak Ausztrália számítana érintetlen területnek.

Presztízs Magazin

Tíz éve gondoltad volna, hogy bejárod a világot?
Abban mindig reménykedtem, hogy sikerül nemzetközi autós karriert befutnom, és azzal ugye kéz a kézben jár a kalandozás is. De sosem az utazás motivált, hanem a versenyzés, a kettő nem is kapcsolódott össze a fejemben. Persze, mostanában sokszor belegondolok, milyen jó dolgom van, mert egyrészt azt csinálom, amit szeretek, másrészt olyan helyekre is eljutok, ahová egyébként nem lett volna lehetőségem.

Élmények a világ körül

Melyik volt a legkülönlegesebb helyszín? És ezt most nem a versenyzés szempontjából kérdezem!
Például Japán, ahol ellátogattam a Hirosima-múzeumba. Az egy nagyon megrázó élmény volt, mert bár a könyvekben olvasta az ember, hogy ott atombomba robbant a második világháborúban, de elképzelni nem tudja, mivel jár ez. Ebben a múzeumban a lehető legélethűebben ábrázolják a történteket, az égő embereket, az átláthatatlan káoszt, a dermesztő rémületet. De ugyanilyen fontos tapasztalatokat szereztem pár éve az első brazíliai utamon is, amikor szembesültem a mérhetetlen szegénységgel, pedig a taxis nem is mert bevinni a legdurvább Sao Paulo-i nyomornegyedekbe. Hiába mutatja azt a tévé, hogy Brazíliában csak a foci, meg a szamba, meg a riói karnevál körül forog a világ, mert ott sem minden a buliról szól.

Presztízs Magazin

Szociálisan érzékeny típusnak tartod magad?
Igen, azt veszem észre, hogy engem jobban megérintenek ezek a szörnyűségek. Nem is tudok egyik pillanatról a másikra átlépni azokon a vizuális élményeken, amikor látom, hogy milyen nélkülözésben élnek emberek, egészen kicsik és idősek egyaránt egy-egy szegénytanyán. Ilyenkor tudatosul bennem igazán, hogy nekem szinte minden megadatott, amiről álmodtam. Annyi helyen jártam már, és a világnak annyi problémáját láttam, hogy az itthoni hétköznapi gondok más megvilágításba kerültek előttem. Helyettük egyre inkább érdekelnek a világ bajai.

Mindig ilyen érdeklődő voltál, vagy ez csak az utóbbi évek eredménye?
Csak az utóbbi éveké. Az iskolában például nem voltam kiemelkedő tanuló, a történelem is csak átlagosan érdekelt. Ha muszáj volt, megtanultam, de nem fektettem plusz energiát mondjuk más kultúrák megismerésébe. Aztán ahogyan fejlődött a személyiségem, úgy változtak meg az aktivitásaim. Régebben, mint a legtöbb fiatal, én is rengeteg időt töltöttem a tévé előtt, és onnan kaptam az információkat, de idővel rájöttem, hogy például egy könyv elolvasása mennyivel többet tud adni. Kezd erősödni a „kulturális énem”, aminek nagyon örülök, mert azelőtt nem gondoltam volna, hogy van ilyen oldalam is.

Kicsit ez is arra utal, hogy szereted a kihívásokat. Ambiciózus ember vagy?
Attól függ. Ha valami nem érdekel, tudok hihetetlenül lusta lenni, amit kifejezetten utálok, de még nem jutottam el arra a pontra, hogy képes legyek változtatni rajta. Ha viszont valami érdekel, hajlandó vagyok éjjel-nappal energiát fektetni bele, és folyamatosan keresem benne az előrelépés lehetőségét.

Sébastien Loeb, a legyőzhető

Presztízs Magazin

Nem kockáztatok nagyot: az autóversenyzés egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik nálad. 2013-ban hétszer álltál dobogóra, ami egyéni rekord. Ha már előrelépés, mi a következő lépcsőfok?
Sokáig a világbajnoki cím lebegett konkrét célként a szemem előtt, azt mondogattam magamnak, minden áron világbajnok akarok lenni. Tavaly ugyanakkor az is elégedettséggel töltött el, ha szakmailag kihoztam a maximumot egy-egy futamból. Tehát lehet, hogy nem nyertem, csak a negyedik-ötödik helyen intettek le, de tudtam, a lehetőségeimhez képest tökéletes versenyt futottam. Most már inkább arra törekszem, hogy ezeket a szakmai célokat teljesítsem.

Akkor a világbajnoki címet felejtsük is el?
Nem, erről szó sincs, még mindig szeretnék egyszer világbajnok lenni! Egyrészt, mert képesnek tartom magam rá, másrészt, mert ha ezeket a kisebb szakmai célokat teljesíteni tudom, azok úgyis lépésről lépésre elvezetnek a nagy lehetőségig, aztán ott majd kiderül, hogy ez elegendő lesz-e a világbajnoki címhez vagy sem.

Presztízs Magazin

Mennyire nehezíti ezt a törekvésedet, hogy egy igazi nagyágyú, Sébastien Loeb csatlakozik a sorozathoz?
Biztos nehezíti, de én ennek örülök, mert vb-cím és vb-cím között is van különbség. Ismerem magam annyira, hogy tudjam, ha egy marha erős mezőnyben érek fel a csúcsra, az nekem is ezerszer többet jelent, mintha ugyanezt egy gyengébben érném el. Hiszem azt, hogy egy nap a külső körülményektől függetlenül én leszek a legjobb, és nem szeretnék akkor azon gondolkodni, hogy lehetett volna erősebb is a mezőny. Szóval, tárt karokkal várom Loeböt és a hozzá hasonló kaliberű pilótákat, mert csak elősegítik a fejlődésemet.

Miért várod leginkább a Loebbel való találkozást?
Mert biztos vagyok benne, hogy egy bármilyen tapasztalt túraautósnak is tud újat mutatni az autó kezelésében. Kíváncsi vagyok, hogy csúszós körülmények között, esős vagy poros pályán mit és hogyan csinál majd, az igazi erősségei ugyanis ott jöhetnek elő. Másrészt ő a generációjának egyik legjobb autóversenyzője, függetlenül attól, hogy raliról vagy éppen Forma-1-ről beszélünk. Nála sokkal tehetségesebbet vagy eredményesebbet nehéz találni.

Legyőzhető?
Mindenki legyőzhető. Neki is vannak gyenge pontjai, bár esetében ezeket nyilván nehezebb lesz megtalálni, de nem lehetetlen.

A szivárvány szüntelen kergetése

A mostani Michelisz Norbertnek mennyivel van több esélye erre, mint az egy évvel ezelőttinek lett volna?
Jelentősen! Az autósport alapvető tulajdonságában, a gyorsaságban már megérkeztem a legjobbak közé, de például a hatékony védekezés vagy a kockázatmentes támadás terén még sokat kell fejlődnöm, és sokat is fejlődtem tavaly. Ha egy papírra lejegyzetelném, hogy az előző szezonban hányszor védekeztem és támadtam jól, ebben a statisztikában is hasonló előrelépés mutatkozna meg, mint a dobogós helyezések számában. Persze, sok olyan szituáció volt, amit szerencsésebben is meg lehetett volna oldani, de ezeknek a száma évről évre kevesebb.

Presztízs Magazin

Fel tudod idézni azt a pillanatot, amikor életedben először gondoltad úgy, van tehetséged a vezetéshez?
Akkor lehetett, amikor elkezdtem szimulátorozni. Olyan programokkal játszottam, amelyekre azt mondták, úgy viselkednek bennük az autók, mint a valóságban, és jó voltam ezekben. Azt éreztem, bárkit le tudok győzni. Úgy gondoltam, ha beülhetnék egy igazi versenyautóba, nagyobb valószínűséggel lennék sikeres, mint nem.

Most visszagondolva, mennyire voltál naiv akkor?
Hihetetlenül az voltam, de szezonról szezonra ezt érzem. Ott volt az első, kétezerhatos évem a magyar bajnokságban, amikor egyből megnyertem a Suzuki Swift Kupát, és azt hittem, elképesztően jó autóversenyző vagyok, akinek már nem is kell tanulnia. Aztán jöttek a kudarcok, a pofonok, amik megmutatták, hogy igenis kell. És ugyanez volt, amikor kiléptem a nemzetközi porondra, az Európa Kupába, majd amikor megérkeztem a WTCC-be. Minden év végén megállapítom, hogy milyen sokat fejlődtem, aztán jön a következő idény, és felfedezek újabb dolgokat, amikben jobbnak kell lennem. Ez olyan, mint amikor valaki kergeti a szivárvány végét a földön, de sosem éri el. Ez a sportnak a szépsége: nincs olyan, hogy ne lehetne jobban csinálni.
 


Emelkedő pályaív

Michelisz Norbert 2008-ban, Japánban debütált a túraautó-világbajnokságon (WTCC) vendégpilótaként, majd a következő évben ugyanígy egy versenyhétvége jutott neki beugróként. Az igazi WTCC-karrierje 2010-ben indult, amikor a Zengő Motorsport versenyzőjeként először csinálta végig a teljes idényt. A SEAT León TDI volánja mögött 9. lett az összetettben, és a szezon utolsó futamán óriási meglepetésre futamgyőzelmet ünnepelhetett Makaóban. 2011-ben új autóval, egy BMW 320 TC-vel állt rajthoz, és a sorozat – nagyrészt miatta – teltház előtt mutatkozott be Magyarországon, a Hungaroringen, ahol a második helyen végzett. 2012-ben már futamot is nyert hazai pályán, és még két dobogós helyet gyűjtött, amivel az évad végén az összetett hatodik helyén végzett, egyúttal megnyerte a Yokohama Trophyt, azaz a sorozat legjobb nem gyári támogatást élvező versenyzője lett. Tavaly már egy Honda Civic-kel versenyzett, és a kezdeti nehézségek ellenére eddigi legsikeresebb szezonját zárta: összesen hétszer állt dobogóra, Szuzukában pedig pályafutása harmadik futamgyőzelmét aratta.

A cikk a Presztízs Sport 2/1-es számában jelent meg.

Még nincs értékelve