Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Ciklonok és anticiklonok gyűrűjében

Mit mutatnak az OMSZ radarjai?

Szilvási-Kassai Eszter | Pálfi Balázs | 2017.12.26. |
meteorológia, OMSZ
Ciklonok és anticiklonok gyűrűjében
A meteorológusok munkáját egyfajta misztikum lengi körül. Többségünknek halvány lila gőze sincs arról, hogy konkrétan mivel telik egy napjuk, hogyan készülnek az időjárás-jelentések, milyen módszerekkel dolgoznak. Békák és egyéb fura kütyük helyett természetesen algoritmusokkal, számítógépekkel, hatalmas monitorokkal és mély szakértelemmel találkoztunk. Na, de kezdjük a legelején!
Százéves épület, modern technológia
 
Az egyik népszerű budai bevásárlóközpont melletti utcában sétálunk. Hatalmas építkezés zajlik, markolók, betonkeverők és biztonsági sisakos munkások hada dolgozik serényen. Befordulunk jobbra az első kereszteződésnél a Kitaibel Pál utcába, ahol azonnal megpillantjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat (korábbi nevén: Intézet – a szerk.) százéves épületét. Becsöngetünk, majd benyitunk a nehéz kapun, hogy aztán egy fotocellás változaton áthaladva belépjünk az előtérbe. Amíg alkalmi idegenvezetőnkre, Üveges Zoltán meteorológusra várunk, körbenézünk az aulában kiállított muzeális tárgyak között.
Presztízs MagazinTudományos kellékek, műszerek, mérőeszközök sorakoznak egymás mellett, tökéletesen felvezetve az elmúlt évszázadok rohamos technikai fejlődését az időjárás-előrejelzés területén. Közben megérkezik Zoltán is, és együtt haladunk fel a lépcsőn az Előrejelző Főosztályra. Őszintén szólva elképzelésünk sincs, mire számíthatunk, így aztán az első meglepetés akkor ér bennünket, amikor belépünk a tágas terembe. A főfalon hatalmas kivetítőn Magyarország térképe körvonalazódik, bal oldalon, a fal mellett könyves szekrények futnak végig, középen pedig egy tucatnyi munkaállomás van kialakítva bokszokkal, számítógépekkel.
Az Előrejelzési Főosztály három alosztály munkáját öleli fel, ide tartozik a Tavi Viharjelző, az Időjárás-előrejelző és Veszélyjelző, valamint a Repülésmeteorológiai osztály. – Összesen harminckét kolléga dolgozik nálunk, egyszerre mindig hatan vannak szolgálatban – magyarázza a meteorológus az üzenő fal előtt állva, a beosztást szemlélve.
 
Sokrétű feladatok és a bináris rendszer
 
– Mindenki előrejelzéssel foglalkozik, de azon belül is egy-egy speciális körrel – mondja most már a munkaállomások felé fordulva. – Az elöl ülő két kolléganő az alap-előrejelzéseken dolgozik, kinyeri az információkat, elkészíti a piktogramokat a televíziók és a rádiók számára – magyarázza, majd hozzáteszi, hogy egyikük a rövid távú, másikuk a hosszú távú előrejelzéseket, tehát a holnapi, illetve a következő egy hétben várható prognózist készíti. Eggyel hátrébb, jobb oldalon a repülésmeteorológus ül, aki az előbb említettnél sokkal speciálisabb előrejelzéseket állít elő repülőterek és repülők számára. Hátul pedig a két diszpécserszolgálatos munkatárs található, akik a beérkező telefonhívásokat fogadják, és az általánosnál pontosabb előrejelzési információkat osztanak meg az érdeklődőkkel.
Presztízs MagazinA meteorológiai szolgálatnál rendkívül sokrétű feladatot látnak el, melyekből csupán egy apró szeletet látunk a híradó utáni pár perces időjárás-jelentő blokkban. Mindennapos tevékenységük során konkrétan élet- és vagyonvédelmi munkát is végeznek, hiszen előrejelzik az időjárási katasztrófákat, a tavi viharokat, de kulcsszerepük lenne egy esetleges vegyi szennyeződés esetén is, hiszen annak levegő általi terjedését ők demonstrálnák. Aztán persze ott vannak azok a szerződéses partnerek, akik számára időjárás-előrejelzéseket készítenek. Ezek sorából kiemelkednek a gázszolgáltatók, a katasztrófavédelem, és egy sor, állam által felügyelt szervezet is.
Amivel mi, laikusok találkozhatunk, azok elsősorban a társadalmi igények kielégítésére szolgáló információk. Ezekből az előrejelzésekből azt tudhatjuk meg, milyen időjárás várható a következő napokban, elmossa-e az eső a nagykoncerteket vagy a futballválogatott soron következő szépreményű meccsét, esetleg szánkózhatunk-e egy jót a Normafánál. – Árvizes időszakban természetesen nagy hangsúlyt kap a csapadék előrejelzése a két nagy folyónk, vagyis a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületére vonatkozóan – teszi hozzá Üveges Zoltán.
 
Hulk? Nem, HAWK!
 
Presztízs MagazinAz óriási kivetítő előtt Zoltán leveti az idegenvezető szerepet, és átvált meteorológusba. Hatalmas lelkesedéssel vezet be az időjárás-előrejelzés rejtelmeibe. Megnézzük az ország területén a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsékletet, négyzetrácsos térképen szemlélteti az aktuális szélerősséget és szélirányt, megfigyeljük a Kárpát-medencében a ciklonok és anticiklonok terjedését. Újabb fontos információval gazdagodom, a várható melegfront miatt tuti fájni fog holnap a fejem. Közben egy újabb térképre váltunk, itt már azt a száz meteorológiai állomást látom bejelölve, ahonnan folyamatosan érkeznek az információk az OMSZ informatikai rendszerébe.
A bináris rendszernek HAWK a neve, amit én elsőre félreértek, és csodálkozva nézek a meteorológusra, hogy miért neveznek el informatikai rendszert Hulkról, a Marvel-szuperhősről. Miután jót nevetünk ezen, Zoltán elmagyarázza, hogy manapság a meteorológusok munkájának az a központi eleme – és ezzel telik munkaidejük jelentős része is –, hogy ebből a számítógépes rendszerből kiszűrjék azokat az információkat, amelyek alapján a rövid és hosszú távú előrejelzéseket el tudják készíteni.
A grafikus szoftver hatalmas segítséget nyújt számukra, mert rengeteg adat fut át rajta, és jelenik meg azonnal különböző numerikus előrejelzési modellek és nagyfelbontású műholdképek segítségével. Bele tudják szerkeszteni a frontvonalakat, de ide futnak be az úgynevezett villámlokációs adatok is, frissülnek a felszíni mérések és megfigyelések eredményeivel, valamint társítani tudnak hozzá webkamerás képeket, hogy aztán minden információt térképen vagy diagramokon jelenítsenek meg.
 
Önkéntes időjárás-észlelők
 
Presztízs MagazinEgy éles váltással megkérdezem, hogy jó, hogy itt ez a hiper-szuper, modern technológia, de maradt-e valami a régi, klasszikus időjárás-előrejelzési módszerekből, amik még középiskolai földrajzórás tanulmányaimból maradtak meg foszlányokban. Zoltántól megtudom, hogy tulajdonképpen igen, ugyanis mintegy hatszáz, zömében nyugdíjas önkéntessel dolgoznak együtt, akik napi szinten küldenek információkat a lokális időjárási viszonyokra vonatkozóan. Tibi bácsi például most Martfűről azt jelezte, hogy náluk 8,9 fok van, az ég erősen felhős, a látási viszonyok pedig a párás-ködös idő miatt rosszak. A meteorológiai észleléseket az önkéntesek elektronikusan küldik be, azok azonban, akik nem használnak számítógépet, telefonon is bediktálhatják eredményeiket. – A vizuális észlelések nagyon fontosak, ezek erősítik meg úgymond az automatikusan működő eszközök méréseit, de az önkéntesek segítségével határozzuk meg a csapadékok intenzitását, a felhőzet típusát vagy éppen a légkör átlátszóságát is – magyarázza a meteorológus.
A példánknál maradva Tibi bácsinak sokrétű, ám percek alatt elvégezhető rutinfeladatai vannak. Elsőként fel kell pillantania ez égre, észlelni a felhőzetet, majd megfigyeli azt egyszerű morfológiai szempontból. Rutinosan meg kell határoznia, hogy gomolyos, réteges vagy éppen zivatarfelhőket észlel-e. Csapadékhullás esetén azt halmazállapota és intenzitása szerint csoportosítja, majd műszer nélkül megfigyeli a szél sebességét. Miután felmérte a látástávolságot, megtekinti a műszeres eredményeit, így a léghőmérsékletet és a lehullott csapadék mennyiségét. – Ezt egy úgynevezett Oláh-Csomor-féle kettősfalú állomási csapadékmérővel teszik, ami tulajdonképpen egy üveghenger, amibe bele tud hullani a csapadék – magyarázza Üveges Zoltán, majd hozzáteszi, télen a hóvastagsághoz az amatőr meteorológiai észlelők egyszerű colstokot használnak.
 
A politikamentes övezet
 
Presztízs MagazinHátrasétálunk a rádiós szobához is, ami hangszigetelt, egy számítógép és egy mikrofon található benne, így tökéletesen alkalmas a prognózisok hangos rögzítésére. Zoltán elmeséli, hogy korábban nagyon szigorú szabályokhoz kötötték azt, hogy ki szólalhat meg, vagy állhat kamera elé. Úgynevezett mikrofonengedélyt kellett a kollégáknak megszerezniük és folyamatosan tanultak beszédtechnikát is. Ma már ez nem elvárás, viszont továbbra is azok végzik a szerepléseket, akik rutinosak, bátrak és megjelenésükben kellemes benyomást keltenek.
Kifaggatom még a nemzetközi helyzetről is, kíváncsi vagyok arra, hogy milyen kapcsolatban áll az OMSZ a világ többi meteorológiai intézetével. Zoltán örül annak, hogy rendkívül fejlett ezen a téren a diplomácia, és úgy véli, az időjárás-előrejelzésbe nem férkőzik be a politika, a nemzetközi világszervezetek és az országok intézményei rendkívül jól együtt tudnak működni. Egy globális rendszeren keresztül naponta több alkalommal történik információcsere, így aztán mindenki abszolút up-to-date adatokkal rendelkezik az időjárási körülményekről.
S hogy mi a meteorológia jövője? A szakértő szerint egyre könnyebb a dolguk, ugyanis az innovációk miatt folyamatosan növekvő, pontos információkból tudnak prognózisokat felállítani. – Most negyedóránként frissülnek az adatok, a jövőben ez tovább csökkenhet, miközben az előrejelzéseket egyre hosszabb időintervallumban fogjuk tudni biztosan meghatározni – teszi hozzá.
 
 
Presztízs MagazinAz OMSZ története röviden
Az első időjárás-megfigyelésre vonatkozó írásos emlékünk a XI. századból származik, 1540-től pedig rendszeres feljegyzések készültek. 1780-ban a Mannheim társaság létrehozott egy 36 európai állomásból álló hálózatot, melyben Buda is szerepelt, ekkor történtek meg az első jelentősebb méréssorozatok. A következő mérföldkövet Berde Áron 1847-es tanulmánya, a Légtüneménytan jelentette, mely az első magyar időjárás-megfigyelésről szóló szakkönyv volt.
Az Osztrák Magyar Monarchia idején 14 mérőállomás működött Magyarország területén. 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémia javaslatot tett az első független magyar földdelejességi intézet létrehozására, melyet I. Ferenc József 1870-ben fogadott el. A „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” első igazgatója Schenzl Guidó lett, és mindössze három fővel kezdte meg működését. Az intézet a következő években számos alkalommal költözött, bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb épületbe. 1890-ben jött létre a Prognózis osztály, mely innentől kezdve naponta adott ki tájékoztatást az országban várható időjárási viszonyokról. A meteorológiai szolgálat központja 1910-ben épült fel a Kitaibel Pál utcában, mely azóta is otthonául szolgál az intézménynek.
 
 
Presztízs MagazinLegyen Ön is önkéntes!
Az automata időjárási radarok, a meteorológiai műholdak, a villámlokalizációs rendszerek, és a különböző érzékelőkkel felszerelt automata állomások mellett is szükség van a szakképzett meteorológiai észlelőre, azaz az időjárási jelenségeket értő szemmel megfigyelő emberre. Ezek rögzítésére, valamint megjelenítésére jött létre a MET-ÉSZ rendszer. Ahhoz, hogy Ön is önkéntes legyen, nincs más dolga, mint hogy regisztráljon az OMSZ honlapján, majd észleléseit és mérési eredményeit felvigye a rendszerbe. Ezt követően a sikeresen rögzített, szakmailag helyes adatokat, képeket, szöveges megjegyzéseket az OMSZ honlapjának MET-ÉSZ adatok oldalán bárki megtekintheti.
 
Átlag: 5