A Hold bűvöletében
A titokzatos égitest

A vágy, hogy az ember eljusson a Holdra, szinte egyidős az emberiséggel. Kezdetben csak szabad szemmel, majd különböző távcsövekkel kémlelték, később rádióhullámokat hívtak segítségül. Az ezzel kapcsolatos kísérletek 1946-ban hoztak eredményt: ekkor sikerült kimutatni először a radarhullámok Holdról való visszaverődését. Ezt követően indultak az űrszondákkal történő kísérletezések: a Luna-9 volt az első, amely legyőzve a közel 384 ezer kilométeres távolságot, le is szállt a Hold felszínén.
A sikerek felbátorították a megfelelő anyagiakkal rendelkező országokat: a szovjetek és az amerikaiak között őrült verseny kezdődött, hogy a különféle műszerek után ki tud előbb embert küldeni az egyre vonzóbb égitestre. Sokáig a szovjetek álltak nyerésre, majd 1961-ben John F. Kennedy amerikai elnök 25 milliárd dolláros programot hirdetett, melyben közel 25 ezer vállalat és kutatóintézet, és mintegy 400 ezer ember vett részt a NASA koordinálása alatt. Erőfeszítéseiket 1969. július 20-án koronázta siker, amikor Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomppilóta sikeres leszállást hajtottak végre a Hold felszínén. Azóta több ízben járt ember a Holdon. Ezek az űrbéli utazások járulnak hozzá ahhoz, hogy jobban megismerhessük a titokzatos égitestet.
A Hold születése

A Hold születésével kapcsolatos elméletek rendkívül sokoldalúak: vannak olyanok, amelyek a Hold létrejöttét egy hatalmas becsapódásnak tulajdonítják, melynek során a Hold anyaga a Földből „szakadt ki” körülbelül 4,65 milliárd évvel ezelőtt. Léteznek olyan teóriák, amelyek szerint a Földből, mely akkor még mindössze öt-hat óra alatt fordult meg a tengelye körül, a centrifugális erő szakította ki. Olyan nézet is van, mely a Hold és a Föld keletkezését ugyanazon időpontra datálja, és egyazon folyamat eredményének tekinti. 2013-ban, egy Hold eredetéről tartott konferencián aztán Dave Stevenson, a Kaliforniai Egyetem professzora egy merőben új elmélettel állt elő. Stevenson számos kutatás, mérés és modellezés eredményére támaszkodva kifejtette, hogy nem kell elvetni annak a lehetőségét sem, hogy a Hold valójában a Vénuszba történt becsapódás nyomán keletkezett, így eredetileg nem is a Föld, hanem a Vénusz holdja volt. A professzor kifejtette: ahhoz, hogy a mai napig ismert elrendezés kialakuljon, valószínűleg egy újabb becsapódás vagy egy nagyobb erejű, mozgó égitest mágneses ereje kellett. A legújabb elméletek, köztük Edward Young professzoré szintén a becsapódást támogatják: eszerint a Hold a Föld és egy bolygóembrió, a Theia ütközésének következtében keletkezett.
Kérdőjel, kérdőjel hátán

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az élet

A jelenség hihetetlen mennyiségű vizet mozgat meg: a leglátványosabb árapályt a kanadai Fundy-öbölben jegyzik, ott az apály és a dagály közötti különbség 15-20 méter is lehet. Európában a franciaországi Saint Malo büszkélkedhet hasonlóval, ahol a jelenség során hatalmas hullámok nyaldossák a part menti sétányokat.

Népi megfigyelések vs. tudomány
Noha nem állnak mögöttük tudományos kísérletek, a Holddal kapcsolatos népi megfigyelések is évszázadok óta gazdagítják az ezüstös égitest vaskos irodalmát. Ezek többnyire a Hold különböző fázisaihoz kötött tapasztalások, melyek bárki számára bátran kipróbálhatók.
Újhold: az első fázis, az újrakezdés, újjászületés időszaka. A népi megfigyelések szerint ilyenkor erősebbnek, kreatívabbnak érezhetjük magunkat, amely erőt ad a régóta halogatott teendők elvégzéséhez. Fogyókúrába vagy tisztítókúrába is érdemes belekezdeni, hiszen ebben az időszakban a csökkent éhségérzet miatt könnyebben mondunk le a nassolnivalóról. Nagyanyáink úgy vélték, hogy a kapcsolatok szempontjából is áldásos ez az időszak: aki ekkor ismerkedik, költözik össze vagy házasodik párjával, hosszan tartó boldogságra számíthat.

Telihold: nemcsak a népi megfigyelések, de a természetgyógyászat is épít azokra a tapasztalatokra, melyek szerint a Hold e fázisa felerősíti érzelmeinket, legyen szó örömről, bánatról, félelemről, boldogságról. Figyeljünk magunkra, hiszen a legjobb ötleteink is ilyenkor születhetnek, ugyanis a testi és szellemi teljesítőképességünk csúcsára is érünk. Érdekes megfigyelés, de igaz: teliholdkor a szülések száma megnövekszik.
Fogyó Hold: a népi megfigyelések szerint ebben az időszakban szabadulunk meg legkönnyebben rossz szokásainktól, a tisztítás, a fogyókúra, a takarítás, a méregtelenítés, a lomtalanítás is a Hold fogyásakor a leghatásosabb és a leggyorsabb. A megfigyelések szerint a betegségek gyógyítására is pozitívan hat, ezért ha lehet, a beavatkozásokat erre az időszakra időzítsük!

A holdkór, ismertebb nevén az alvajárás nem új keletű jelenség, már a Bibliában is találunk rá utalást Jézus gyógyításaival kapcsolatban. Noha a holdkór nem azonos annak filmes megjelenítésével, mégis számos kellemetlenség okozója lehet.
A problémák az elalvás utáni harmadik órában jelentkeznek, ekkor kezdődik az alvajáráshoz kapcsolódó tevékenység, mely a sétától kezdve a hétköznapi tevékenységeken át szinte bármi lehet. Jellemző, hogy az alvajárás alanya sokszor egyáltalán nem is emlékszik ezen idő alatt végzett cselekvéseire. Egyes kutatások szerint a tizenhárom éven aluli gyerekek mintegy 25%-a holdkóros, a neurológusok ezt agyi éretlenséggel és az öröklött hajlammal magyarázzák, noha a felnőttek között is jellemző. A jelenség nem veszélytelen, mert ilyenkor megváltozott tudatállapotban cselekszenek, valóságérzékelésük nem teljes. Mindenképpen kivizsgálást és megfelelő óvintézkedések megtételét igényli, hangsúlyozzák a neurológusok, ilyen például az ablakok bereteszelése és a lépcsők elkerítése.