Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A Hold bűvöletében

A titokzatos égitest

dr. Miliosz Nikolett | Profimédia-Red Dot | 2017.06.30. |
Hold
A Hold bűvöletében
A Hold ezüstös korongja már évezredek óta lenyűgözi az emberiséget. Kezdetben félelemmel, majd egyre növekvő kíváncsisággal fordultak felé, később komoly kutatások tárgyává vált. „Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek”
A vágy, hogy az ember eljusson a Holdra, szinte egyidős az emberiséggel. Kezdetben csak szabad szemmel, majd különböző távcsövekkel kémlelték, később rádióhullámokat hívtak segítségül. Az ezzel kapcsolatos kísérletek 1946-ban hoztak eredményt: ekkor sikerült kimutatni először a radarhullámok Holdról való visszaverődését. Ezt követően indultak az űrszondákkal történő kísérletezések: a Luna-9 volt az első, amely legyőzve a közel 384 ezer kilométeres távolságot, le is szállt a Hold felszínén.
A sikerek felbátorították a megfelelő anyagiakkal rendelkező országokat: a szovjetek és az amerikaiak között őrült verseny kezdődött, hogy a különféle műszerek után ki tud előbb embert küldeni az egyre vonzóbb égitestre. Sokáig a szovjetek álltak nyerésre, majd 1961-ben John F. Kennedy amerikai elnök 25 milliárd dolláros programot hirdetett, melyben közel 25 ezer vállalat és kutatóintézet, és mintegy 400 ezer ember vett részt a NASA koordinálása alatt. Erőfeszítéseiket 1969. július 20-án koronázta siker, amikor Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomppilóta sikeres leszállást hajtottak végre a Hold felszínén. Azóta több ízben járt ember a Holdon. Ezek az űrbéli utazások járulnak hozzá ahhoz, hogy jobban megismerhessük a titokzatos égitestet.
 
A Hold születése
 
Presztízs MagazinA Holddal kapcsolatos kutatások egyik legérzékenyebb pontja kétségkívül a keletkezése: erre a kérdésre a mai napig nincsen egységes, minden tudós által elfogadott elmélet, olyan, amely ne hagyna maga után kérdőjeleket. Azonban nemcsak maga a folyamat kérdéses, de az időpont is, ugyanis újabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a kialakulást előidéző történések az eddig becsültnél jóval korábbra tehetők.
A Hold születésével kapcsolatos elméletek rendkívül sokoldalúak: vannak olyanok, amelyek a Hold létrejöttét egy hatalmas becsapódásnak tulajdonítják, melynek során a Hold anyaga a Földből „szakadt ki” körülbelül 4,65 milliárd évvel ezelőtt. Léteznek olyan teóriák, amelyek szerint a Földből, mely akkor még mindössze öt-hat óra alatt fordult meg a tengelye körül, a centrifugális erő szakította ki. Olyan nézet is van, mely a Hold és a Föld keletkezését ugyanazon időpontra datálja, és egyazon folyamat eredményének tekinti. 2013-ban, egy Hold eredetéről tartott konferencián aztán Dave Stevenson, a Kaliforniai Egyetem professzora egy merőben új elmélettel állt elő. Stevenson számos kutatás, mérés és modellezés eredményére támaszkodva kifejtette, hogy nem kell elvetni annak a lehetőségét sem, hogy a Hold valójában a Vénuszba történt becsapódás nyomán keletkezett, így eredetileg nem is a Föld, hanem a Vénusz holdja volt. A professzor kifejtette: ahhoz, hogy a mai napig ismert elrendezés kialakuljon, valószínűleg egy újabb becsapódás vagy egy nagyobb erejű, mozgó égitest mágneses ereje kellett. A legújabb elméletek, köztük Edward Young professzoré szintén a becsapódást támogatják: eszerint a Hold a Föld és egy bolygóembrió, a Theia ütközésének következtében keletkezett.
 
Kérdőjel, kérdőjel hátán
 
Presztízs MagazinA kialakulás körülményeinek tisztázását elősegítendő számos vizsgálat és kutatás zajlik, melyek fontos pontja a Holdról származó kőzetek kielemzése. Edward Young elmélete azért is kiemelkedő, mert a professzor hangsúlyozza: nem elegendő a szilárd kőzetek kialakulásának időpontjáig visszamenni az időben, hiszen az ütközés következtében leszakadó anyagok nagy valószínűséggel magma állapotban álltak össze, amely később a Hold köpenyének és kérgének anyagát adta, így azt kell vizsgálni, hogy maga a magma mikor keletkezhetett. Ehhez a kőzetekben található radioaktív urán és lutécium bomlástermékeit vizsgálják, de az elemzés nem könnyű feladat, mert a vizsgált anyagok többnyire más kőzetek tulajdonságait is magukban hordozzák. Érdekesség – hangsúlyozták a Kaliforniai Egyetem tudósai –, hogy a Holdat alkotó krátereknek csak egy része származik a meteoritok becsapódásaiból, viszont vulkanikus tevékenységet eddig nem észleltek a Hold területén. A Hold sűrűsége is számos kérdést vet fel: több tudós is arra a megállapításra jutott, hogy a Hold belső szerkezete valószínűleg üreges.
 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az élet
 
Presztízs MagazinA Hold tulajdonságainak közelebbi megismerése mellett számos kutatás irányult a Holdnak a természetre, valamint az élet kialakulására gyakorolt hatásvizsgálatára. A Hold által előidézett egyik leglátványosabb jelenség, az apály és a dagály váltakozása ugyanis jelentősen hozzájárult a vízből kijutó szárazföldi létformák kialakulásához. A jelenséget az okozza, hogy a Hold gravitációs vonzásának hatására a földfelszín Hold felé mutató részei kissé megemelkednek, hullámhegyet alkotnak, az előtte és mögötte 90°-ra fekvő területek pedig kissé lesüllyednek. Egy dagályhullám 24 óra alatt kerüli meg a Földet, de a víz emelkedése és süllyedése körülbelül hatóránként következik be.
A jelenség hihetetlen mennyiségű vizet mozgat meg: a leglátványosabb árapályt a kanadai Fundy-öbölben jegyzik, ott az apály és a dagály közötti különbség 15-20 méter is lehet. Európában a franciaországi Saint Malo büszkélkedhet hasonlóval, ahol a jelenség során hatalmas hullámok nyaldossák a part menti sétányokat.
Presztízs MagazinÉgi kísérőnk látványa önmagában is varázslatos (noha mindig ugyanazon oldalát látjuk), ám részvételével számos égi „csoda” valósul meg. A napfogyatkozás és a holdfogyatkozás mellett olyan különlegességeknek is szemtanúi lehetünk, mint a „szuperhold” elnevezéssel illetett. Ez akkor fordul elő, amikor a Hold ellipszis alakú pályájának Földhöz legközelebb eső részén következik be a telihold, ami azért figyelemre méltó, mert ilyenkor körülbelül 14%-kal nagyobb, és 30%-kal fényesebb. Legközelebb 2034. november 25-én gyönyörködhetünk benne. Ugyan a telihold e fajtájának elnevezése nem tudományos, de a kifejezést a NASA is használja. „Kék Holdról” pedig akkor beszélhetünk, ha a 29,5 naponta ismétlődő holdfázisok egy hónapon belül kétszer eredményeznek teliholdat.
 
 
Népi megfigyelések vs. tudomány
Noha nem állnak mögöttük tudományos kísérletek, a Holddal kapcsolatos népi megfigyelések is évszázadok óta gazdagítják az ezüstös égitest vaskos irodalmát. Ezek többnyire a Hold különböző fázisaihoz kötött tapasztalások, melyek bárki számára bátran kipróbálhatók.
Újhold: az első fázis, az újrakezdés, újjászületés időszaka. A népi megfigyelések szerint ilyenkor erősebbnek, kreatívabbnak érezhetjük magunkat, amely erőt ad a régóta halogatott teendők elvégzéséhez. Fogyókúrába vagy tisztítókúrába is érdemes belekezdeni, hiszen ebben az időszakban a csökkent éhségérzet miatt könnyebben mondunk le a nassolnivalóról. Nagyanyáink úgy vélték, hogy a kapcsolatok szempontjából is áldásos ez az időszak: aki ekkor ismerkedik, költözik össze vagy házasodik párjával, hosszan tartó boldogságra számíthat. 
Presztízs MagazinDagadó Hold: a növekvő Hold a felhalmozás és a regeneráció ideje. A teliholdig terjedő idő kedvez minden változtatásnak, újításnak, reformnak, régóta halogatott lépés megtételének. Akik gyermeket terveznek, érdemes ilyenkor próbálkozniuk, hiszen a Hold növekvő mivolta a termékenységet is elősegíti. Érdekes népi megfigyelés, hogy ha ekkor vágatjuk le hajunkat, gyorsabban nő és dúsabb is lesz.
Telihold: nemcsak a népi megfigyelések, de a természetgyógyászat is épít azokra a tapasztalatokra, melyek szerint a Hold e fázisa felerősíti érzelmeinket, legyen szó örömről, bánatról, félelemről, boldogságról. Figyeljünk magunkra, hiszen a legjobb ötleteink is ilyenkor születhetnek, ugyanis a testi és szellemi teljesítőképességünk csúcsára is érünk. Érdekes megfigyelés, de igaz: teliholdkor a szülések száma megnövekszik. 
Fogyó Hold: a népi megfigyelések szerint ebben az időszakban szabadulunk meg legkönnyebben rossz szokásainktól, a tisztítás, a fogyókúra, a takarítás, a méregtelenítés, a lomtalanítás is a Hold fogyásakor a leghatásosabb és a leggyorsabb. A megfigyelések szerint a betegségek gyógyítására is pozitívan hat, ezért ha lehet, a beavatkozásokat erre az időszakra időzítsük!
 
Presztízs MagazinHoldkórosok éjszakája
 
A holdkór, ismertebb nevén az alvajárás nem új keletű jelenség, már a Bibliában is találunk rá utalást Jézus gyógyításaival kapcsolatban. Noha a holdkór nem azonos annak filmes megjelenítésével, mégis számos kellemetlenség okozója lehet.
A problémák az elalvás utáni harmadik órában jelentkeznek, ekkor kezdődik az alvajáráshoz kapcsolódó tevékenység, mely a sétától kezdve a hétköznapi tevékenységeken át szinte bármi lehet. Jellemző, hogy az alvajárás alanya sokszor egyáltalán nem is emlékszik ezen idő alatt végzett cselekvéseire. Egyes kutatások szerint a tizenhárom éven aluli gyerekek mintegy 25%-a holdkóros, a neurológusok ezt agyi éretlenséggel és az öröklött hajlammal magyarázzák, noha a felnőttek között is jellemző. A jelenség nem veszélytelen, mert ilyenkor megváltozott tudatállapotban cselekszenek, valóságérzékelésük nem teljes. Mindenképpen kivizsgálást és megfelelő óvintézkedések megtételét igényli, hangsúlyozzák a neurológusok, ilyen például az ablakok bereteszelése és a lépcsők elkerítése.
 
 
 
Még nincs értékelve