Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A nagy fehér gömb alatt

A magyar légtérben polgári szabályok szerint működő légi járművek biztonságát szolgálja a Kőris-hegyi radar

Müller Anikó Hanga-Soós Tamás | Patyus Ferenc-Molnár László | 2014.04.12. |
Kőris-hegyi radar
A nagy fehér gömb alatt
A Bakony sok pontjáról lehet látni a legmagasabb hegycsúcson, a Bakonybél feletti Kőris-hegyen elhelyezkedő „gömböt”, azaz az 1976-ban épült radarállomást. Az objektumot működtető HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. egyedüli szolgáltatóként felel a magyar légtér irányításáért és biztonságáért. Évente 600 ezer repülőgépet kezelnek hazánk légterében, az állomás is ezt a munkát segíti. A szigorúan őrzött épület belsejébe léphettünk be.

Tilos a belépés

Kanyargós erdészeti út vezet a létesítményhez. Környéke a kirándulók kedvelt túrahelye. Közvetlen mellette áll a 709 méterrel a tenger szintje fölé magasodó Vajda Péter kilátó. Utunkat kalandossá tette, hogy a korareggeli órákban favágók dolgoztak, így továbbjutásunkat egy időre meggátolták az útra döntött fák. Fent Lukács István, a radarállomás vezetője várt ránk. A beléptetéskor szigorú biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá bennünket. Lukács István 1977 óta dolgozik itt. Elmondta, hogy jelentősebb incidensük nem volt, de lévén kiemelt fontosságú az objektum, lényeges a biztonsági őrzés. Az állomásvezető részletes kalauzolásával aztán bejártuk az állomást.

A légtér biztonságáért felelnek

Presztízs Magazin

A légiforgalmi irányító rendszer legfontosabb alapadatait a radarállomások biztosítják, melyek a polgári légi járművek mindenkori helyzetét nagy pontossággal képesek megjeleníteni a radarképernyőn, hozzárendelve a legfontosabb paramétereket: távolság, oldalszög, magasság, sebesség, azonosító kód. Hazánkban az ellenőrzött légtérben – a többszörös radarfedés követelménye miatt – három helyen működik polgári légtér-ellenőrző radar: Budapest-Ferihegyen, Püspökladányban és itt, a Bakony tetején. Mindhárom állomás duplikált radaradat-feldolgozó egységgel rendelkezik, az információkat nagysebességű modemes és mikrohullámú vonalon keresztül továbbítja az irányító központnak.
Az irányítás csapatmunka, emellett a légiforgalmi irányítók munkáját radarberendezések, professzionális számítógépes háttér és korszerű szoftverrendszer is segíti. „Nekünk az a feladatunk, hogy a jelet küldjük minél jobb minőségben, minél nagyobb felderítési valószínűséggel az irányítás számára az átrepülő és a repülőterekre érkező gépekről” – hangsúlyozta Lukács István.

Rendszeres karbantartással a hibák elkerüléséért

Presztízs Magazin

A megfigyelő helyiségben az ellenőrző monitorokon kísérik figyelemmel a radaradatokat, a „célokat” a fedélzeti számmal, a magassággal, a technikai számsorral. Láttuk a Bécs-Schwechati repülőtéren leszálló gépeket, amint egymás után haladva egyre csökkent a magasságuk. Az antenna nyolc másodpercenként tesz meg egy kört, akkor szórja meg rádióhullámmal a célokat. A hatótávolsága hazánkon túl Csehország, Szlovákia, Ausztria, Délkelet-Németország, Ukrajna egy része, Románia, Szerbia, Horvátország, az Adriai tenger környéke. Van egy szekunder és egy primer radar, mindkettőnek száz százalékos tartalékrendszere van, ami a biztonságot szavatolja.
A hibalehetőségeket csökkenti a rendszeres karbantartás. Vannak napi, heti, havi, félévi ellenőrzések, szervizelések. A jelenlegi kőrishegyi radart 2007 márciusában adták át, élettartama várhatóan 2020 körül jár le. Tápvonal, antenna egy van, ha ott hiba lép fel, akkor kiesik az adat, de a probléma elhárítása a kidolgozott és jól begyakorolt tervek alapján gyorsan végrehajtható. A budapesti irányító központ megkapja a távol- és közelkörzeti radarok jeleit is, így a kőrishegyi és a püspökladányi, a ferihegyi, valamint a szomszédos országok radarjeleit is. Ezek alapján történik a hazai polgári légiforgalmi irányítás. „Mi nem irányítunk, műszaki szemüveggel nézzük a dolgokat, az esetlegesen fellépő hibákat, és azok okait keressük” – mondja Lukács úr.

Madárraj, hegycsúcs, vagy repülőgép?

Presztízs Magazin

Fantasztikus a technika, amit megtapasztaltunk. A radarimpulzus nem csak a repülőgépekről verődik vissza, hanem az erdőkről, hegyekről, felhőkről, légáramlatokról, madarakról, nem tudván, hogy az üzemeltetőt csak a mozgó gépek érdeklik. Amikor néztük a nyers videót, egy nagy maszat tűnt elő, melyből ki kell válogatnia a vevőnek a mozgó célokat – ez a dolog szépsége!
Már a II. világháborúban voltak Doppler-radarok, melyek a doppler-effektust használták ki. Ez a hullám frekvenciájában megjelenő változás, ami azért alakul ki, mert a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. Ha egy gép mozog, akkor a visszavert jelek között fáziskülönbség van. A vevő ezt egy fázisdetektorral megfejti, melynek alapján csak azokat a célokat mutatja, ahol fáziskülönbségek vannak a visszaverődések között. (Egy álló célnál mindig ugyanolyan fázisban jönnek vissza a jelek.)
A kimenő teljesítményt ma a legmodernebb félvezetős eszközök állítják elő. A tápvonal felmegy az antennához, ami úgy 35 méter magasan van, és pásztázza a légteret. Az adóteremben klíma biztosítja az állandó hőmérsékletet, a berendezések ugyanis kényesek a hőmérsékletváltozásra. A hőmérséklet emelkedése azonnali beavatkozást igényel. A karbantartás és ellenőrzés során a szakemberek csak kalibrált műszerekkel dolgozhatnak. Két aggregátoruk, ha három percen át észleli, hogy nincs hálózati feszültség, egyikük automatikusan elindul, ha meghibásodik, indul a következő.

Tapasztalat és csapatmunka

Kőris-hegyen megszakítás nélküli munkarendben kilencen dolgoznak.Az egyetemen inkább elméleti szinten tanítják a radartechnikát, sok éves tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki hatékonyan vegyen részt a munkában.
A szakemberek fokozottan egymásra vannak utalva. Ez egy speciális munka, nemcsak szakmai tudást, gyakorlatot kíván, de állandó készenlétet, és emberi helytállást is. A téli hónapokban előfordul, hogy a másfél méteres hó, a kidőlt fák miatt akár két-három napig sem jutnak le a hegyről, ezért mindig van tartalék élelmiszerük. Dolgozóik többsége harmincéves itteni munkaviszonnyal rendelkezik.

Presztízs Magazin

Az objektum lelke
A rádiólokátor, azaz a radar olyan berendezés, mely az általa kisugárzott rádióhullámok visszaverődésének érzékelése alapján (elsődleges felderítés) tárgyak helyét tudja megállapítani. Alkalmazzák repülésben, hajózásban, haditechnikában, meteorológiában. Az első szerkezeteket az 1930-as években kezdték rendszerbe állítani, a második világháborúban a légvédelemben alkalmazták. Magyarországon az első, a levegőben tartózkodó légi járművek helyzetét meghatározó a „Sas” lokátor (1946) volt.

Napjainkban, a polgári légiforgalmi irányításban sokkal nagyobb szerepe van a másodlagos felderítő radaroknak. Az előző működési elvhez képest – ami kizárólag a rádióhullámok visszaverődésére épült – jelentős különbség, hogy a radarberendezés egy digitális jelsorozat segítségével kérdést sugároz, amire a légtérben tartozódó légi járművek fedélzetén található válaszjeladó berendezések (transzponder) válaszolnak, egy szintén digitális jelsorozattal. Így válik azonosíthatóvá a célpont. A régebbi rendszerek (MODE A/C) mindössze egy 12 bites jelsorozattal kommunikáltak, melyben egy rövid azonosítót és a magassági információkat lehetett dekódolni. A korszerű másodlagos radarok (MODE-S) nagyon részletes információkat képesek lekérdezni a légi járműről, melyek segítik a hatékony légiforgalmi irányítást. 

Másképpen, magyar módra

Presztízs Magazin

A kőrishegyi radarállomás nagy változások előtt áll, a tervek szerint 2016-ra áttér a távüzemeltetésre. Dr. Orbán József, a HungaroControl CNS igazgatója a projekten már másfél éve dolgozik partnercégek, egyetemi és diákkutatók bevonásával az újdonságnak számító, nem mennyiségi tartalékoláson alapuló távüzemeltetési stratégián.
A nyugati módszer tőke-, a mi megközelítésünk pedig tudásigényes. A nálunk gazdagabb országok olyan kiterjedt eszközparkkal rendelkeznek, hogyha egy berendezésük elromlik, a sűrűbb telepítés miatt hatása kevésbé jelentős. A mi stratégiánk minőségre törekvő célja viszont az, hogy az eszköz minél kisebb valószínűséggel romoljon el – vázolja az újfajta megközelítésmódot Orbán József, aki felmérve számos ország üzemeltetési technológiáját, arra a következtetésre jutott: a magyaroknak komoly tőke híján, a fejlesztésben kell élen járniuk. A cél, kevesebb pénzügyi, de több szellemi erőforrásból, nagyobb tudással elérni ugyanazt a biztonsági szintet, ami a légiforgalmi irányításban alapkövetelmény.
A távfelügyeleti központ a HungaroControl épületében fog működni, ahol napi 24 órában figyelik majd a Kőrishegyről és az ország többi részén telepített navigációs-, rádió- és radarberendezésektől érkező jelzéseket, illetve a radarállomás paramétereit, és a romlásról árulkodó jeleket. – Mi ebben szeretnénk jobbak lenni, az előrejelzéseket tudományos megalapozottsággal végezni. Végső soron mi biztonságot árulunk – hangsúlyozza dr. Orbán József. A távüzemeltetés fokozatos bevezetésére már többlépcsős tervek állnak készen. A kisebb problémákat a fejlett elektronikának köszönhetően monitorozással és távvezérléssel orvosolják majd, valamint rendszeresen végeznek megelőző karbantartásokat és időszakos helyszíni ellenőrzéseket is a kockázatok csökkentése érdekében.

„ Fókuszban a minőség”

Presztízs Magazin

A távüzemeltetést a FAB CE, azaz a Közép-európai Funkcionális Légtérblokk tagjai – köztük Magyarország is – fokozatosan vezetik be. Ez ugyanakkor piaci követelmény is, egyike a légi ipar költségcsökkentési stratégiáinak. – A cégek minél több ember számára minél alacsonyabb áron szeretnék elérhetővé tenni a légiközlekedést. Mindezt növekvő energiaárak mellett… Ezért a légi járművek előállítási technológiája is megváltozott. Már nem alumíniumból, hanem speciális szövetekből építik azokat, és a hajtóművek teljesítményét is folyamatosan növelik – magyarázza a HungaroControl CNSI igazgatója a tágabb összefüggéseket. – A távüzemeltetés a földi infrastruktúra fejlesztésének és költségcsökkentésének egyik sarokpontja lehet. A befektetett pénz szerintem rövid idő alatt megtérülhet. A radarok élettartamának végére biztos, hogy jelentős megtakarítást tudunk elérni.

„Aki lemarad, az kimarad”

Presztízs Magazin

A HungaroControlnál hosszabb távú tervekből sincs hiány: – Szeretném, ha ez az üzemeltetési struktúra akár exportálható mintává válna. Olyan fejlődő országokban alkalmazhatnák, ahol a szakembergárda még nem annyira fejlett, de a minőség van a fókuszban – reménykedik a légi iparbeli fejlesztéseiért 2011-ben Baross Gábor-díjjal kitüntetett igazgató, aki a többi hazai iparág számára is példaértékű célokat fogalmaz meg: – A magyaroknak a szellemi tőkéjüket kell úgy forgatni, hogy a fejlődés útjára lépjen az ország. A határok eltűnésével a verseny szabad versennyé vált. Aki itt lemarad, az kimarad. A távüzemeltetés számomra olyan fejlesztés, amiben a magyarok meg tudják mutatni, hogy ezt másképp is lehet csinálni.



Behatolunk a zárt kapuk mögé
Kedves Olvasóink!
Magazinunk új sorozatot indított. Terveink szerint rövid időre – egy riport erejéig – legálissá tesszük a nagyközönség, vagy civilek számára egyébként nem látogatható, elzárt helyeket, bázisokat, intézményeket. Ezzel az a célunk, hogy közelebb hozzuk a titkos, vagy annak tartott helyeket, létesítményeket, és egy izgalmas riportban mutassuk be a bennük zajló életet, tevékenységet. Kőrishegyen kezdtük, a Bakony tetején, és továbbra is járjuk az országot.
Kísérjék figyelemmel magazinunkat!

Átlag: 5