Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A tudomány kultúrája

A párbeszéd, az együttgondolkodás elengedhetetlen

Benkő Péter | 30Y archív | 2013.04.30. |
kultúra, tudomány
A tudomány kultúrája
Helyrehozhatja-e az emberiség a saját maga okozta károkat? Ha újra meghallgatjuk egymást és megpróbáljuk a másikat megérteni, dialógusba kezdünk, akkor talán igen…

Párbeszéd nélkül…

Presztízs Magazin

Optimális esetben az ember folyamatos párbeszédet folytat önmagával, szűkebb-tágabb környezetével, múltjával, jelenével, jövőjével. Optimális esetben, de mintha napjainkban nem így történne. Amióta „minden egész eltörött”, amióta, az egyébként rendkívüli eredményeket hozó, ám a mindaddig összetartozónak vélt dolgokat, tudományterületeket szétválasztó és elszigetelő, egyre differenciáltabb specializálódás eredményeinek élvezői és hátrányainak elszenvedői vagyunk. Egyre kevésbé állíthatjuk, hogy valóban párbeszédet folytatunk környezetünkkel, jövőnkkel. Több mint hétmilliárdan mintha nem hallanánk meg, hogy a Föld ásvány-, kőolaj-, földgázkészletei végesek, hogy az erdőket nem csak kitermelni kell, hanem telepíteni is. Bár látjuk a tornyosuló hulladékhegyet, látjuk amint a civilizáció újabb és újabb élőhelyeket számol fel, mégsem ér el a tudatunkig, hogy ez mit is jelent. Hogyan is folytathatnánk párbeszédet az élő környezettel, amikor gyakran nem is lépünk kapcsolatba vele?

Megteremteni az együttgondolkodás feltételeit

Presztízs Magazin

Pedig elengedhetetlen lenne a párbeszéd, az együttgondolkodás, még akkor is, ha – ahogy Szitár Katalin fogalmaz – a világról való egészleges gondolkodás nem lehetséges. A tudomány kultúrája programsorozat megálmodói és koordinátorai – a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője és dr. Papp Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora – éppen azzal a céllal indították útnak az előadás- és beszélgetés-sorozatot, hogy megteremtsék a tudományos együttgondolkodás feltételeit, erősítsék a párbeszédet. Minden előadás tovább árnyalja a 21. századi profitközpontú ember és a végsőkig kizsigerelt Föld relációját, s arra szólítja fel a hallgatókat, nézzenek szembe a kialakult krízishelyzettel és azzal, hogy ez az út járhatatlan, egyéni életünkben is fontos döntéseket kell hoznunk, felelősen kell cselekednünk.

Fókuszban az újrahasznosítás

Presztízs Magazin

A Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke és a VEAB Irodalomtudományi Munkabizottsága által elindított sorozat legutóbbi vendége, Prof. Dr. Bartha László „A fenntartható fejlődés vitatható irányai. Kitörési lehetőségek.” címmel tartott előadást. A neves professzor, a gumibitumen egyik feltalálója, munkásságával arra hívja fel a figyelmet, hogy az újrahasznosítás köré csoportosuló innovációk milyen komoly távlatokat, valódi kiutat jelenthetnek az emberiségnek. Előadásában bemutatta a kőolaj- és földgáz- és szénkészleteink rohamos csökkenését, felhívta a figyelmet arra, hogy a megújuló energiafelhasználásban jelentős növekedésre lenne szükség. Hangsúlyozta: a társadalom technikai-civilizatorikus jóléte, másfelől tudás iránti igénye nem választhatók szét. A technika nem mentesít a gondolkodás alól! A tudományos kutatások sikeressége nemcsak azok praktikus felhasználhatóságán mérhető, hanem azon is: tudjuk-e örökíteni, átadni, átvenni magát az alkotó gondolkodás képességét? Értjük-e, hogy nem elég, ha a mindennapi „küzdelmet” a természeti katasztrófák elhárításáért, s a kollektívum nagyobb jólétéért folytatjuk?
Csak a tudásalapú társadalom lehet sikeres. Nem önfelszámoló, hanem önmagát egyre magasabb szinteken megvalósító. Ehhez kultúra kell. A kitörés lehetősége a tudásban van – de nemcsak a tárgyról kell többet tudnunk, önmagunkról is. Az előadást követő beszélgetés és vita e „tudás” tartalmát illette: miféle hatást gyakorol a kultúra és a művészetek az önmagunkról, helyzetünkről, világunkhoz való viszonyunkról való gondolkodásunkra?

Presztízs Magazin

Márciusban Kovács Árpád (KRE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti Tanszék), volt a sorozat vendége. Az előadás címe: Blaise Pascal a köznapi, a geometriai és a bibliai gondolkodásról. A tavasz során további nyilvános előadások várhatóak.

 

„Mi törjük el, repesztjük ketté,
mi egyedűl és mi magunk
azt, ami egy és oszthatatlan.


Utána azután
egy hosszú-hosszú életen keresztűl
próbáljuk vakon, süketen, hiába
összefércelni a világ
makulátlan és eredendő szövetét.”
(Pilinszky János: Egy életen keresztűl)

Még nincs értékelve