Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Hondurasi romvárosok után kutatnak lézerszkenneres letapogatóval

forrás: mti | 2012.06.07. |
Hondurasi romvárosok után kutatnak lézerszkenneres letapogatóval
Hondurasi romvárosok után kutatnak lézerszkenneres letapogató, a LiDAR segítségével a világ egyik legkevésbé ismert vidékén, az érintetlen esőerdőkkel borított La Mosquitia régióban a Houstoni Egyetem régészei - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

A lézerszkenneres letapogatás (LiDAR/Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőre/helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes, egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is.
    A hiperspektrális távérzékelés során a látható fény, valamint az infravörös fény tartományában készítenek légi felvételeket. Az eljárás lényege, hogy a vizsgált területről a bejutó fénysugarat a műszer nem három színre bontja, mint egy hagyományos fényképezőgép, hanem annál jóval több, esetenként több száz, néhány nanométernyi hullámhossztartományt képes megkülönböztetni a látható fény határain kívül is. Így akár több száz réteg vastagságú úgynevezett "adatkocka" előállítására van lehetőség, amellyel a felszín speciális tulajdonságait lehet vizsgálni.
    A projekt keretében a Houstoni Egyetem kutatói négyzetméterenként 25-50 lézerimpulzussal, összesen négymilliárd sugárral pásztázták végig a Honduras északkeleti részén lévő területet. A LiDAR-eredmények előzetes értékelése során több lehetséges régészeti lelőhelyet is megjelöltek a kutatók, a vizsgálati módszer ugyanis néhány méteres pontossággal képes felfedni az esetleges épületeket és egyéb struktúrákat.
    A kutatók szerint e régészeti helyszínek között lehet a rejtélyes prekolumbiánus település, a Ciudad Blanca (Fehér Város). A nehezen megközelíthető területen, a dzsungelben lévő városról, amelyet eredetileg Xucutaco néven említettek, elsőként Hernán Cortés (1485-1547) spanyol konkvisztádor, az Azték Birodalom meghódítója számolt be 1526-ban V. Károly német-római császárnak, spanyol királynak írt levelében.
    Cristobal Pedraza, Honduras érseke 1544-ben indított expedíciót a rejtélyes város felkutatására. V. Károlynak írt levelében arról számolt be, hogy a hegytetőről sikerült megpillantania a völgyben fekvő várost, ahol a kísérői szerint a tehetőseknek aranytányérokon szervírozták az ételt. A spanyoloknak azonban sohasem sikerült birtokba venniük a várost, amelyet a 17. század közepén hagytak el lakosai.

Még nincs értékelve