Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Kettéválik Afrika?

Szárazföldön tanulmányozzák a mélytengeri folyamatokat

Benkő Péter | archív | 2010.06.03. |
Kettéválik Afrika?
Az etiópiai Afar-medence térségében, a sivatagban, évekkel ezelőtt egy hasadék nyílt a földben. Az 56 kilométer hosszú, több helyen hat-nyolc méter széles repedés csupán néhány nap alatt keletkezett! Létrejöttének okairól eddig megoszlottak a vélemények, mára azonban egyetértenek a szakemberek abban, hogy a jelenségért ugyanazok a roppant nagyságú erők felelősek, mint a mélytengeri árkok kialakulásáért. Az észak-kelet afrikai geológiai szenzáció, hogy az etiópiai hasadék ugyan lassan, de azóta is tovább tágul!
A repedés akkor keletkezett, amikor 2005. szeptember 14-én, az eritreai határ melletti Dabbahu-vulkán működésbe jött. A szakemberek sem hitték volna korábban, hogy ennyire hosszú hasadék ilyen gyorsan, szinte egyszerre létrejöhet. Hasonló tektonikai mozgást korábban csak az óceánok mélyén húzódó hátságokban tapasztaltak. Az említett etiópai területen vonul végig a kelet-afrikai Nagy Hasadékvölgy (Rift Valley), mely Földünk egyik legaktívabb vulkanikus területe. Hasonló jelenség hozta létre a több ezer kilométer hosszú árokrendszert is, mely a libanoni Orontesz-ároktól az Afar-törésen át húzódik le, egészen a dél-kelet-afrikai Malawi-tó medréig. Hihetetlenül nagy erők dolgoznak a mélyben! A korábbi, kisebb erejű földrengések nem okoztak változásokat a környéken, a Dabbahu-vulkán kitörése azonban rámutatott arra, hogy a tektonikai lemezek határain fellépő vulkanikus tevékenység bizony hirtelen változásokat is előidézhet.
Tavaly, szeptember 14-én, az afari földrengés hatására a hasadékon magma tört fel a mélyből. A rés ekkor hihetetlen gyorsan nyílt tovább, helyenként nyolc méteres szélesre tágulva. Na persze ez nem a végleges állapot, mert lassan ugyan, de tovább tágul, mégpedig mindkét irányban. A hasadék keletkezésekor többen úgy vélték, hogy az majd egy új óceán medre lesz, de a feltevést akkor még többen cáfolták. A legújabb számítások szerint viszont egymillió év múlva összeköttetésbe kerül az etióp hasadék a Vörös-tengerrel, ekkor szakad majd el Eritrea és kelet-Etiópia Afrikától.
A tudományos világ számára kiemelkedő jelentőséggel bír az etióp hasadék, hiszen most a szárazföldön tanulmányozhatják azokat a folyamatokat, amelyek az óceán mélyén hasonlóan mennek végbe. Eddig is ismert volt az Afrikai- és az Arab-kőzetlemez eltávolodása, de sokkal kisebb léptékben számoltak vele. Ha ránézünk a térképre, a partvonalakon jól látszik, hogy az Arab-félsziget valamikor Afrika legkeletibb része volt, onnan vált le. A kontinenseket elválasztó Vörös-tenger ekkor keletkezett. Ha a mesterségesen kialakított Szuezi-csatornát nem vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy a félsziget mindössze észak-nyugati csücskével érinti Afrikát, ám ebben szerepe van a Nílus-delta körül felgyülemlett hordaléknak is. Amennyiben földtörténeti léptékekben gondolkodunk, számíthatunk rá, hogy az észak etiópiai Afar-sivatagot egyszer majd víz borítja és Eritrea, valamint kelet-Etiópia Afrikáról leválva szigetként úszik majd az óceánban.
Mivel magyarázható tulajdonképpen ez az egész folyamat? Az Afar-sivatag alatt két tektonikus lemez ér össze – a núbiai vagy afrikai és az arábiai. Szétválásuk nagyjából harmincmillió éve zajlik. Eritrea és kelet-Etiópia az arábiai lemezen fekszenek, geológiailag tehát nem Afrikához tartoznak!
 
A kontinensvándorlás és a Pangea
Alfred Wegener, német meteorológus dolgozta ki a XX. század elején azt az elméletet, mely szerint a mára szétdarabolódott, egymástól messzire sodródott kontinensek réges-régen összefüggő szárazföldet képeztek. Ezt az ősföldet nevezik Pangeának. A lemez-tektonika tudománya később, a mélytengeri kutatások során részben igazolta Wegener elméletét. Azért csak részben, mert bebizonyosodott, hogy nem egész kontinensek vándorolnak, hanem az egyes kőzetlemezek közelednek illetve távolodnak egymástól.
 
Átlag: 4.4