Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Kicsi a vírus, de erős!

Híd az élő és élettelen határán

Benkő Péter | archív | 2010.06.04. |
tudomány, vírus
H1N1, amitől retteg az emberiség! Az utóbbi idők híradásaiból mindenki ismeri, és napról napra nyomon követheti a haláleseteket és a járvánnyal kapcsolatos egyéb statisztikákat. Arisztotelésznek tulajdonítják azt a megállapítást, mi szerint a természet olyan fokozatossággal megy át élőből élettelenbe, hogy köztük igen elmosódott a határvonal, vagy talán nem is létezik. A modernkori tudományok bebizonyították, az ókori bölcsnek igaza volt! A biológusok jól ismerik az élő és élettelen anyag határán állókat! Ismerjük meg „őket” most mi is, egy kicsit közelebbről!
[title-raw]A tudósok sokáig vitatkoztak azon, hogy mik is tulajdonképpen a vírusok. Vegyületek, élő szervezetek, esetleg az élő anyag legegyszerűbb formái? Jó ideig valamilyen betegségek okozóinak tekintették őket. Dmitrij J. Ivanovszkij (1864-1920) orosz biológus 1892-ben mutatta ki először a dohánymozaik kórokozóit, melyek jóval kisebbek voltak a mikrobáknál. Parányi méretüket jól jellemezte, hogy a közönséges mikroorganizmusokat át nem eresztő porcelánszűrőkön könnyen keresztülhatoltak. A kórokozók elnevezése Martinus Beijerinck (1851-1931) holland botanikustól származik, aki ezeknek a mikrobáknak a vírus nevet adta, ami azt jelenti, méreg. Az influenza vírusát 1933-ban azonosították Londonban, s néhány[title-raw] évvel később elektronmikroszkóp segítségével láthatóvá tették, s leírták. A kutatások az ötvenes években gyorsultak fel.
Az említett parányi méret konkrétan 1 és 300 nanométer közé esik. (1 nanométer {nm} = 9-10 méter). Tehát nagyobb, mint egy közönséges fehérjemolekula, és az élő fehérjére jellemző valamennyi tulajdonsággal rendelkezik, köztük a szaporodásra is. A vírus tehát képes önmagához hasonló struktúra reprodukálására. Az élő és az élettelen határán állva szaporodásukban teljes egészében a gazdasejtre vannak utalva. Ebből lehet következtetni arra, hogy a sejtes szerveződés után alakultak ki. Arisztotelész tehát nem tévedett! A vírusok megismerése megdöntötte azt a korábbi állítást, mely szerint az élő és nem élő természet között áthidalhatatlan szakadék tátong. [title-raw]Mai ismereteink alapján úgy is jellemezhetjük őket, mint egy hidat az említett szakadék két partfala között. Hogy miért? Az élőlények egyik alapvető ismérve, hogy szaporodásra képesek, ingerlésre válaszolnak. A növényekben, állatokban és emberekben felfedezett vírusok – mint említettük – szaporodnak, de nem önállóan, hanem csakis gazdasejtre utalva. Teljes élettartamuk alatt szükségük van az élő szervezetre, gazdasejten kívül nem mutatnak semmilyen életjelenséget, emiatt csak részben elégítik ki az élő anyaggal szemben támasztott elvárásokat. Az élővilág fejlődéstörténeti rendszerébe sem illeszthetők be – felépítésük, működésük sajátosságai miatt.
Ellentétben a többi élő szervezettel, a vírusok nem sejtes szerkezetűek. Vagy az egyik, vagy a másik fajta (DNS vagy RNS) nukleinsavat tartalmazzák, de mindig csak az egyiket. Ez a vírusmag az örökítőanyag, s azt általában fehérjeburok, kapszid veszi körül. Ezen fehérjék szerkezete határozza meg formáját, azaz, hogy helikális, kubikális vagy binális (összetett) a vírus. Bizonyos típusok kapszidját további, ám igen vékony fehérjeburok borítja, ezeket burkos vírusoknak nevezi a tudomány. Sejtszervecskéik, enzimrendszereik nincsenek, így saját anyagcseréjük sincs, növekedni sem tudnak. Mindezek miatt végeredményben nem tekinthetők teljes értékű élőlényeknek.
[title-raw]Az emberek, állatok, növények fertőző betegségeinek okozóit alapvetően megjelenési formájuk alapján különítjük el virionokra és vegetatív vírusokra. Előbbi még egy sejten kívüli inaktív forma, mely szaporodásra képtelen és nem működtet anyagcsere-folyamatot. Vegetatívvá alakul a virion akkor, ha belép egy sejtbe. Önállóan képtelen eljutni egy másik gazdaszervezetig, erre úgynevezett közvetítőanyagra, élő vagy élettelen hordozóra van szüksége.
A helikális vírusok fehérjeburka csigavonal, a kubikálisoké szabályos kristályszerkezet, a binális vírusok neve pedig kettős szerkezetre utal, ezek feji és farki részből állnak. Kórokozásuk módja azonban közös. A vírus megtapad a gazdasejt membránján, bejut a sejtbe, az örökítőanyag kiszabadul a kapszidból, és megváltoztatja a gazdasejt enzimrendszerét. Innentől kezdve az nem a saját, hanem a vírus fehérjéit állítja elő, és el is pusztulhat. A gazdasejtben megsokszorozódik a vírus, új, kész vírusok alakulnak ki, melyek később kiszabadulnak.
[title-raw]Mint említettük, Dmitrij J. Ivanovszkij a dohánylevelek mozaikbetegségét vizsgálva fedezte fel a XIX. század végén a vírusokat. Ám nemcsak a dohány, de számos más növény betegségét okozzák ezek a kórokozók. Ismert az uborka- vagy a karfiolmozaik vírusa, de gyümölcsfáink pusztulását is okozhatja vírusfertőzés. A méhparalízis szintén komoly károkat okoz, de a gerinces állatok – így természetesen az emberek is – ki vannak téve különböző fertőzéseknek. A rettegett H1N1-vírus is csak egy a sok közül, melyek bennünket támadnak, ám gondoljunk bele, hányan szenvednek például a herpesz kellemetlen tüneteitől (a Herpes simplex vírus okozza az övsömört és a bárányhimlőt is)! A himlővírusoktól [title-raw]védőoltások óvnak bennünket, csakúgy, mint a járványos gyermekbénulástól a Sabin-cseppek és a Salk-féle oltóanyag. A kanyaró és a vírusos fültőmirigy-gyulladás, más néven mumpsz szintén oltásokkal védhető ki. A veszettség vírusa ellen a beteg állat harapását követően, lehetőleg azonnal oltani kell!
Min alapszik vajon a vírusos megbetegedések gyógyítása? Az egészséges immunrendszer meg tudja állítani a vírusok sokszorozódását, és képes azokat elpusztítani. A kezelésnek tehát az ember immunrendszerét kell felerősítenie. A H1N1 egy új típusú, négyszeres genetikai keveredést tartalmazó influenzavírus, mely sertés-, madár- és emberi influenza géneket is tartalmaz, emberről emberre terjedve okoz járványokat. Már a tünetek jelentkezése előtt 1-4 nappal, sőt a tünetek elmúltával is átadhatjuk másoknak. Fontos tehát, az elővigyázatosság. A vírus képes volt világjárványt okozni, emberek, állatok tömegét elpusztítani. Nem csoda! Hisz „hidat verni” is képes – az élő és az élettelen közti szakadékon!
Átlag: 4.8