Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Kiknek térkép a táj

Világrekord magyar fejlesztés

Szepe | Interspect kutatócsoport | 2013.04.11. |
Kiknek térkép a táj
Kivételes magyar tudományos sikerrel indult az év. Az Interspect kutatócsoport bemutatta a világ legnagyobb részletességű légitérképét. Ez az első nagyfelbontású (szubpixeles) kép a világon, ami nagy sebességgel haladó repülőből készült. A felvétel többszörösen maga mögé utasította a kémműholdakat és földmegfigyelő szateliteket. A minden eddiginél nagyobb felbontású légi térképen épületek, fák, emberek hihetetlen részletességgel jelennek meg.
Presztízs Magazin

Kik állnak a világraszóló teljesítmény mögött?
Nem egy hatalmas, milliárdos költségvetésű nemzetközi szervezet, hanem lelkes fiatalokból álló magyar kutatógárda. Amint azt Bakó Gábor, az Interspect kutatócsoport egyik vezetője elmondta, természetvédelmi-technikai érdeklődésük gyerekkori eredetű. Az egyesületet György Ágoston Vilmos alapította, aki alapvetően térképészeti érdeklődésű, de az utolsó évekre Molnár Zsolt, Szabó Szilárd és Bakó Gábor szervezte a forgatásokat, programokat. Jártak az egykori Dunai Repülőgépgyár Rt. bunkereiben, erőművében, és olyan helyeken, amikben – mondja – mintha más-más időpontokban állt volna meg az idő. Gyorsított felvételeket készítettek a dunai árvizekről, filmeztek magas épületekről, levegőből, a vízfelszín határán.
A tagok végzettsége változó. Vincze József gépészmérnök, Bakó Gábor biológiai PhD-t végzett, de van köztük geográfus, térképész, informatikus, művészettörténész. Az egyetem alatt leginkább monitoring tevékenységgel, környezetállapot-felméréssel foglalkoztak. Bakó Gábor és Eiselt Zoltán vezetett egy tizenegy fős hallgatói csoportot is, ekkor profiljuk igen megváltozott. 2006-tól ezek a vizsgálatok már a légi felmérések terepi kalibrálását szolgálják, mert a projektvezetők a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézetben teljesítettek gyakorlatot.. Innentől alapvetően a távérzékelés, a multispektrális légi fotogrammetria határozza meg a csoport érdeklődését..

A jelen rekordja

Presztízs Magazin

Jelenleg lézerszkenneren dolgoznak Molnár Zsolt vezetésével, és egy igen nagy felbontású pentakamerát terveznek. A mostani rekord azonban egyedülálló! Korábban helikopterről és ultrakönnyű, lassan repülő eszközökről is lehetett egy-egy nagyrészletességű légifotót készíteni. A légifelvétel-térképezés lényege a nagy területeket gazdaságosan, gyorsan felderítő repülésekben rejlik. A gép soronként száguld el a terület felett, közben a hasa aljából kitekintő mérőkamera végigfotózza a felszínt. A térkép az így készített, átfedő sorozatfelvételekből épül fel. A digitális fényképek feldolgozása során ortofotók, vagyis térképi vetületbe illesztett képek készülnek, melyeknek minden pixeléhez földrajzi koordináták tartoznak. Az egymást részben átfedő ortofotók egységesítésével születik meg a fotó-térkép. Egy olyan fénykép, amely térképi koordinátarendszerben ábrázolja a Földfelszínt. Mindehhez terepi mérésekre, a légifelvételeken pontosan rögzíthető kapcsolópontok mérésére is szükség volt. Az így létrejött digitális képállomány rengeteg információt tartalmaz a nyílt felszínek talajtípusairól, nedvességéről, a szennyezések összetételéről, kiterjedéséről. Feltérképezhető a növényzet, térben rögzíthető a természeti értékek állapota.
A rekord lényege két részre bontható. A nagysebességű légi távérzékelésre, nagy területek gyors, minél kisebb felvételezéskori változást megengedő felmérési időre, és a subpixeles felbontású felmérésekre. Fontos az állandó időjárás, a napszak, a páratartalom és a vizsgált közeg.

Mi az a környezetvédelmi légi fényképezés?

Presztízs Magazin

Egy izgalmas tudományterület. Fordított elven működik: nem abból indulnak ki, mire kéne használni adott technológiát, hanem konkrét problémákra reflektálnak. Hogyan lehetne olyan belvíztérképeket készíteni, hogy ne csak a nyílt vízfelületek legyenek lehatárolva, de meg tudják határozni az átnedvesedett talajfoltok határát is? Milyen módszerrel lehet feltérképezni a terjedő, invazív, bizonyos esetekben egészségre, mikroklímára káros növényfajok által borított terepi foltokat? A kérdést kísérletsorok követik, és ha jobb eredményt lehet elérni a meglévő technológia módosításával, új fejlesztésekkel, az még inspirálóbb.

Nem gondolta, hogy repülőgépre kerül

Presztízs Magazin

A buktatók rendszerint anyagiak. A kísérletek finanszírozását kizárólag a gyakorlati feladatok elvégzése tette lehetővé. – Gyakran vállaltunk olyasmit, amit korábban nem lehetett. A Kékestető igen nagy részletességű multispektrális felmérése során ilyen domborzati viszonyok között előállítottuk az ország talán legvariábilisabb háromdimenziós ortofotó-térképét. Sorra döntöttünk felbontás-sebesség világrekordokat! – hívja fel Gábor a figyelmet. Hozzáteszi: – A legnagyobb buktató nem az, ha olyasmit vállalnak, ami nehéz, vagy még nem volt, hanem az, ha az ember alábecsüli egy feladat anyagi befektetés-igényét.. – Össze lehet hangolni a tudományterületeket – folytatja –, mivel ez megszokás, barátság és tapasztalat kérdése. Régen túl vannak a századik felszálláson, és ennek jelentős része kamerateszt-repülésről szólt, ami összekovácsolja a csapatot. A fedélzeten jelekből, félszavakból megértik egymást. Néha ennyi sem kell.
Amikor 2006-ban Gábor az intézet épületébe belépett, nem gondolta, hogy repülőgépre kerül. Az iroda és a laborok mögött működött a modellkísérleti intézet, ahol például a hidak pillérei és a rájuk engedett víztömeg kölcsönhatását vizsgálták. Nagy változás vette kezdetét. Az analógról digitálisra váltás előkészítéseként rengeteg fényképezőgép-típus műszaki adatait gyűjtötték össze, amit gyakorlati kipróbálás követett. Itt kapcsolódott be a programba Licskó Béla, a távérzékelési osztály vezetője, a vízügyi távérzékels elismert szakértője jóvoltából. Rengeteget repült kollégáival, a tanulás mellett folyamatosan dolgoztak.

Átalakulás és fejlesztések

Presztízs Magazin

Amikor az intézet nem tudott anyagilag a mérőkamera-építési ambíciók mögé állni, Molnár Zsolt, a korábbi egyesület egyik vezetőjének javaslatára külön folytatták a munkát. Eleinte bizonytalan volt a helyzet, de amikor hivatalosan megszűnt az Argos, egyértelművé vált, hogy újjá kell szerveződni – így született meg az Interspect. Zsolt volt Bakó Gábor társa a mérőkamerák fejlesztésében. Eiselt Zoltán is részt vett az új programok egyes részeinek elkészítésében. Eleinte hárman végezték a fotogrammetriai munkálatokat és a terepi adatgyűjtést is. Később Feldhoffer Zsófia (kommunikáció), Kovács Gábor (geográfus, térképész), Gulyás Gábor (erdész), Góber Eszter (az archívum kezelője) és még sokan csatlakoztak. Közülük többen már külföldi egyetemeken-cégeknél dolgoznak. Arday András a főpilóta, de Lengyel Tamással és másokkal is repültek.

Egy marék derék magyar ismét lenyűgözte a világot. Tudományos és technikai területen bebizonyosodott: kiemelkedő eredményekre vagyunk képesek! A csoport tagjai aktív szerepet vállaltak a tudatos, tervezett, környezetinformatikai rendszeren alapuló, táj-alapú környezetvédelem népszerűsítésében, vizsgálatában, az idősoros légi felvételekkel támogatott klímakutatásban. A légifelvétel-archívumok digitalizálásával olyan értékek megmentését vállalták fel, amely az ökológia, a klímakutatás és a felszínborítás-változás terén felbecsülhetetlen jelentőségű.
A labda tehát a levegőben!

Átlag: 5