Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Kína űrhajósai átszálltak a Tienkung-1 űrállomásmodulra

forrás: mti | 2012.06.18. |
Kína űrhajósai átszálltak a Tienkung-1 űrállomásmodulra
Kína űrhajósai átszálltak hétfőn a Sencsou-9 (Shenzhou-9) űrhajóból a Tienkung-1- (Tiangong-1) űrállomásmodulra. Az eseményt élőben közvetítette a kínai központi televízió.

Elsőként a két férfi űrhajós Csing Haj-pong (Jing Haipeng) és Liu Vang (Liu Wang) lépett át, majd - biztonsági okokból később - Liu Jang (Liu Yang), Kína első nő űrhajósa követte őket.
    A 2011 szeptemberében Föld körüli pályára állított űrállomásmodul űrhajósok általi birtokba vétele és a két űreszköz közötti automatikus vezérlésű dokkolás között több mint 3 óra telt el.
    A Sencsou-9 küldetésének legfontosabb eleme a kézi vezérlésű dokkolás végrehajtása lesz, előre láthatóan hat nap múlva.
    A kínai központi televízió, valamint az állami média a szombati indítás óta folyamatosan napirenden tartja a Sencsou-9 misszióját és filmbejátszásokkal, mozgó ábrákkal, szakértők megszólaltatásával magyarázzák a történések részleteit, illetve azok jelentőségét.
    Kína első nő űrhajósa, Liu Jang (Liu Yang) őrnagy, 33 éves, a kínai hadsereg volt pilótája. A parancsnok a 46 éves Csing, aki most másodszor jár az űrben, míg a harmadik űrhajós a 43 éves Liu Vang.
    A három szakaszú kínai űrprogram most folyó második szakaszában arra a technikai tudásra kívánnak szert tenni a program résztvevői, amely két űreszköz világűrbeni biztonságos összekapcsolódását teszi lehetővé. Ennek része a Sencsou-7-10 űrhajók fellövése. A harmadik szakaszban épül meg a Tienkung-2 és Tienkung-3 űrlaboratórium, amely további tudományos kísérleteket szolgál. A tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első űrállomása.

Átlag: 5